Alvászavar
Remélem, mostmár jobban vagy!
Nem tudom, próbálkoztál azzal, hogy amikor így felébredsz, nem kelsz ki az ágyból, hanem mondjuk olvasol (lehetőleg olyat, ami nem izgalmas)? És amikor érzed, hogy kezdesz álmosodni, visszafekszel, délután viszont nem alszol. A számítógép, laptop, telefon, tv ilyenkor nem jó, mert a kék fény, amit kibocsájt, hat az agy alvás-szabályozó rendszerére, és úgymond felébreszti. A mozgás, házimunka szintén nem jó, mert ugyanezt csinálja, csak épp a vérnyomás emelkedése révén. Nem hat egyik napról a másikra, kitartóan kell csinálni. Én is kb két hónapig csináltam, mire beállt, de mostmár nem ébredek fel "csak úgy", hanem csak akkor, ha rémálmom van.
Ahogy kell. Hajnali 4-kor kipattant a szemem. Ha most elalszom (ami sanszos, mert alig látok az álmosságtól), majd estefelé megyek át éber vadászkutyába, és megint éjszakázás lesz. Fáj a fejem, hányingerem van.
Végre offtopic lehetek. (Bár ki tudja, mi lesz 2 óra múlva?)
Jó éjt, és köszönöm szépen a beszélgetést! 🙂
Nyilvánvaló. IRL-t nemigen osztunk meg.
Tudom, hogy nem GPS-koordinátákat vártál, de jó 20 éve (akkoregyébkéntmégpestenlaktam) van egy ilyen parám, hogy nyilvános helyen nem írok le személyes adatokat. Szóval elnézést a rejtélyeskedésért. 🙂
Ahhha.
Pesttől nem messze.
Mely tájékon laktok?
Vannak néha cicaharcok, és néha a kutyák is bepróbálkoznak, de legtöbbször megvannak, sőt alszanak is egymás mellett szépen.
Kijönnek egymással?
Ja, pénzért én sem vettem soha kisállatot... Az utcán stb. is van túl sok. 🙁
Persze. Két kutya (egy utcáról sebesülten mentett és egy menhelyi), és két macska (betértek, aztán úgy döntöttek, maradnak).
Vannak még halak is, de velük nem turnézunk a doktor bácsihoz. 🙂
Szabad tudni, minő állatkáid vannak?
Bármennyire is utálom az embereket, életem során párat megkedveltem közülük annyira, hogy kínozni kezdett a saját hallgatásom. Úgy éreztem, el kell mondanom nekik őszintén, ki vagyok. Elég sok nyavalyám van, ami sokféleképpen korlátoz a "normális" életben. Aztán a sötét gondolatok, félelmek... mégis hogy kötődjek valakihez, aki épp a legbensőbb lényemet nem ismeri? Ha folyton takargatnom kell magam, még neki is meg akarjak felelni? Szóval kockáztattam. Nesze, ember, nézd, ez vagyok én, oszt amíg hármat számolok, fuss, amerre látsz. Vagy maradj, saját felelősségre.
De egyvalami sosem ment: az időzítés. Mikor mondhatom el neki? Még az elején, hogy korrekt legyek? Vagy már akkor, amikor úgy néz ki, hogy megkedvelt, remélve, hogy akkor már nem fog lelépni? (Pedig de.) Melyik mennyire etikus? Folyton ezen agyaltam.
Az ember nyilván nem zaklat vadidegeneket a BNO-kódjaival, mégis volt, aki utólag azt vetette a szememre, hogy nem mondtam el neki a legelején. És nem voltam korrekt. Mert akkor inkább futott volna, amerre látott.
Rengetegszer megbuktam mindenféle emberi kapcsolati teszten. Volt, hogy az őszinteségemmel bántottam meg másokat, volt, hogy a hallgatásommal. Nagyon sokszor én csesztem el, mert még mindig nincs gyakorlatom, sokszor pedig eleve esélyem sem volt. Most meg már úgy vagyok, hogy ennyi évismétlés után talán ideje abbahagyni. Egy új kapcsolódási kísérlethez megint nyitottnak kellene lenni, én meg éppen az atombunkeremben verem a fejem a falba...
