Magányos vagyok!!
Egy percig se forduljon meg a fejedben LonelyMaster hogy ezeket érdemes-e leküzdeni.Persze hogy érdemes, ez az egyetlen út, ha boldog akarsz lenni valaha.Neked is azt tudom ajánlani mint Marcinak, egy nagyszerű út ahhoz hogy boldog legyél és legyen barátnőd.Sosem késő elkezdeni.Én már megtapasztaltam egy rövid ideig a boldogságot és ha ezt te is megtapasztalod, mást sem akarsz majd.Össze sem hasonlítható a mostani állapotoddal.Csak döntened kell végérvényesen hogy új életbe kezdesz.A döntés rajtad áll, boldog akarsz lenni vagy maradsz boldogtalan.Ha érdekel amit ajánlok, akkor íjr privin!
Szia LonelyMaster, remélem nem baj, hogy hozzászólok 🙂
Igen, sajnos én is érzek rossz érzéseket, ha egy boldog párt látok az utcán, bár én nem is igazán utálatot hanem fájdalmat érzek inkább, hogy hogy lehet az, hogy valakinek "összejön" a boldogság, a szerelem, és nekem meg nem, pedig nagyon nagyon vágyom rá, és szeretek is valakit (Reményt), és egyszerűen mégsem lehetünk együtt. Eddig ha szerelmes voltam valakibe, mindig csalódnom kellett. 🙁 És mindig évekig vágyakoztam, hogy talán lesz valami, talán jó lesz minden, és összejön és szerethetjük egymást a Szerelmemmel, de mindig csalódnom kellett másokban. Reményben még sosem csalódtam és bízom is benne, de igazság szerint, ha reálisan nézem, akkor úgy látszik (mintha) én többet adnék neki, mint ő nekem, bár igaz az is, hogy már úgymond "megszoktam a helyzetet", hogy bármit is teszek vagy nem, én úgysem leszek soha igazán boldog, már szinte számítok is arra, hogy ennek is vége lesz, na nem is mintha olyan nagyon azt mondhatnám, hogy együtt vagyunk, mert ő nem ír csak nagyon ritkán, de végülis ezt elfogadtam már... De hiszek Benne, Reményben. Bocsi kicsit elkanyarodtam a témától, de szóval a lényeg, hogy engem is zavar, ha egy boldog párt látok, bár ha van gyerekük is, akkor inkább örülök, hogy nekem nincs és pici sajnálatot is és részvétet is érzek irántuk, hogy nekik már nincs választásuk, mert ott a gyerek. Úgyértem a gyerek az hosszú ideig - ha nem is örökre de - felelősség. Hát nem túl jó érzés látni boldog párokat tényleg, dehát van ilyen, nem ez a legnagyobb problémám, de azért ja nekem is rosszul esik. 🙁
LonelyMaster: Tudom, neked nem egyszerű az eseted, de a mai világban annyi módja van az ismerkedésnek. Ha nem is teszel mást, csak felregisztrálsz egy társkereső oldalra lehet összejön ott valami. Mondjuk én ezeknek az oldalaknak nem vagyok a híve, a személyes találkozásban jobban hiszek. De ismerek olyanokat akiknek így jött össze.
Én eddig baráti társaságban, kutyasétáltatás közben vagy munkahelyen ismerkedtem. Tudom, te nehezebb helyzetben vagy.
Ezen meg nem kell idegeskedni (tudom, könnyű ezt mondani), meg kell próbálni rajta változtatni. Ha kapsz valami tanácsot fogadd el. Én is azt tettem wannabesomebody-tól.
Nemhiába van ez a fórum is. Lehet itt is ismerkedni. Ezen az oldalon jobban elfogadják a problémákat mint máshol.
Tudom, szar a magányosság, én is az vagyok.
