Az emberek nagyjából egy százaléka szenved mániás depresszióban, más néven bipoláris I. betegségben. A bipoláris betegségben szenvedők kétharmadánál váltakozó vagy ciklikus fázisok ismétlődnek. Mások a depressziós és mániás tünetekből keverten összeálló állapotokat élnek meg. Némelyeknél a mániás tünetek csak alkalmanként, villanásszerűen törik meg a depresszió tartósabban fennálló állapotát. Másoknál folyamatosan fel-le jár a libikóka. A bipoláris II. zavart ma gyakrabban diagnosztizálják, főként nőknél, így mai előfordulása is gyakoribb lehet.
Ez a pszichiátriai megbetegedés eufórikus vagy lelkesült hangulattal, cikázó, felgyorsult gondolatokkal és beszéddel, valamint meggondolatlan, fékevesztett viselkedéssel jellemezhető epizódokat is magában foglal.
Egyeseknél ezek az „epizódok” hosszú ideig — akár évekig, és gyakran hónapokig — tartanak, mielőtt a szenvedő átbillen a másik fázisba. Másoknál hetente, sőt akár naponta is változhat a hangulati állapot.
Bár vannak olyanok is, akik csak mániás epizódokat élnek át, a mánia többnyire depressziós epizódokkal váltakozva jelentkezik.
A mániás depresszió enyhébb, krónikus formáját ciklotimiás betegségnek hívják. Úgy tűnik, egyeseknél a ciklotimiás betegség olyan alapvető személyiségvonás, amelyből aztán komolyabb mániás depressziós epizódok fejlődhetnek ki.
A bipolaritást nehezebb diagnosztizálni, mint a depresszió unipoláris formáit, mert ha depressziós állapotban jelentkezik a beteg, legfeljebb az emlékei vagy a hozzátartozó beszámolói alapján lehet rekonstruálni, hogy a hangulata szélsőségesen ingadozik. Érdemes odafigyelni arra, amit a közeli hozzátartozók, barátok érzékelnek: miközben maga a beteg nem mindig érzi — főként mániás és hipomániás fázisban –, hogy bármi baj lenne vele, a környezete látja, hogy nem egészen stimmelnek a dolgok.
Az eufóriás fázisban levő személyek viselkedése furcsa lehet, néha egészen meghökkentő. Egyfelől igen nagy érdeklődést mutathatnak az olyan tevékenységek iránt, mint a szex, a munka, a tanulmányok vagy a társas érintkezés. Másfelől viselkedésük negatív következményekkel járhat: előfordul, hogy szerencsejátékokba vetik magukat, elővigyázatlan vagy gátlástalan szexuális kalandokba bocsátkoznak, féktelen költekezésbe vagy felelőtlen üzleti vállalkozásokba kezdenek. Gyakran a személy megjelenése is szembeszökően megváltozik a mániás szakasz alatt: Az öltözködési stílus hivalkodóvá és szexuálisan provokatívvá, vagy éppen zilálttá és lompossá válhat.
Vannak, akik élvezetüket lelik a mániás epizódok során érzett kirobbanó energiában, és azt állítják, hogy annak köszönhetik sikereiket vagy különleges tehetségüket. Jóllehet igaz, hogy a mániás betegségek enyhébb formái hozzájárulhatnak az üzleti életben vagy művészetek terén elért sikerekhez, még a legenyhébb mániás betegség rendszeres visszatérése is romboló hatású lehet. Az emelkedett hangulat például olyan túlzott önbizalomhoz vagy lobbanékonysághoz vezethet, amelynek eredménye szerencsétlen üzleti vállalkozás vagy befektetés, szexuális indiszkréció vagy túlköltekezés lehet.
Noha a tünetek egy része igen eltérő, a mánia szorosan kapcsolódik a depresszióhoz. Vannak olyan tünetek is — az ingerlékenység, a düh, az álmatlanság, a nyugtalanság és a kitörésekrre való hajlam –, amelyek mindkettőre jellemzők.