Nekem is van egy "állatorvosom". Nagyon ritkán beszélgetünk, mert tényleg csak az állatkáim miatt járok hozzá, de ő az egyik legcsodálatosabb ember, akit ismerek. Csak felületes kapcsolatban vagyunk, nyilván nem is akarhatok tőle semmit (nős), barátkozni pedig gondolom, nincs ideje, viszont ő felületes kapcsolatként is rengeteget jelent nekem.
Nekem azért van egy-két ember, akik biztonságot jelentenek. Mondjuk, nem tudják a lelki dolgaimat, mert nem merem nekik elmondani. Mert én meg pont attól félek, hogy emiatt elveszítem még őket is. Úgyhogy az aggódás, vagy ilyen irányú érdeklődés nálam sem játszik. De van egy-két ember, akik mellett valahogy ennek ellenére is biztonságban érzem magam, és akikkel szívesen töltök időt. Sokszor éjszaka azt álmodom mostanában, hogy ott vagyok egy sötét, rémisztő erdőben egy hatalmas vihar kellős közepén, és ők ott vannak velem, de aztán eltűnnek, és én teljesen egyedül maradok. Vagy pedig nincsenek ott, én keresem őket, de hiába, nem találom őket..... Minden éjszaka többször felriadok ezek miatt, és este is nagyon nehéz elaludni.
Én szeretnék kötődni..... Hiányzik is az, hogy valakihez úgy igazán kapcsolódni tudjak. Csak valahogy én meg furán kötődök..... Egy darabig közeledek, aztán eljön az a pont, amikor már őszinte törődést kapnék vissza, viszont ettől meg megijedek, mert nem akarom őket leterhelni, nem merem igazán közel engedni. Közben meg szeretném, hogy közel jöjjenek, de a félelem győz, és visszahúzódok, amikor igazán szükségem lenne valakire. Én ilyen furcsa módon tudok csak kötődni.... Ez az egy-két ember, akik fontosak nekem, ők sem tudják igazából, csak annyit éreznek, hogy szívesen vagyok velük, és valahogy ösztönösen segítenek egy-egy mosollyal, vagy egy annyival, hogy "nincsen semmi baj", ha hibázok, vagy valami nem megy elsőre. Van egy állatorvos, aki kitartóan próbálkozik, szeretne segíteni, és közelebb kerülni hozzám, de vele is úgy vagyok, hogy félek elmondani neki.... Félek elmondani, mert nem akarom őt elveszíteni....
Sajnos engem sosem azok keresnek, akik biztonságot jelentenének, és a törődésnél, aggodalomnál sokkal prózaibb okokból törik rám az ajtót. Azt hiszem, már nincs olyan ember, aki biztonságot jelentene számomra. Talán soha nem is volt ilyen. Ez mondjuk néha kiakaszt, de aztán rájövök, hogy mindvégig csak magamat hülyítettem. Mert számomra ennél nagyobb kiszolgáltatottság nincs, mint kőtődni valakihez, ráadásul kötődni sem tudok már igazán. Talán sose tudtam... ezt sem tudtam jól.
Én is jobban tenném, ha éjjel aludnék és nappal lennék ébren, de éjjel sajnálom az időt az alvásra, nappal pedig az alvás sajnálja az időt tőlem.
Az embereket alapból én sem bírom, viszont van néhány olyan ember, akik biztonságot jelentenek számomra. Csak ilyenkor valahogy úgy érzem, hogy tőlük is el vagyok "szeparálva", és ez megijeszt. Ráadásul mostanában megint rémálmaim vannak folyamatosan. Nappal én direkt nem alszom, mert akkor éjjel még annyira sem tudok.
Az estéket pont azért szeretem, mert minden zavaró tényezőt kizárhatok, élükön az emberekkel. Most megtehetem, hogy hajnalig virrasztok, mert betegállományban vagyok, csak hát már nappal sem sikerül elaludni. Fel is adtam. Egész jól nyomom 1-2 óra szendergéssel, ha rám jön, eldőlök, mint a zsák. Közérzetem kellőképpen szar, és persze folyamatosan kattogok valamin. A gondolataimat valami brutál zenével próbálom majd kiölni az agyamból. Csak az a baj, hogy most minden ilyesmi szinte fizikai fájdalmat okoz. Szóval lehet válogatni...