Teljesen megértem az indulataidat, LonelyMaster.Mikor én még szűz voltam 24 évesen, borzasztóan zavart ha láttam egy boldog párt, néha a sírás kerülgetett.Sokszor utálatot éreztem irántuk, főleg ha úgy láttam hogy a pasi egy bunkó és nem érdemli meg a nőt.Ezeket le tudtam győzni, bár még most is érzek némi utálatot bizonyos emberek iránt, akik tapló bunkó köcsögök voltak és mégis váltogatták a nőiket egymás után.Van megoldás erre hogy ezeket hogyan tudod leküzdeni magadban, csak akarat kérdése.
Sokszor érzem magam magányosnak. Szívesen ismerkednék 20 és 30 év közötti lányokkal, egyenlőre csak barátkoznék.
______________________________________________
FONTOS FONTOS FONTOS FONTOS FONTOS
______________________________________________
Eszterrel kísérleti hangulatjavító csoportot indítunk vasárnaptól itt a Búrán mindenkinek, aki kedvet érez hozzá! A kísérlet alapvetően a Seligman-féle pozitív pszichológia mentén fog zajlani, amit már teszteltek, és határozottan jó eredményeket mutat.
Ezen a linken találjátok meg: http://www.bura.hu/csoportok/k%C3%ADs%C3%A9rleti-hangulatjav%C3%ADt%C3%B3-csoport-tal%C3%A1ld-meg-a-boldogs%C3%A1got
Ide részletesen le van írva a jelentkezés módja, illetve a csoport indulásához szükséges első két feladat is fel van töltve.
Jelentkezzetek bátran, ugyanolyan anonim módon fog üzemelni, mint itt minden, és jó kedvünk is lesz tőle.:)
______________________________________________
FONTOS FONTOS FONTOS FONTOS FONTOS
______________________________________________
Anyosom, mikkor meghalt a ferje azt mondta nekem : " Rossz a rosszal, de rosszabb a a rossz nelkul "! lehet van valami igaz benne ! ? 🙂
Pasi visszajön... ennyit a szerelemről.
Csalán+orbáncfű+citromfű. De nem jött be szorongásra.
C-tablettától csak fekete lesz a f..
Csipkebogyótea a vérnyomást is szabályozza – elvileg.
Acitromtól jön a Reflux.
Az aranyérre spéci saját kúpját adta egy öreg "seggológus", használ, de az idegességtől azért kijön.
A fejfájásra homlokra és tarkóra hideg víz, ez viszont a vérnyomásomra is jó...
Azért köcce!
Sajnalom Kleó 🙁
Lehet, hogy nem erdekel, de en azert leirom 🙂
a magas vérnyomásnal, jo a foghagyma, csalan tea, stb.
az aranyérben segithet a disznozsir
fejfajasban nekem segitet a homlokra teve hideg vizben aztatott zsebkendo borogatas
a hasmenesnek nagyon jo es termeszetes is a szentableta, lehet kapni a gyogyszertarban is
a füldugulásnal neha segit a meleg olaj ...
étvágytalanságnak nagyon jo a citrom
edesanyamnak az epejeert : orbancfu teat es csipkebogyo teat adtam, enyitete sokkat ! egy nagy 6 centimeteres kove volt tobb mind 15 evet es megis mindent tudot enni es egy evben, 2 -3 szor csinalt csak krizis, gondolom, hogy a teaknak kosszonhetoen
egye jo hetveged legyen, kivanom ! 🙂 amennyire egesegugyi problemaid majd megengedik 🙁
Kösz mindenkinek...
Ó, magas vérnyomás, görcsök, szájrágás fekélyig, aranyér (ez volt az aktuális), fejfájás, hányás, fosás, Reflux, látászavar, szívdobogás, viszketés, gombóc a torokban-gyomorban, füldugulás, étvágytalanság, kézremegés, tik, epegörcs... hirtelen ennyi jut eszembe, most épp összeszorítom a fogaim. :DDD Jó, mi?
pasi jön ma reggel (az olyan du. 5-6 nála min.) a borotvájáért... hááááát...
