Volt egy fiatal lány, akinek elég zűrős gyermekkora volt. Édesapja alkoholista mióta az eszét tudja. Ennek a lánynak született egy öccse, akivel sokáig nagyon jóban voltak. Ahogy teltek múltak az évek, az otthoni veszekedések egyre jobban elszaporodtak és egyre durvábbak lettek. A lány jól tanult, mindig az a tipikus jó kislány volt. Barátai nemigen voltak, szégyellte az otthon történt dolgokat. Aztán jött az első törés, nem vették fel a főiskolára, nappalira, csak estire sikerült bejutnia. Az első 3 félévet jól teljesítette, minden vizsgája elsőre sikerült. A vizsgaidőszakban sokat stresszelt. Napok követték egymást, amikor nem tudott egy szemhunyásnyit sem aludni. Úgy érezte nem bírja már tovább, így az egyik tavaszi reggelen, amikor mindenki elment otthonról beszedett egy csomó gyógyszert. Megállapították, hogy közepes depresszióban szenved. Aztán eltelt egy év viszonylag nyugisan, különösebb gond nélkül, de a következő évben megint a kórházban találta magát. Ekkor skizoaffektív pszichózis depressziós típusát állapítottak meg nála. Majd megint eltelt egy év, gond nélkül. Majd következő évben nem differenciálható skizofréniát állapítottak meg nála. E kórházban töltött alkalommal 10 alkalmas elektrosokkos kezelésben is részesült. Jött a tavalyi év, 4 alkalmas kórházi kezeléssel, súlyos stresszre adott egyéb reakcióval, nem meghatározott szorongással, akut polimorf pszichotikus zavarral, skizofrénia utáni depresszióval, egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességekkel, bipoláris affektív zavarral, súlyos depresszióval pszichotikus tünetek nélkül.
