Tartalmak létrehozásához (vagy Regisztráció) szükséges.

Szomorkodó hely

Roxy, takarítsunk együtt! te a te káoszodat, én az enyémet. (nekem sincs segítségem)

én azt szoktam csinálni, h kitűzök egy célt, mondjuk h 1 óra hosszáig tevékenykedek vmit, egy kisebb területen, aminek hamar van látszata. ha arra gondolnék, h az egész házat rendbe kéne hoznom, hozzá se bírnék kezdeni. viszont ez az időhatárolás elég jól bejön.

 

Az ilyen mértékű kupi felszámolásához nekem mindig kellett valaki(k) segítsége.

Pénzt tán nyomni kéne, de akkor már júrót v usd-t.

A rendrakás takarítás lehet kis adagokban. Pénzhiányra nem tudok megoldást. Rendbetenni és kiadni a lakást, te meg odaköltöznél szüleidhez pl.?

Teljesen elvesztettem a fonalat. 🙁 Itthon ISZONYATOS rendetlenség, kosz, káosz. az EGÉSZ lakásban. Nekem kéne ezt felszámolnom, de nem bírok. Eddig ráadásul kaptam pénzt a szüleimtől, meg a gyerekök apukáitól, de most mindenki befagyasztotta a pénzeket. Most ilyenkor mi a teendő? Elmegyógyi?? Volt már valaki úgy, hogy talpra tudott állni ilyen helyzetből?

"Odi et amo. Quare id faciam, fortasse requiris.
Nescio, sed fieri sentio et excrucior."
(Catullus)

sajnálom, Kleó.

nekem négy kutyám van, miattuk próbálom tartani magam, csak egyre nehezebb. de ha megdöglök, ugyan mi lesz velük?! négy kis öreg...

rengeteg félelmem van ezzel kapcsolatban.

 

Igen és tisztába is vagyok vele, hogy baromság, de nem tehetek ellene semmit. Mintha nem is én irányítanám, csak magatehetetlenül nézném.

Idézet tőle: Vpollard

Idézet tőle: Kleó

. és, hát "belém" (is) kellett belepusztuljon.

Kleó, ezt hogy érted?

Hosszú történet, de amikor majdnem szomjan döglöttem a depitől, behoztak anyámékhoz, ő meg ott maradt. A lányom hol foglalkozott vele, hol nem... Aztán "vissza kellett szoktatni magam" (hülye liba áternő egyik nagy tévedése volt), és amikor mentem-eljöttem, bekattant szegény. Ha ott tudok vele maradni, talán megmenthettem volna. Így viszont muszáj volt lealtatni. crying

Az ilyen szeretős-bántós kényszergondolat bevillanás ismerős. Én elintézem annyival, hogy "hülye agyam kussolj", és nem pörgök rajta. Az okát azzal magyarázom, hogy a szeretet - gyűlölet az agyban elég közeli érzések, akár könnyedén felcserélhetőek (pl. ha valakit szeret az ember de az leszarja, akkor átválthat azonnal gyűlöletre), és a limbikus rendszerben a szeretet érzése valahol átkapcsolódik a gyűlöletet kiváltó/kezelő szinapszisok valamelyikére, ettől az is aktiválódik egy kis időre gondolati - vagyis nem cselekvés szinten.

De lehet még egyéb oka is, pl. szeretett embertől rosszat kap valaki gyerekként, vagy ugyancsak gyerekként bántott olyan állatokat amiket most szeret, és így a két dolog mint összefüggés tárolódik. Az emberi elme elég vacak dolog, a tudatos része pedig nagyon kevés. Még azt sem te döntöd el tudatosan, hogy milyen csokit szeretsz vagy milyen zenét utálsz, ha pedig valami szeretett kajával elrontod a gyomrod, utána undorodni fogsz tőle akaratodon kívül. Vagy ott a Stockholm-szindróma, ahol az áldozat megszereti azt aki rosszat tesz vele, stb. Sokféle dolog befolyásolhatja a tudatalattiból a tudatos részt.