Kleó en is sajnalom a kuszudat ! orvendek, hogy ily konnyen atmentel rajta ! nekem nem sikerulne mindez ...eros vagy te ! 🙂
sajnlom, hogy élettárs nelkul maradtal , de elek szavaidal ! ELMENT A KIRÁLY, JOJON AZ UJ ES JOBB KIRÁLY! :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
sajnalom az egesegugyi problemakat is ! holnap, a kozel jovobben, remelem jobb hirek lesznek ! 🙂
Sokk erot es kitartast !
Kleó, sajnálom nagyon a kutyusod :(, kitartást a nehéz helyzethez!!!
Neked milyen szervi bajok jöttek ki? Én is ilyen vagyok, erősen szomatizálok, ha stresszek, nehézségek vannak 🙁
Szombaton meghalt a kutyám. Kedden 1 év 4,5 hónap után kirúgtam az élettársam.
Tegnap befogadtam egy 5-6 hetes utcára kidobott kutyust... MEGHALT A KIRÁLY, ÉLJEN A KIRÁLY!
A pasit szeretem. De 2 alkesz együtt, tetézve a haverjaival; az egész kecó a csövestanya és az ideg-elme kihelyezett részlege volt. Ráadásul persze kijött egy csomó szervi bajom; apámon ezerrel kijött az öröklött Alzheimer, anyám süket, de úgy ismeri el, h nem ismeri el.
akkor, sokk sikert kivanok ! 🙂
en, mar csak a termeszetben talalom meg a tokeleteseget, a szepet, a jot , a normalist, stb. 🙂
Szia, de valamennyire segítenek, főleg a természet :o)
sajnalom 🙁
akkor, ajanlom az irast, zenet, kerteszkedest, termeszetben jarast, a termeszet csodalast, a madarak cscserkedes hallgatasat, stb. lehet ezek segitenenek ? 🙂
Szia eliza,
Köszi a választ, és hogy segíteni próbálsz! Sajna az orbáncfű most nem bagyon hat nálam, érdekes, mert régebben sokat segített nekem is.
Köszi az ujmedicinás videót, láttam már ezt is.
A szorongasban, nekem segitet az Orbancfu tea, mar 2 honnapja, hogy nem ereztem egyaltalan szorongast ! 🙂 mar az elso hetegben hatasos volt az Orbancfu tea
meg a panikban, lehet segithetne ez a video :
"
Pánikbetegség, pánikroham, a non-hodgkin, és a kissejtes hörgőkarcinóma (ujmedicina, biologika)"
https://www.youtube.com/watch?v=pgLupmKlm9w&list=PL9UBjX2XUV_1zwIcRD71ahjlFrp_UQBu9&index=34
gyogyulast kivanok ! 🙂
Sziasztok! Magányos vagyok, és össze-vissza szomatizálok és szorongok, pánikolok. Van kedve valakinek privizni esetleg?
És ha jól veszem ki szavaidból, példaképed Jézus. Amennyire én tudom, Jézus nem a szenvedésért szenvedett, hanem vmiért. Ezt hívják önfeláldozásnak, vagy mártírságnak, amelyik jobban tetszik. A cél nélküli szenvedést pedig én -bár lehet rosszul látom- hülyeségnek hívom. Szép dolog az önfeláldozás, és biztos nehéz is, de annak legalább értleme van és más(ok)nak segít a saját szenvedése által. De nem értem, hogy a te nem evésed, meg az hogy de te nagyon szeretnél szenvedni pl. kinek segít?
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:"Times New Roman";
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}
Harmony, írásaid alapján intelligensnek, kedvesnek tűnsz, de bocs, ilyen tömény hülyeségeket olvasván el kezdek röhögni, és betegség ide v oda kapkodom a fejem, hogy ezt most tényleg komolyan írod????
