Szomorkodó hely
Gyűlölöm az embereket...
Nagyon aranyos Tőled, hogy írtál nekem ilyen kedves vígasztaló szavakat és sajnálom, hogy Te is hasonlón mész keresztül... igazad van, az élet gyakran igazságtalan sajnos, és ez borzasztó rossz. De majdcsak jobban leszünk, Neked is kitartás 
Az élet már csak ilyen, mindenkinek változnak az érzései, mindenki elfeled mindenkit, halványulnak a szeretet lángjai, de ez csak egy félben. A másikban megmarad, és ő meg szenvedhet. Gyötrődhet, hogy mit tett rosszul, és ez szépen felemészti. Az élet egy nagy rakás, hülyeség. Nem tudsz ezzel nagyon mit kezdeni. Maximum tűrsz, és próbálod elterelni a figyelmedet. Én hasonló szituációban vagyok most. Kitartást.
Féltékeny vagyok, aggódok és szomorú iss vagyok, sírni akarok, de nem bírok...
Annyira le vagyok hangolódva... az egyik tag a proanán azt írta, Remike megnősült, meghalt és szarik a fejemre, azóta is ez kattog bennem és az, hogy mennyire sírhatnékom van... én nem hittem ezt el, de nagyon fáj ez az egész és hogy nem tudok róla semmit és nem is keres engem meg semmi... régen minden más volt, törődött velem, még a kórházban is felhívott, hogy változhatott ennyire meg minden...
Azért ki kéne próbálni. Mármint a terápiát. Ez az SM nem hangzik valami jól. Reméljük, negatív.
Szia.
Még iskolába járok, közgazsadasági érettségi utáni, szakmák megtanulásával foglalatoskodok.
Nem járok, hisz úgy vélem senki, semmi se tud rajtam segiteni. Pszichiáter. Nem szedek. Most éppen korházakat járok honapok óta, mert SM gyanuját is produkálom, erről meg 11.-én fogok információt kapni, hogy ténylegesen van-e vagy sem.
Szia.
Még iskolába járok, közgazsadasági érettségi utáni, szakmák megtanulásával foglalatoskodok.
Nem járok, hisz úgy vélem senki, semmi se tud rajtam segiteni. Pszichiáter. Nem szedek. Most éppen korházakat járok honapok óta, mert SM gyanuját is produkálom, erről meg 11.-én fogok információt kapni, hogy ténylegesen van-e vagy sem.
Szia.
Még iskolába járok, közgazsadasági érettségi utáni, szakmák megtanulásával foglalatoskodok.
Nem járok, hisz úgy vélem senki, semmi se tud rajtam segiteni. Pszichiáter. Nem szedek. Most éppen korházakat járok honapok óta, mert SM gyanuját is produkálom, erről meg 11.-én fogok információt kapni, hogy ténylegesen van-e vagy sem.
Szia!
Mivel foglalkozol? Suliba jársz?
Terápiába jársz? Ki állapított meg nálad 20 évesen bipolt? Gyógyszert szedsz?
Nincs semmi jó, ebben a vacak életben, hiába próbálkozik az ember. Ha keresem a jót, is csak pofára esek, és ugyan úgy vissza esek oda, ahol voltam. Ha nem éppen mélyebbre. Nekem erre az életre nincs szükségem.
Örülök neki hogy jobban vagy,sok szerencsét kivánok neked az életben 🙂
Hello!
Bazi szarul vagyok lelkileg. Eléggé összecsaptak felettem a hullámok. 2 éve ért egy nagy trauma azóta kisebb kihagyásokkal pszichiáterhez járok. Holnap is megyek es áprilisban hagytam abba a gyógyszert de tuti azt fogja mondani, hogy kezdjem ujra en meg rohadtul nem akarom újra elkezdeni. Mondjuk 2 hete Frontinnal tudok csak elaludni. De várom, hogy fordul a kocka csak egyelőre egyre szarabb minden. Hát most ittam bort. Szinte sose iszom alkoholt. Nem is igazan tudom mert írtam, nem szoktam ilyeneket de hatha itt valaki valamennyire megért.