A doki segíthet feltárni azt, hogy esetleg nálad mi indukálja a bántás késztetést, és így tud terápiát és/vagy gyógyszert a kényszergondolatok ellen.

Idézet tőle: Kleó

. és, hát "belém" (is) kellett belepusztuljon.

Kleó, ezt hogy érted?

Jaj isztenem. Nekem egy sztefi-pit-magyar vizsi kombóm volt valaha... és, hát "belém" (is) kellett belepusztuljon.

Pontosan fogalmazva nem az enyém, hanem családtag. Staffordshire + szálkásszőrű vizsla kombinációja, fekete-szürkés mintás a bundája.

Kuma! Milyen kutyud van?

Szí! No olvasd el, mit írtam a "krízis" topicba...

Amúgy én 1x meghúztam a nyakörvet (nem fuldoklott a kutyi), és nem bírtam kilazítani... Ordítottam, h "ollót vagy kést", le is vágtam róla crying Pedig imádtam a kutyát. Amúgy mindegyiket.

Most mi van? Mindenki kényszergondolatos? 

Nem tudok mit csinálni, nem tudok senkivel se beszélni erről, ma el kellett mennem még boltba is, tiszta szr érzésem volt a normális emberek között, így is értem haza. Azóta vagyok így. Nem is történt semmi normális, a munkával se úgy haladtam, ahogy akartam..este nem bírok aludni, vagy nem merek, mert félek, hogy valami rosszat álmodok, ezért inkább nyomok valami cuccot, a piától már szrul vagyok, nem kívánom, pedig van jóféle házi pálinkám is, de rá se tudok nézni, tegnap is azér ittam, mert gondoltam, hogy milyen jó lesz, meg kaptam ajándékba jóféle söröket, de nem esett jól. Az a baj, hogy semmi nem esik jól, szerintem hamarosan végem lesz...

Anyám egy idióta. Amióta fel mertem nőni, azóta képtelen normálisan viszonyulni hozzám. Most nemrég volt pszichózisom, teljesen bediliztem, épp csak hogy jobban vagyok és azt ragozza, hogy ők (apám meg ő) miért nem tudnak segíteni. 

Ezek egyszerű kényszergondolatok. Például felkapom a kést, és belevágom a kutyába, vagy valamelyik szerettembe. Ezek lelkiismeret furdalást okoznak, de soha senki nem szokta megtenni. Ez a szorongás egy nem is annyira ritka fajtája. Monjuk olyan gyógyszert, vagy terapeutát nem fogsz találni, ami fű, pia és nyugtató mellett is használni fog.

Jövő szerda. Most mennem kellett volna dolgozni, de inkább lefeküdtem, próbáltam aludni, hátha segít. Most felébredtem, nem sokkal, de kicsit jobb, elindulok, hátha lesz valami sikerélményem, polcot kell építenem. Nem tudom, mi segítene, attól félek, hogy azt mondja majd, hogy nem vagyok normális, szedjek gyógyszert..azt se tudom mi bajom van, de rossz nagyon...lehet, hogy a sok cucctól van, nemtom, tegnap is délután ittam, előtte este füveztem, előtte nyugtatóztam, minden este vaélami van, de mondjuk tegnap nagyon kiütöttem magam, be is aludtam már este 8körül talán..de most érted, ilyen baromságot, hogyan bánthatnám a kutyámat, aki szeret, belegondolni is rossz én meg ilyeneket gondolok...vagy nem tudom mi gondolja, lassan má megint olyan, mintha megszállt volna valami szellem, vagy ilyen baromság..

Most már több bejegyzésedből úgy látszik, h sürgősen szükséged van arra a lógusra. Mikor is mész?