Akárcsak más hangulatbetegségeknek, a bipoláris betegségnek is van genetikai tényezője, a betegség tehát a családon belül átörökölhető. Csakúgy mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a rák, a bipoláris betegség is összetett betegség, melynek számos oka és változata lehet. A mai elképzelések szerint a hajlamosító genetikai tényező mellé járuló környezeti hatások — pl. egy vírusos fertőzés, koponyasérülés, vagy zaklatott családi körülmények — vezetnek a tünetek kialakulásához.
Tünetek
A mániás depressziónál a beteg általában súlyos depressziós tüneteket él meg mániás tünetekkel egyidejűleg vagy váltakozva. A betegség mániás szakasza a következő tünetekkel jár:
1. Eufórikus vagy beszédes hangulat
2. Irreális vagy megnövekedett önbizalom
3. Ingerlékenység-,düh-, nyugtalanság- vagy türelmetlenségérzés
4. Csökkent alvásigény
5. Zaklatottság
6. Gyors, kényszeres beszéd
7. Hiperaktivitás és izgatottság
8. Dühöngés
Amit az orvos vizsgál
Az orvos a betegség megállapításához azt vizsgálja, jelen vannak-e depressziós tünetek, melyek időszakosan mániás tünetekkel váltakoznak. E tünetek közé tartozik a hangos, csapongó beszéd, amelyet nehéz követni és értelmezni, a csapongó figyelem, a hirtelen áttérés egy témáról egy másikra anélkül, hogy az előző lezárult volna, a sietősség, a párhuzamosan több beszélgetés folytatása, a rossz ítélőképesség és a megalapozatlan optimizmus, amelyekhez elbizakodottság és döhkitörések járulhatnak.
Kezelés
A pszichiáterek többsége a bipoláris betegséget olyan krónikus rendellenességnek kezeli, amely orvosi kontrollt és karbantartást igényel. Egyelőre nem lehetséges megszűntetni vagy meggyógyítani ezt a betegséget. Mindazonáltal, a pszichoterápiát lítiummal vagy más hangulatkiegyenlítő szerrel kombináló kezelés aránylag hatékonyan kordában tarthatja vagy enyhítheti a mániás depressziót.
Lítiumot különösen mániás (tehát bipoláris I.) betegeknek írnak fel, akiknél a mánia saját magukra és másokra is veszélyes, destruktív viselkedést okoz. A gyógyszer szedését akkor sem szabad abbahagyni, ha valaki „éppen” jól érzi magát, mert lényege a bipolaritás hosszú távú megelőzése. A lítium (vagy más hangulatkiegyenlítő) hirtelen elhagyása a mánia fellángolásához és katasztrofális következményekhez vezethet.
A lítium, amely egy természetes anyag, kiegyenlíti a kedélybetegség végleteit. Lítiumot az aktuális mániás és depressziós tünetek kezelésére írnak fel, és a többségnél ritkítja és enyhíti a további mániás epizódokat. A lítium szedése rendszeres orvosi felügyeletet igényel. Közvetlenül a felírása után a pszichiáterfigyelemmel akarja majd kísérni a reakciót. Amennyiben úgy látja, a hatás nem az optimális, esetleg más gyógyszerrel egészíti ki vagy módosítja az adagolást.
Az orvosi felügyelet magában foglalja a vér lítiumszintjének mérését. A lítium csökkentheti a pajzsmirigy-aktivitást. Ezenkívül a kiszáradás veszélyes mértékű lítiumkoncentrációt okozhat a vérben. A nyári hónapok alatt vagy nehéz munka végzése esetén kellemetlen mellékhatások jelentkezhetnek. A fenti problémák vérvizsgálat útján ellenőrizhetők. A pajzsmirigy-problémák szintetikus hormonnal kezelhetőek.
A további lehetséges mellékhatások magukban foglalják a kézremegést, szomjúságérzetet, gyakori vizelési ingert, aknét és súlygyarapodást.Az esetek többségében ezek a tünetek csak árnyalatnyiak. A jótékony hatás szinte minden esetben jelentősebb, mint a kellemetlenségek.