Köszi szépen kharzak, jobban vagyok már, csak pl Facebookról is mindig kitiltanak, mondjuk valami aktivitást mutatok rajta akkor már telefonszámot kér a Facebook, lehet ki akarnak onnan tiltani örökre, mert pénzem az nincs és anyukámék nem adnak még feltöltőkártyás telefonszámot sem, csak feltételekhez kötik, ami nem baj, de én már beleuntam, hogy mindenki csak elvesz tőlem mindent, viszont az én családom nagyon kisajátított engem, tehát mindenről tudniuk kell, nem lehet önálló döntésem, Te rendes fiú vagy, de engem szinte majdnemhogy fogva tartanak, de ugyanakkor egyedül sem állok meg a lábamon, szóval elég rossz a helyzet, de mondjuk ez kényelmes helyzet, csak mégsem vagyok szabad és ez idegesít, viszont már nyugodt vagyok, mert most kicsit tudok egyedül is lenni és ennek örülök
Én meg vígasztallak szivesen ha gondolod.
Sweet harmony jobban vagy már?
Nagyon szörnyű, mert képtelen vagyok kiállni önmagamért, mert azt hiszem én szeretném követni a jó oldalt és ezt végletesen teszem néha. Mindenkinek "hagyom"hogy kihasználjon, elvegyék a dolgaimat, bántsanak de ez borzasztó mert belül néha rossz érzés ez az egész de nem tudok senkit sem bántani (szándékosan), és elég felelőtlen vagyok, segítségre szorulnék de egyedül még boltba sem igazán tudok elmenni.
Rosszul írtam, mert csak 70%-os rokkant vagyok.
Kedves BLeon,
igaziból igazad van csak nem akartam bántani a családom, de én úgy érzem, hogy anyukám férje elég rosszul bánik velem. Dolgozni nem tudok és 80 %-os rokkant vagyok sajnos, le vagyok százalékolva és az állapotom is elég rossz.
Üdv.: Szerelmes Hercegnő
Szia Kedves BLeon,
igaziból gyakran haragszok a családomra, de reálisan nézve ugyanakkor nem rosszak ők, mert törődnek velem - mégha úgy is, ahogy néha nekem nem tetszik - de itt vannak velem, figyelnek rám, anyukám férje dolgozik, és igazán, szerintem nem rosszak ők. Bár jó lett volna, ha tudtam volna valahogy önállósodni, így 36 évesen már lehet kicsit elkéstem ezzel, de mégsem aggódok annyira, mert mindig volt valahogy, hát ezután is lesz majd valahogy. Köszi szépen, hogy írtál nekem
Üdv.: Szerelmes Hercegnő
Megint az idegesség meg a reménytelenség, de hát ez van most....
A családod a beteg, szeretetlen, lélektelen mocskok. Ha képes vagy dolgozni, hagy ott a francba őket. Szemetek.
Köszönöm Hercegnő!
Értelek agrobalogtibi. Most lehet, hogy hülyeséget mondok, de nekem nem is az a legrosszabb, hogy nincs itt az a személy... hanem a betegség, és az ezzel járó kínok. Eljutottam arra pontra, hogy "többre értékelem" magamat mint őt. Igen. Csak a folyamatos fájdalom (fizikai) ne lenne. Én úgy érzem, hogy már rég lemondtam róla. Nem érdemel meg engem. Lehet, hogy szebb nálam, lehet, hogy jobb nálam, de mégis... tönkretette az életem felét. Csak sajnos a betegségem (szerintem evészavar), miatt állandóan testi kínok, fájdalmak és állandó fáradtság gyötör. Talán most is emiatt készültem ki, csak nem tudtam megfogalmazni. Igen, belefáradtam a fizikai betegségekbe... 20 éve tart folyamatosan (a beteg állapotom). De már megszoktam, csak ugye, nehéz ezzel együttélni. Neked kitartás, és váljanak valóra leggyönyörűbb álmaid
Van amin nem tudsz változtatni,ez a legnehezebb. 🙂
Köszi szépen agrobalogtibi, neked is kitartás
Kitartás!!