Megint rosszul érzem magam, hirtelen olyan dolgok jutnak eszembe, hogy bántani kell azokat, akiket szeretek, és ettől rosszul vagyok, begörcsöl a gyomrom. Nem is bírok enni ettől. Nem tudom miért van, d enagyon rossz..ha ilyen dolgok jutnak eszembe, az már azt jelentené, hogy jobban tenném, ha inkább elvágnám a nyakam? Nem akarok bántani senkit, most is ilyen jutott eszembe, hogy belerugok a kutyába, akit éppen simogattam...én szeretem, és sose tennék ilyet, de akkor mi történik ilyenkor, hogy ezt gondolom? Ez olyan rossz, szétmegy a gyomrom tőle!!!Nem értem!!

Igen, egy olyan pszichológus, akinél évekkel ezelőtt volt egy ismerősöm. Depressziós volt, mert szülés után meghalt a babája, és ez nagyon megviselte, meg egyéb családi problémák is voltak, alkoholista volt stb...

2 eve szedem, eleinte hasznalt, de az utobbi fel evben mar olyan, mintha nem szednem. Ezelott nem szedtem soha antidepit.

A doki szerint le birnam tenni. De tobb olyan velemenyt kaptam a neten, hogy ha ugy hagyom abba a gyogyszert, hogy meg vannak tuneteim, akkor vissza fogok esni, sot nagyon rosszul leszek... Ettol felek. Jarni fogok terapiara, de elegge elveszettnek erzem magam. Felek, hogy mi lesz velem, mi fog tortenni.

Most először szedsz nyugtatót ill. antidepit?

Én a xanaxot 6 évig szedtem, aztán fél évig rivotril-t kaptam (ami nekem nem csinált semmit). Végül visszatértünk a xanax-ra (én kértem), de nagyjából egy-két hétig szedtem újra és aztán kh-ban elvették. Nem volt kibírhatatlan.

Antidepiből egy csomót szedtem és az elhagyásuk szintén nem volt borzasztó.

Te most egy SSRI-t szedsz, abból még van több féle ill. vannak SNRI-k, MAOi-k, tri- és tetraciklikusak ill. atipikusak. 

https://www.bura.hu/szakmai-informaciok/gyogyszerek/antidepresszansok

Terápiára nem tudsz menni?

Drukkolok nagyon. 

"Fizetős rendelésbe dolgoznak délután, sőt, este is, most találtam egyet, majd 26-án megyek hozzá. Az is vicces volt, hogy kerestem a neten, felhívtam egyet, nagyvonalakban elmeséltem neki a sztorimat, erre azt mondta, hogy a magánklinikán, ahol dolgozik, ott 5-en vannak, hát az én bajomat egyik sem tudná kezelni, de megad egy számot, hívjam fel...érdekes volt, mondom mi a fene, hogy nem mernek bevállalni, de aztán, akit hívtam, kiderült, hogy pár ismerősömnek már segített, és mondták, hogy ő tényleg jó...kíváncsi leszek."

Akkor most egy olyan áterhez mész, akit egy neten kinézett áter javasolt és akinél egy-két ismerősöd már volt?

Ez teljesen értelmetlen. Soha nem hallottam ilyenről. Emiatt simán a betegjogi képviselőhöz kéne fordulni. Tuti, hogy szabálytalan. 

Sziasztok! 