- Az biztos, hogy az életet nem fogod túlélni, senki nem szokta, testileg legalábbis nem, a többi meg a felfogásod szerint
- Szenvedni akarsz és fogyni ez éltet… Fel tudnád sorolni, hogy konkrétan mit szoktál csinálni annak érdekében, hogy szenvedj, ok. nem eszel, de ezen kívül. Vered magad ostorral, eladogatod minden ruhádat, iszonyatos szegénységben élsz, az utcán alszol, kőbányában dolgozol, hogy eltarthasd gyerekeidet, éjt napallá téve betegeket, haldoklókat ápolsz, stb????? Mit teszel érte? Vagy csak ülsz a szobádban, ahol van tv, laptop, van aki főz rád, van aki szeret, van aki eltart, és közben arról ábrándozol, hogy mennyire jó lehet annak , aki szenved, és mennyire jó lenne, ha te is olyan lennél, akinek tiszta szenvedés az élete 😀
- Nevetek ezen, és megtehetem lelkiismeretfurdalás nélkül, nekem is volt nagyon régen ilyen időszakom, én is voltam ilyen, mert könyvben olvasni, filmen nézni olyan jó volt, olyan romantikusnak tűnt, szenvedve végig élni a nehéz életet. Aztán másokban észrevettem, amikor ilyenek, és hülyének néztem őket, röhögtem, miért mondja, hogy milyen rossz neki, amikor nem is az, csak szereti sajnálni, sajnáltatni magát. Aztán rájöttem, hogy de hát én is olyan vagyok néha. És láttam olyat is, aki tényleg szenved, mert olyan élete van, és nagyrészt a körülményeknek köszönheti, nem magának. Na az szar volt, erre rájönni, hogy én is olyan vagyok, mint amit másokban kinevettem, pont olyan vagyok, amiért hülyének néztem őket. Szar volt, nagyon kellemetlen. Azóta nem csak mást röhögök ki olyankor, hanem magamat is, ha észreveszem, hogy azt csinálnám. És pont amik történtek velem, rájöttem, hogy egy dolog ábrándozni a nehéz és szar életről, a szenvedésről, de a valóságban átélni nagyon szar, és ha lehetőségem van választani, és tenni érte, akkor inkább nem szeretnék szenvedni.
- Szenvedni akarsz tényleg? Minek örülsz a legjobban, mit szeretsz legjobban csinálni a nagy szenvedések közepette? Netezni, irogatni neten? Add oda egy szegényebbnek , vagy bárkinek a telefonod, vagy laptopod, nem tudom mivel netezel, hogy többet ne tudjál netezni, és garantálom szenvedni fogsz utána. Nem szeretsz a családoddal élni, szenvedni szeretnél? Kérd meg őket, hogy helyezzenek el egy intézetbe örökre, és ne is látogassanak soha többet. De akkor lehetőséged lesz arra is rájönni, megtudni, hogy milyen tényleg a valóságban szenvedni, és hogy valóban szenvedni szeretnél-e, vagy szeretnéd jól érezni magad, és boldog lenni.
- a lélek akkor hal meg, ha már nem akar élni. de erről a legtöbb esetben dönthetsz. Sztem. És előre is bocs, ha sértőnek éreznéd, nem bántásként írtam, tényleg.
Kedves Bálint!
hát egyrészt megérintő és elgondolkoztató volt olvasni ezen sorokat, melyeket ide leírtál, másrészt mélységes fájdalom jár át olvasva, mert én is pont ezen megyek keresztül. Félek, hogy végleg meghal a lelkem, de az lehetetlen, de úgy érzem (én is), hogy már nincs új, nincs új a Nap alatt, mi tenne boldoggá? Tényleg mi? Remény egy "cél", de mi lesz ha elérem őt? Vége lesz vajon mindennek? Vajon miért emeltem őt ennyire magasra magamban? Ad valamit. Amit senki más. Célt, okot a küzdésre, a mindennapok túlélésére. Ő a cél, de vajon ŐT szeretem, vagy azt amit ad? Igen, tudom, hogy Őt, de félek minden elromlana, ha "beteljesülne". Ezt nem szabad hagynom. Mégis mi lesz ha már "túl késő lesz", és mondjuk meghal vagy ilyesmi? Abba bele sem merek gondolni... meghalnék én is vele... mégsem tudom MIT AKAROK. Nem tudom, nem tudom akarok e új alapokat mint Te, nem tudom le akarom e rombolni magam, nem tudom mit is akarok. Én csak szenvedni és fogyni akarok, ez éltet, és rajongani Marcellért (ami lehet hogy üres, de talán mégsem!), és félek sok dologtól. Én egyedi vagyok. és nem azért mert jobb vagyok, hanem mert ezt akarom! Vagy mégsem? Bárcsak tudnám mi lesz, és hogy és hogy túlélem e az egész életem..... lesz jobb valaha? Engem Remény éltet ("és" Jézus).