Sziasztok! Ki hogy van ma? Én nagyon vacakul..... Volt pár nap, amikor jó volt nagyjából, aztán most megint bumm..... Megint nagyon sötéten látom a dolgokat. Az esték a legnehezebbek, mert akkor úgy érzem, teljesen el vagyok vágva mindentől és mindenkitől. De most napközben sem jó. Mindig olyan érzésem van, mint sírás előtt szokott, de most még sírni sem tudok, csak fojtogat folyamatosan.....
Idézet tőle: Matiri-new
Ne, elemezzünk, vajon mi baja is lehet ennek a dokinak? 🙂
Az mindenre IS jó hatású.
Megoldás, ha milliárdos az ember és nem kell dolgoznia.
Én elaludni nem szoktam, csak felébredni.
Olyan érzés, mintha már fél 11 lenne. Mennék aludni. Aztán felekelek 6-kor és mosott rongy vagyok, és még visszaalszom 1 órát, mert sötét is van.
Megfürödtem, illatos vagyok, hív az ágy....
Idézet tőle: KiscsillagVan bármi, ami feltölt?
Hát az nagyon jó, amikor itthon vagyok. Szeretek bkv-zni is zenehallgatással. Itthon megcsinálom, amit kell, mértékkel, mert már a kezem kérges a sok mosogatástól.
Séta, alkotás meg ilyesmi most nem jön szóba, maximum fórumozás, cset, telefon. Zene nonstop.
Finom kaják, pia, jó fürdő.
Rendeltem 10 pár fülbevalót, azt is várom. Bár a maszk mellett nem könnyű viselni.
Öltözködöm, sminkelek.
Kábé most ennyi.
Próbálom a napi teendőket kikapcsolódással felváltani, de még nem megy az átkapcs. nem gyakoroltam én ezt igazán.
Van bármi, ami feltölt?
Idézet tőle: KiscsillagNe haragudj, most látom, hogy régi már az a hsz, amiben javulásról írtál.
Ja, no problem. Ez szerencsére csak az elmúlt éjszaka volt. Talán nem ismétlődik, mert akkor kipukkadok és nem tudok jönni ápolgatni sem.
Ne haragudj, most látom, hogy régi már az a hsz, amiben javulásról írtál.
Sajnálom, hogy anyukád beteg és még a látogatásért is harcolni kell vagy kellett.
Anyukám most nagyon beteg és nap-mint-nap megyek ápolóba, szóval nehéz Xanax és pia nélkül. A xanax most reggel 1,5 mg és aztán több nem. De most éjjel már régóta nem, de elég rosszul aludtam, szóval ilyenkor több az altató, bejön még plusz xanax, sőt, egy Tiapridal is, mert szerintem tegnap későn boroztam.
Matiri!
Örömmel olvasom, hogy javult az alvásod.
Nyugtatót tudtad tovább csökkenteni?
Dormicum sokkal károsabb (orvosom szerint), mint a Z-s altatók. Szerintem a súly mindegy. Súly alapján adagolnák, ha fontos lenne.
Hatásra nekem a Dormi jött be. Az mindig elaltat, a Z-sek nem mindig.
Elaltatónak is jó, felébredéskor visszaaltatónak is. Nagyon gyorsan kiürül, így az sem baj, ha későn veszem be.
Sztem szedd még pár napig a másikat. Elmúlhat ez a mellékhatás.
Az orvos mondta, hogy nekem az sok. Ezért adta az Imovanet. Ideiglenesen kellene szednem, míg helyre nem jövök. Most 20mg escitil + 3x0,25 frontin van, mert visszatért a szorongásom és a pánikom. Valószínűleg mert nem szedtem csak 10mg escitilt. Meg nagypapám halála...
Én is kábé ennyi kiló vagyok, szóval, ha beválik, akkor ne félj tőle.
Csak a Dormicum erős, nagyon. Legalábbis nekem, a 45 kilómhoz.
Szia, nekem igazából a generikuma jött be egy ideig, a Zopigen.
De ha a Dormicum a jó, akkor arra szavaznék.
Tegnap kaptam Imovanet de ma reggel mintha egy darab vas lenne a számban.
Hétvégén sos dormicumot vettem be, 15 mg negyedét, 5 perc múlva aludtam is, nem keltem fáradtan.
Most mintha kicsit kótyagosan keltem volna, de lehet csak a szorongás. Neked milyen tapasztalataid vannak vele?
Idézet tőle: ImVivienn97Sziasztok!