Tanacsokat, velemenyeket szeretnek kerni, mert ugy erzem elakadtam. 5mg Escitilt szedek 2 eve, melle 1 szem 0,25os Xanaxot, mindkettot elalvas elott veszem be. Kb fel eve nem vagyok mar jol a gyogyszerekkel sem, gondolom mar nem hat az antidepi. Szorongasra, panikzavarra kaptam anno. Na mar most panikrohamom nincs (a gyogyszer szedesenek elkezdese elott fel evvel volt utoljara), de szorongasom, adott helyzetben szorongasos rohamaim vannak. Mar mindennaposak, mindig delelott-reggel a munkahelyemen erzem, hogy eltelitodok szorongassal.( De Osszessegeben a szorongas nelkuli orak szama meg tobb egy napon belul.) Emiatt enni sem birok olyan delig, ehes vagyok etvagyam is lenne, de felek, ha eszek, hogy bepanikolok, rosszul leszek. Kezdem azt erezni, hogy beszukul az eletterem. Semmihez sincs kedvem. A doki szerint a gyogyszereknek ilyen formaban amugy sincs sok hatasuk, keveset szedek az antidepibol, a nyugtato meg szerinte teljesen folosleges, beveszem este 10kor, hajnal 2re mar ki is urul a szervezetembol. Amellett dontottem, hogy lerakom. Nem egy gyogyszerparti orvos, mondta, hogy nem sulyos a gondom, hiaba erzem a vilag legnagyobb bajanak ezt, es amugy is a gyogyulast az embernek maganak kell kikuzdenie, a gyogyszer max 30%ban tud hozzatenni a dologhoz.

De elbizonytalanodtam. Felek az emelestol, a mellelhatasoktol, hogy megjobban egy gyogyszertol fugg majd a joletem, azt erositi, hogy egyedul nem birok magammal megbirkozni. Ha eszembe jut, hogy le kell tenni a gyogyszert, szorongok, felek. Gyogyszerrel sem vagyok jol, de mi lesz, ha nelkule meg rosszabb lesz? Ha az a picike hatoanyag, amit beveszek, az tart eletben? Valaki volt mar igy, hogy ugy tette le a gyogyszert, hogy nem volt tunetmentes, szorongott, panikolt a gyogyszerszedes ellenere is? Felek. Nagyon. Ti mit tennetek a helyemben?

Igen, nekem is van egy ilyen megérzésem,d remélem, hogy át tudja magában értelmezni a dolgot és túl tud ezen lendülni. Nagyon nem lenne jó, ha emiatt kellene befejeznünk. 🙁

Igen, ez így van. Van vagy 6 pszichiáter, és mindegyik csak délelőttös...hát, az agyam eldobom, a háziorvosomnál, a diabetológusomnál, fogorvosnál, stb. mindenhol van legalább 2 nap délutános rendelés, itt meg nincs...ez a dolog úgy indult, hogy megkaptam egy ismerősömtől a pszichológus számát, hogy hívjam fel, mert néhány éve hozzá járt, és hogy jó volt..mondom, jó, felhívtam, erre azt mondta, hogy ez úgy működik, hogy először pszichiáterhez kell menni, és majd ő kivizsgál...ami azért is furcsa volt, mert mikor bementem, a pszichológusnál kellett teszteket kitölteni, azokat ő csinálta, és utána kellett a pszichiáterhez átmenni...valami elképesztő hülye logika ez szerintem, de mindegy, én már nem foglalkozok velük.

Ha arról van szó, amire gondolok, akkor sztem vele nem nagyon lehet már folytatni. 🙁

A gyógyszer persze nem kötelező, én sem szedtem sokáig, de aztán kiderült, hogy több mindenről van nálam szó, mint "egyszerű" szorongásról és depiről. 

Halura rexetin, frontin és sedacur?! Elég érdekes gyógyszerelés. 

Akkor az sztk-s lógus csak akkor lenne elérhető, ha kooperálnál az sztk-s áterrel?

És jól értem, hogy sztk rendelésen csak délelőtt vannak? Ez is meglehetősen furcsa. 