Nem vagyok magányos, és pont ez a "baj"... úgyértem, én attól is szenvedek egyrészt, mert túl sokan keresnek, ami jó is lehetne, de mégsem az, mert nem tudok 100 felé szakadni. Amúgy jó, viszont most a bulímia topikot keresgéltem, nem leltem meg, de most befaltam egy tányér túrós tésztát, és legszívesebben kiadnám magamból. Nem, nem vagyok gyógyult, és ezt csak úgy magamnak, vagy bárkinek is írom. Meg lehet az evészavarból gyógyulni (fogyni vágyásból?)? Kétlem. Gyűlölöm a "nem létező" hájamat... a legkisebb méret jó rám farmerban, 25-ös, illetve a kínaiban az volt a legkisebb... de én kövérnek látom magam.... fenébe is......... én CSAK csontokat akarok (magamon). Szarul vagyok igen, mert semmi nem jó, meg főleg, hogy elegem van úgy mindenből.... nem tudom miből, csak hogy elég....... nem tudom mit akarok, de így nem jó ahogy most van.... 3-an lakunk egy háztartásban, de nekem ez így már sok...... 🙁 Én Tesóm és mamám..... de valami nem jó így..... én Reménnyel akarnék élni, de lehet vele sem tudnék..... így nem jó, de másképp sem.... ez borzasztó, hogy nem jó semmi nekem.
Örülök annak amit írtál, nagyon jól esett! Igazad van abban, hogy a vallás látszat, tulajdonképpen vallások alatt az istentisztelet számos formáját értjük, sokszor nincs is átfedés a liturgiában, vagy csak akkor ha a gyökerekig nyúlunk le. Istent nem a Bibliában, vagy a Koránban, vagy Buddha tanításairól fészült jegyzetekben találjuk, mert Isten a világmindenséggel egyenértékű, tehát Isten nem testesülhet meg, hiszen az azt jelentené, hogy elszakadt saját lényegétől...
Viszont az, hogy a teremtőnk nem teremtett hiába, ez ne legyen a reményed tárgya, ugyanis ez tény! Nem kell remélned, mert így van! Ha megvizsgálod a világot, arra jutsz, hogy ok-okozati törvényszerűségek alapján következik minden állapot, cselekvés, történés, változás. Ami pedig azt jelenti, hogy amit okozatnak élünk meg, az egyidejűleg egy jövőbeli esemény oka is. Ezen a logikán végighaladva a múltban egészen a teremtés pillanatáig jutunk el. Persze nem a dogmák vagy a tudomány által leírt teremtésről beszélek, hiszen honnan tudhatnánk, hogyan is történt...na de mindegy, nem ez a lényeg, hanem az, hogy már alapból a kezdőpontra való visszavezethetőség bizonyítja az intelligens tervezést - Istent magát - és azt is, hogy az ember, mivel nem tud felülemelkedni a személyét meghatározó ok-okozati rendszernek alávetett fizikai jelenségeken, életének minden pillanatában akarva-akaratlanul Isten akaratát teljesíti! A teremtő semmit sem csinált hiába! .) És itt jön a képbe amit mondtál, hogy a vallás látszat. Bizony az! Ahogy minden látszat, amit a tudatunk tartalommal tölt meg. Az ember tudja a vallásának minden apró négyzetcentiméterét, a dogmákat, csak épp elfelejti megélni az isteni jelenlétet, a világot, a létet.