Soha nem fogok meggyógyulni, csak ha visszatér a Szerelmem... hogy tehette ezt, hogy így itthagyott betegen, nélküle, és én Tőle függök...? Tudom, nem tehet róla, de örök életre lelki nyomorék maradok...
Bele csaptam a kezem az asztalba többször is, nagyon piros volt, most már nem annyira de nagyon fáj és már zsibbad is az egész alkarom pedig csak a csuklómat vertem oda. Tudom használni de fáj és kicsit érzéketlen. Mit csináljak? És alig kapok levegőt
Ne hagyd!
Csak a szokásos... Éppen a lelkem hullik darabjaira 🙁
No, mi baj?
Ma éjjel se fogok aludni... Hurrá...
Köszi, rendes Tőled, hogy segítettél (így írásban itt), majd szerintem lesz mobilom, mert a család azt mondta, viszont azt csak a Facebookhoz fogom használni. Majd megoldódik előbb utóbb
Az ilyen fiókokkal kapcsolatos elemzéseket automata csinálja, esetleg ha írsz a support-nak, és leírod miért van az a sok fiók és miért nincs saját mobilod, akkor talán visszangednek valamelyikbe, vagy elfogadják valamelyik gyámod mobilszámát.
Már a képeket is automaták ellenőrzik, pl. ha valaki feltesz egy barna hengeres kiskutyát ami az automata szerint férfi nemi szerv, akkor azt is törli.
Lehetséges, hogy az volt a baj, hogy túl sok FB fiókot hoztam létre az idők folyamán, voltak fantázianevesek is, ha 100 nem volt, akkor 1 sem, viszont azt hozzáteszem, hogy soha nem csaptam be senkit, nem vettem fel ismerősöket vagy ha igen, utána megbántam és töröltem a fiókot, bár szerintem lehet hogy még "Remény Szív" névvel valahol fent vagyok, de már nem tudom az email címeimet sem, mert abból lehet 500 is van, de nem tudom melyiknek mi a jelszava stb, szal káoszos.
Köszi szépen, hogy válaszoltatok, nem először járok így, már nem is tudom hányadik FB-met csináltam meg, de mindnél kérte a mobilszámot... volt, hogy 1 hónapig elvoltam, nem kértek semmit, erre ami max gyanús tevékenység, annyi, hogy ki akartam cserélni a profilképemet vagy csak simán bejelentkeztem. Na mind1, nem leszek már rajta az FB-én max Instán, viszont ha ott is bevezetik ezt a mobilszámosdit, akkor annak is búcsút mondok.
Talán az ismerősök tömeges törlése / tiltása, és profil adatok gyakori variálása az, amit egy átlag FB felhasználó nem csinál, és ettől gyanús a tevékenység (esetleg feltört profilra hasonílt).
Nekem sincs senkim, különben sem tudnám, hogy kell viselkedni egy párkapcsolatban, ezért nem is akarok meg aszex vagyok. Viszont társaságom az lehetne, de az a helyzet h abban sem tudok viselkedni, de azt mégis akarok.