Kezdetben jártam pszichiáterhez, mert hallucináltam, és elég extrém dolgokat, ezért gondoltam, hogy kezelni kéne valahogy. Bementem a pszichiátriára, ott egyből gyógyszerezéssel kezdtek, Frontin, Rexetin, estére meg Sedacur. Pár hónapig volt, utána a Rexetin maradt a végén, mikor már megszűntek a tünetek, meg jobban voltam, mondtam, hogy nem szeretnék gyógyszerezni. Így is vannak betegségeim, amikre gyógyszerezek, engem ez nagyon zavar, jó lett volna, ha kevesebb gyógyszerrel élek, ezt mondtam is a legelején, hogy nem akarok életem végéig még plusz 3 gyógyszerrel tengődni. Erre meg átváltott a pszichiáter rohadtbunkó üzemmódba, tisztára, mintha kifordították volna, hogy mit gondolok én, mer hogy majd ő jobban tudja, és hogy kell gyógyszerezni...erre berágtam, és otthagytam a picsba, ráhagytam a Rexetint is, aztán nem is volt bajom hónapokon át, egész tűrhető volt minden, de most megint visszajöttek a dolgok, csak most nem hallucinálok már, de pánikszerű rohamok vannak sokszor, meg úgy érzem magam, ahogy leírtam korábban, és nem tudom, hogy miért. Gondoltam, hogy elmegyek egy pszichológushoz, de normál úton nem lehet, valami perverz adminisztrációs rendszer miatt, mert először pszichiáterhez dobnak, aki meg gyógyszerezni akar, ráadásul a rendelési idő nem normális módon, csak délelőtt van, egyetlen rohadt napon sincsenek délután, én meg munka miatt elég nehézkesen oldanám meg. Fizetős rendelésbe dolgoznak délután, sőt, este is, most találtam egyet, majd 26-án megyek hozzá. Az is vicces volt, hogy kerestem a neten, felhívtam egyet, nagyvonalakban elmeséltem neki a sztorimat, erre azt mondta, hogy a magánklinikán, ahol dolgozik, ott 5-en vannak, hát az én bajomat egyik sem tudná kezelni, de megad egy számot, hívjam fel...érdekes volt, mondom mi a fene, hogy nem mernek bevállalni, de aztán, akit hívtam, kiderült, hogy pár ismerősömnek már segített, és mondták, hogy ő tényleg jó...kíváncsi leszek.

Nagyon jól haladunk vele és nem akarom mással újrakezdeni. Megvárom, hogy ez a szünet mit hoz számára, tudjuk-e folytatni.

Nem, a gyógyszer tutira nem volt jó, és most teljesen elvette a kedvem másmilyen próbálni. Kibìrom nélküle, azt hiszem . 

Úgy tűnik, ez ilyen elengedős időszak lesz.

Ó, azt hiszem, értem. Hát ez nagyon nehéz dolog. 🙁 Nem próbálsz meg másik lógushoz menni? És a gyógyszert egyszerűen abbahagytad? De miért? Ez a gyógyszer pont nagyon jónak számít.

Nem csodálom, hogy nem érthető, számomra sem sokszor az egész. 🙁

A gyógyszert nemrég kezdtem, kipróbáltam, egyértelműen kiderült pár nap után, hogy ez nem járható út, teljesen felborìtott. Ezzel párhuzamosan már régebb óta húzódó dolog ez a túlzott bevonódás részérôl stb.  dolog, ami most tette nagyon kérdésessé a kapcsolatunkat. Szerencsétlen egybeesés, hogy pont most van szünet, én is, ő is érzi, de ez nem továbbvihető ìgy biztosan. De igen, ez már ìgy is eléggé privát, de talán ìgy már érthető. 🙂

Ezt most nem egészen értem. Persze, ne menjünk a részletekbe, de a lógusod elküldött áterhez, az felírt egy gyógyszert, amit most akkor nem tudom, hogy szedsz-e. És még szünetet is kért? Hogyhogy személyessé vált a terápia? Ez az, amit nem szeretnél leírni?

Hű, ez elég bonyolult és azt hiszem, hogy személyesebb annál, hogy ide leìrjam.  De annyi talán elég, hogy időt kért átgondolni a terápiánkat, mert  túlságosan személyessé vált. Szerintem is szükséges a szünet, csak ez ìgy elég szar. 🙁

Semmi gond, nehéz kicsit kiigazodni. 🙂

Ha van egy új hsz, akkor általában rá lehet kattintani az "előzmény + egy szám" gombra és látod, hogy kinek szól a kérdés. Van olyan is, hogy az előzmény mellett nincs szám, akkor az egy teljesen új hsz. 