Egyes betegeknél a lítium nem hatásos. A carbamazepin (Tegretol), a valporat (Orfiril) és a lamotrigin (Lamolep) szintén használatosak hangulatkiegyenlítésre. A pszichiáter azon lesz, hogy együttműködve megtaláljátok a megfelelő gyógyszert és a legalacsonyabb dózist ami a legnagyobb jótékony hatással és a legkevesebb mellékhatással jár.
Amikor elkezded jobban érezni magad, fennállhat a kísértés, hogy abbahagyd a gyógyszer szedését. Az esetek 95 százalékában azonban a tünetek a gyógyszer szedésének abbahagyása után másfél éven belül visszatérnek.
Előfordul, hogy még a korrekt diagnózis megállapítása előtt, vagy a gyógyszer szedésének hirtelen abbahagyása után a mániás depressziós betegnek komoly üldözéses tévképzetei vagy öngyilkossági szándékai támadnak. Ilyen esetekben kórházi kezelés, antipszichotikus gyógyszerek és/vagy elektrokonvulzív terápia (elektrosokk) válhat szükségessé. Az epizód elmúltával fokozott orvosi felügyeletre lehet szükség a gyógyszeres kezelés mellé a visszaesés kockázatának csökkentésére.
A segítő pszichoterápia a gyógyszeres kezelés ellenőrzése mellett lehetőséget nyújt olyan stratégiák elsajátítására, melyek megkönnyítik a betegséggel való együttélést.Egy krónikus betegséggel való együttélés mindíg erős érzelmeket kavar fel, és a terápia ad alkalmat ezek feldolgozására. A terápiás kezelések alkalmával olyan gyakorlati információhoz is juthatsz, amelyek segítségedre lehetnek: Megtanulhatod felismerni a visszaesés első jeleit, és azonosítani azokat a stresszhatásokat, amelyek kiválthatnak egy epizódot. Fontos, hogy megtanuld kezelni a saját állapotod és hangulataid, a pszichoterápia ehhez is eszközöket ad a kezedbe.
Ezenfelül, mivel a mániás depresszióval nem könnyű együttélni, a pár- vagy családterápia is hasznos lehet. Ha a családban valaki bipoláris betegségben szenved, ajánlatos résen lenni, hogy időben felismerjük a mániás epizód első jeleit. A mániás epizódok kínosak, romboló hatásúak, és néha veszélyesek is lehetnek. A családterápia fontos gyakorlati információkkal szolgálhat a betegséggel való együttéléssel kapcsolatban, s alkalmat adhat annak meggfontolására, milyen, a családban előforduló helyzetek és viselkedésmódok súlyosbíthatják a tüneteket.
Bár a bipoláris betegség kezelése bonyodalmasnak és nehézkesnek tűnhet, a kezelés elengedhetetlen fontosságú, ha ebben a betegségben szenvedsz. Időröl-időre a kórházi kezelés is szükséges lehet, különösen ha a tünetek szélsőségessé vagy veszélyessé válnak. Ha a betegséget nem kezelik, vagy az orvosi utasításokat nem tartják be, az alkoholizmushoz vagy kábítószer-fogyasztáshoz, sőt akár öngyilkossághoz is vezethet. A mániás depresszióban szenvedők 15 százaléka követ el öngyilkosságot.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Csakúgy mint az asztma vagy a cukorbetegség, a mániás depresszió is egy komoly betegség, és mint ilyen, orvosi ellátást követel. Hacsak az állapotod nem rendkívül enyhe, mindenképp fordulj szakemberhez — leginkább pszichiáterhez, aki gyógyszert is fel fog tudni írni — hogy megállapítsa a diagnózist, kezelést javasoljon,és rendszeres ellenőrzés alatt tartsa a mániás depressziót.