Imovane altatóval van valakinek tapasztalata?
Van. Milyen szempontból érdekelne?
Sziasztok!
Imovane altatóval van valakinek tapasztalata?
Áh! (in)Szomnológus-allergia!
Örülök, h jobban alszol. 🙂
Idézet tőle: KleóPersze, h az olvasás nem megy, máshol járnak a gondolataid.
Pedig egy jó kis meseregényt néztem ki, az még olvasmányos is lenne.
De érdekes, hogy füldugó nem kell már, és mióta "összevesztem" az alvásdokival, azóta nem is hiszem el, amit mondott, és úgy érzem, jobban alszom.
Új vizsgálatra nem megyek.
Az is csak egy befűzés volt, hogy meg kell vennem azt a kék kanült, mert úgyis jövök még 🙁
Persze, h az olvasás nem megy, máshol járnak a gondolataid.
Alváshelyzet most, hogy anyukámért aggódom közben, és a telefon non stop on:
Lefekvés 8-9 körül, este 30 mg Miagen és egy tabletta Sanval. Éjjeli megbredéskor még 1 vagy 2 fél Sanval.
Mozgás sajnos nincs még rendesen, de van jó evés nappal, pia pár sör/nap.
Kelés 5-6 körül, néha visszafekvés, napközben nincs pihi.
Éjszakai ébredéskor zenehallgatás, szigorúan egy album, max. 60 perc.
Olvasás mostanság nem annyira megy sajnos.
Üdv! 🙂
Hát nekem az alvás zavaromon a Mitrazapine sokat segített, főleg lefekvés előtt vettem be.
Az első fél szem 12 órára kiütött, néha rásegítek Xanaxal és akkor jobbat alszók.
Esetleg természetes megoldásnak Valeriana Relax, Citromfű/macskagyőkér keverék is segíthet.
Na, még a lónál is jobbat találtam!!
"Sperm whales sleep for about 10 to 15 minutes at a time by diving down in the water, turning around, and napping in a vertical position with their tails down, while they slowly float back up towards the surface, Live Science previously reported. They only spend about 7% of their time in this inactive state, which is less time than any other mammal spends sleeping, according to a 2008 study published in the journal Current Biology..."
A gömböcök {ti. az ámbráscetek 🙂 } 10-15 percig alszanak úgy, hogy lemerülnek a vízbe, megfordulnak, és függőleges helyzetben, farkukat lefelé fordítva szundikálnak, miközben lassan visszalebegnek a felszínre - adta hírül korábban a Live Science. A Current Biology folyóiratban megjelent 2008-as tanulmány szerint csak idejük körülbelül 7%-át töltik ebben az inaktív állapotban, ami kevesebb idő, mint amennyit bármely más emlős alvással tölt.
Translated with http://www.DeepL.com/Translator (free version)
Idézet tőle: Kleó@Matiri, ez neked új, h még gyerek vagy??? :O
😀
Nem látszik a képemen? 🙂
Kicsi függő depis hörcsög 😀
Ez az antihisztamin lecsap. Egyetlen dolog eddig, ami úgy igazán lecsap.
Bár belegondolva tegnap du. nem aludtam (mert nem voltam fáradt/álmos egyáltalán), de este 11-kor !!! kidőltem (éjjel 1-2-3 felé szoktam) és aludtam 9-ig !!! (reggel 6-ig szoktam).
Nekem is azt mondta mostanság az allergológus, h hááát, a Suprastin álmosít. Engem már régóta nem, de ébren sem tart, ilyen szempontból tök mindegy.
@Matiri, ez neked új, h még gyerek vagy??? :O
Nekem ez a harmadik generációs levo-izé, cetirizin, loratadin már nem altatós.
Pedig a szomnis is mondta.
Szerintem én még a Suprastyntől sem tudtam aludni.
Gyerek vagyok még? 🙂
Szedjetek antihisztamint!!!!!!
Állva elaludnék.
(A gyerekeimnek meg reverz reakciójuk volt antihisztaminra és egész éjjel ébren voltak, mindezt 1 ill. 5 évesen, bárányhimlő alatt. Szuperszonikusan boldog voltam, hogy nem alszanak azután, hogy egész nap ápoltam őket. És mindezt úgy, hogy barátnőm belengette, hogy egész nap és egész éjjel aludni fognak...)