A gyógyszerről már most azt állapítottátok meg, hogy nem jó? Hiszen alig egy pár napig szedted..

Hol a lógusod? Nyaral?

Bocsánat, nem nagyon vagyok jártas ebben a rendszerben, de talán nekem szólt a kérdés, ugye? 🙂

Pszichológushoz járok, a gyógyszert most próbáltam, de  nem jött be. Ptsd, depresszió (bár utóbbiról nem volt szó kimondva, csak egyértelmű volt. ) 

Talán az is nehéz ebben a helyzetben, hogy fogalmam sincs, mikor folytatjuk. Ìgy elég bizonytalan. 🙁

A diagjaid szorongás és depresszió? És jársz áterhez/teraphoz?

Sajnos ez a szünet nem az én döntésem, illetve én csak elfogadtam. 🙁 Eddig sosem hiányzott 2 ülés között, sztem ezért is nehezebb most.

Nekem lógushoz, áterhez, terapra járni mindig is "teher" volt. Ja, ez sem normális... Mert azokhoz is, akik "jók". Persze benne van a közlekedési fóbiám is.

Másik pszichológussal... Őtőle már "függesz", nem jó.

Hogy a fenébe hiányozhat ennyire a pszichológusom??? Hogyan lehet ezt a hiányt valahogy pótolni? 

Eddig sem volt titok. Meg szorongok is sokat.

Akkor megállapíthatjuk, hogy depressziós vagy?

Mostanában én is úgy vagyok, hogy a legjobb akarok lenni, de ezt csak a munkán keresztül tudom kiélni, magánéletben nincsenek sikereim, és végül is, nem is élek. A barátaimmal ritkán foglalkozok, a kertben a gyümölcsfáimmal már 2 éve nem foglalkozok, csomó körte, szilva halomra lepotyogva, eszik a darazsak, nincs erőm hozzá, hogy felszedjem, úgy érzem, hogy értelmetlen, a létezésem értelmetlen. Nem tudom mi hiányzik, nem értem, hogy mi történt, saját magamért szinte semmit nem teszek, most is szabadságon vagyok, és kínszenvedések árán tudtam csak feltápászkodni az ágyból, és pl. takarítani. Egyedül a munkahelyemen érzem jól magam, mikor megcsinálhatok csomó elromlott gépet, vagy valami nehéz munkát, vagy hasonlók. A legjobban akarok mindent csinálni, de a magánéletben egy rakás szrnak érzem magam.

Bosszút állni? Minek? Csak ezért akarsz gyönyörű lenni? Ne ezért legyél, hiszen akik bántottak, azokkal nem kell foglalkozni, én sem foglalkozok velük, mert nincs értelme. Én inkább azokkal foglalkozok, akik szeretnek, mert annak sokkal több értelme van. Aki rosszat tesz a másikkal, az visszakapja az élettől, nincsenek következmény nélküli dolgok. Csak hogy mondjak egy nagyon érdekes dolgot, akik kilakoltattak pár éve, akik miatt tönkrementem, akik miatt a fél életem, a kapcsolatom, az egészségem tönkrement, most tudtam meg, hogy kb. szűk egy évig élvezhették a lakást, most meg ilyen-olyan családi, és egyéb dolgok miatt őket is ugyanúgy kilakoltatták...a fene nem foglalkozott velük, ezt az infót is csak tök véletlenül tudtam meg de látod, isten nem ver bottal, mondják a hívők is... Nem kell bosszút állni, amúgy meg így is szép vagy, ha meg mégszebb akarsz lenni, azt tedd azért, hogy jobban érezd magad, ne azért, hogy valakiken bosszút állj vele.

Igaziból n a bosszú a lényeg hanem h bebizonyítsam magamnak és másoknak h tudok én (is) a legjobb lenni.