Prognózis
Meglehetősen jó: megfelelő kezeléssel tünetmentes lehetsz. A mániás depresszió azonban krónikus betegség, amely az egész élet során felügyeletet és kezelést igényel. Ha az orvos által rendelt gyógyszerelés nincsen rendesen betartva, nagy a visszaesés valószínűsége. Még ha egy fázis kezelése sikeresnek bizonyult is, és a betegség visszahúzódni látszik, fontos, hogy a visszatérő tünetek első jeleire ismét orvoshoz fordulj.
Kapcsolódó fórumok:
Gyógyszerek, növények, egyéb anyagok hatásaival és mellékhatásaival kapcsolatos kérdések
Krízis, öngyilkossági szándék és egyéb problémák esetén itt kaphatunk gyors segítséget
„A segítő pszichoterápia … lehetőséget nyújt olyan stratégiák elsajátítására, melyek megkönnyítik a betegséggel való együttélést.” Egy ötlettárt kellene össze állítani.
Itt a lényeg, hogy a családom (testvérem) és más hozzátartozóim és környezetem ne szendvedjen tőle!
Annyit dolgozok rajta, erre nagyobb hangsúlyt kellene fordítani.
Van Terápiás intézeti múltam, gyógyszerzésem, és egy általános vélemény.
2-3 év pszichioterápia (és 98+% szerint a nyugatokon túl, semmilyen gyógyszeres lehetőség – sajnálatos modon genetikusan erős intoleránciát mutat a szervezetem ezen szerek elen, mint a testvéremnél is (ő másra szedte őket), de vakteszten is úgyan azok asúlyos mellék hatások jöttek elő), igaz apai nagyanyámnak idegrendeszeri betegsége volt, az mellett, hogy pszichés is, ott az előbbi volt az utóbbi kíváltója később.
Azt javasolod, hogy készítsünk egy olyan oldalt, ami kifejezetten arról szól, hogy segíthetnénk a hozzátartozóinknak elviselni a problémáinkat?
Ez kifejezetten jó ötlet szerintem.
Nekem csak két technikám van:
1. megmondom, hogy szarul vagyok, és ők nem tehetnek róla.
2 elvonulok és szólok, hogy majd előjövök, ha elmúlt, addig tekintsék úgy, hogy itt sem vagyok.
Köszönm az elismerő szavaid. És igen ezt mondom.
Nekem a technikáim, az öcsém megkértem, „küldjön el a francba”, hogy így rázzon le, etc.!
A (nálad) kettes pont az ulitmate, ha az ember tudja magát tartani hozzá, és nem ő megy hozzájuk. – nekem is ez a fő fegyverem a kritikus helyzetben.
De van amúgy még zár is az ajtón, pedig edig „eddig” egyikünk sem volt veszélyes, csak a zár megállíit nem kell magyárzkodni.
Email házon belül is. Akkor olvassa el ha rá van készülve.
Házirend. – Kié mikor mi, ha a másé az idő, engedély a másiktól a használathoz.
…. még sok …
Ha ezek a szabályok nem lennének már a nem is tudom mi történt volna.
Szeretet öcsém szociálisfóbiás és borderline (jelenlegi dg. szerint.) és „kissé” paranoid láthatólag.
Nem írnád le részletesen? Elküldhetnéd az emailemre (ld küldetésnyilatkozat). Ha nem akarsz emailre küldeni (nincs anonim emailed), akkor feltoltheted valamilyen cloud storage-ba és ideadhatod a linket itt üziben.
Akkor csinálnék egy ilyen gyűjteményt. Leírom én is, sőt, az össze családtagomat megkérem, hogy írják le — névvel! — a tapasztalataikat, hátha az segít majd mások bátorságának felébresztésében. Mit szólsz?
Rendben természetesen. Amúgy te is ismered az email címem, csak már nem emlkszel rám.
Gábor/Gabiel vagyok.
(Hosszan leveleztünk.) – remélem ez nem titok!
Elndézést, de egy kis türelemet kérek, mert most nagy sodrással zajlik a „sors”/élet velem.
Már írtam privátot.