Én egy forintot nem fizettem még a facebookért
Fa*omat már a FB-ba... kiírják, hogy a regisztráció ingyenes és az is marad erre letiltanak, mert gyanús tevékenységet észleltek és adjam meg a mobilszámomat.... faszomat már, nincs mobilszámom, gondnokság alatt állok, nem is kell fasz FB, mert csak a gazdagok engedhetik meg maguknak 
Kharzak, ha nekem írtad, köszi szépen, hogy hozzászóltál, engem senki nem vigasztal meg, pont ez a baj, maximum itt kapok megértést, na jó, a tegnapi nap kiakadtam, nem kellett volna, nincs férjem, Jegyesem van, de gáz, mert nem tudom ki az, Facebookon jegyeztek el, de már töröltem a fiókomat, de mindegy csak hogy nagyon egyedül vagyok, de tudom Te is, Neked (is) kitartás, tudom milyen sz*r egyedül lenni, viszont annál jobb mintha hülyék meg bunkók vennék körül az embert, majd lesz jobb biztos. Ne add fel
Házikusz, köszi szépen, és igazad van, lehet hogy társfüggő vagyok, ezen még nem gondolkoztam, meg tényleg igazad van, hogy szükségem van figyelemre és az "elég" nekem, jól látod a dolgokat és a helyzetemet, csak tegnap kiakadtam de már jobban vagyok szerencsére, ari vagy
Idézet tőle: KleóNe degradáld magad, egyáltalán nem vagy lényegtelen, figyelemreméltó egyéniség vagy.
Ha mégis úgy érzed, nyugodtan írd le, ami ennyire megbántott (illetve azt hiszem, azt már blogban megírtad), és hogy ez mit váltott ki belőled!
Kleó, Skizo!
Aranyosak vagytok! 🙂
Van mikor kiírom, van mikor elfojtom. Nem tudom melyik a jobb.
De ez nem miattatok van, vagy, hogy nem esik jól, hogy figyeltek. Csak... dilinyós vagyok. (de ez nem újdonság) 😀
neked van férfjed ha jól tudtom tudommal,nekem nincs senkim csak az anyukám,ha jól tudom mindig sirsz valamiért ha egy nő sajnálatatja magát akkor megvigasztalják de ha egy férfi akkor le se szarják. nekem sincs senkim,én is sirok sokat és?
Szerintem sokak bírnak téged, úgy ahogy vagy, csak azt kéne megérteni, hogy mindenki "dolgouik magán" aki jobban szeretne lenni, tehát sog függ attól hogayn érzed magad, hogy megtszel e minden tőled telhetőt a gyógyszereid mellett. Senkinek nem egyszerű és írásaidból kitűnik magányos is ugyanakkor elzárkózó típus vgay, segítségért kiáltasz, amikor vki segítene, pofájába röhögsz mert valójában társfüggő vagy és elég a figyelem, amiben részesítenek, Remélem e szavak nem ütöttek szíven, csak gondoltam magírom és azt is, régóta vagy közöttünk és mindenki szeret és elfogad olyannak amilyen vagy, de ha valóban szenvedsz egyedül te tudsz magadon segíteni, és az orvosod a bogyókkal, legfeljebb egy pszicholóhgus és vagy egy jó barát! 🙂 Nekem írhatsz bármikor!
Nins senkim
Most sírok, mert engem lehet hogy utál mindenki, mert nem vagyok elég jó kinézetű, és ezért a családom is csak lenéz meg szégyell, de én nem ezt a f*st érdemlem tudom
Miért...??? Én csak egy nagy f*s vagyok mindenki szemében, még a családom szemében is, mert beteg vagyok, senki sem szeret igazán, a családom meg egyszerűen sz*rba vesz, mert nem tudok megfelelni a kib*szott elvárásaiknak, elegem van, csak bántani tudnak, de hogy megkérdezzék jobban vagyok e vagy rámnézzenek az luxus, én SOHA nem tenném ezeket még az Ellenségeimmel sem, de nincs ellenségem, mert én Mindenkihez jó vagyok de cserébe lenézést és f*st kapok mindig
Ne degradáld magad, egyáltalán nem vagy lényegtelen, figyelemreméltó egyéniség vagy.
Ha mégis úgy érzed, nyugodtan írd le, ami ennyire megbántott (illetve azt hiszem, azt már blogban megírtad), és hogy ez mit váltott ki belőled!