A szeretet pedig sosem hűl ki az ember szívében... rá lehet lapátolni rengeteg mocskot, de eltűnni nem fog soha, mert lényünk része a kezdetek óta. Pont úgy ahogy az egó által megjelenő önzés. Ebben az örökös kettősségben őrlődve szenved az ember a mindennapokban. De a szeretet magja mindig ott lesz a szívében. A baj csak az, hogy az emberek nem értik, hogy a szeretet valójában cselekvés. Vallásos emberek minden nap próbálnak jót cselekedni, mert előírás a számukra. De mit várnak a szívük mélyén? Megváltást maguknak, elsősorban maguknak. Amikor baj van, mondjuk egy autó épp készül belecsapódni egy villanyoszlopba, nem az villan át először az átlag ember agyán, hogy a karjaival oltalmazza azt aki mellettte ül, mindenki a saját feje elé kapja az alkarját. Puszta életösztön... az egó nem más, mint beépített önvédelmi mechanizmus, az életünkhöz való ragaszkodásért felel. Így viselkednek a vallásos emberek is, "ide nekem a megváltást, hogy örök békességben élhessek, ne kelljen rettegnem az elmúlásomtól és létem céltalanságomtól" gondolják a szívük mélyén. Viszont az előbb említett jócselekedet, még ha nem is önzetlen, tökéletes szeretet, hiszen az aki az adományt kapja, igencsak megörül. Őt nem érdekli az önzőség, épp azzal foglalkozik, hogy végre valaki segítő jobbot nyújtott neki, még ha egy pillanatra is, de boldog! Így tud az egó és a szeretet összeolvadni az emberben, nem kell választani közülük, hiszen az ember lehet önző és szereteteljes egyszerre. És erre nem jönnek rá az emberek, önmarcangolásba csapnak át folytonosan, nem tudnak megbarátkozni a egójukkal, sok embertől hallottam a gondolatot, hogy a sátán bennünk él, ő maga az emberi egó. Csak akkor tudjuk elhagyni az árnyékunkat, ha már kihunyt életünk fényt árasztó csillaga, hiába küzdönk, lényünk egyik fele mindig egó-lény lesz. Meg kell találni a harmóniát a két oldal között... és törekedni kell annak fenntartására. És pont az ember önmagával vívott harca lehetetleníti el ezt az egyensúlyt. Erre sem jönnek rá az emberek. Még kevésbé jönnek rá a nagy igazságokra, ha hozzánk hasonlóan remeteként élnek... 😀
Na, elkopott már az ujjam, lényeg a lényeg, ha az ember szereti társait a cselekvés szintjén és tiszteli az Istent, ott gond nem lehet sokáig. Különben meg a mi helyzetünk is arról szól, hogy: "imádkoztam az Úrhoz, adjon nekem erőt, hogy fel tudjak állni a földről, és ő próbákkal súlytott, melyeken megedződtek izmaim. nem lett az enyém imámnak tárgya, de megkaptam azt amire szükségem volt."
Hat, GRATULALOK ! GRATULALOK ! GRATULALOK ! Bálint,
te egy CSODALATOS EMBER lehetsz ! nagy E betuvel 🙂
tippet sajnos nem tudok adni 🙂 habar hasonlo cipőmben járok mind te !
vallasban, velemenyem szerint legalabis, hiaban keresned mindazt amitt te keresel, mert csak az elejen foggod megkapni, latszat velemenyem szerint az egesz ....
meg egyenekben, en legalabis nem adok sokk remenyt...de, lehet tevedek csak en ! ....
en, mar igyekszem beletorodni ! es elfogadni a Biblia szavait, hogy : e vilag vege elott, sokakban kihul a szeretet es sajnos , eddig, csak ezt az EGY magyarazatot kaptam mindara amin te is gyotrosz ...hiaban szereted felebaratodat atlagban, mert hulyenek neznek atlagban es akkor marad csak a " remete - elet "...nem jo ! de nem is hallalos ! 🙂
Nemregg, kaptam a FB egy jo mondast : " jobb egyedul jarni , mind a tomeggel haladni , a rossz iranyban " Diane Grant
es remenykedve, hogy Teremtonk, nem teremtet hiaba ! es egyszer, minden jo es szep lesz egy gyonyoruseges Paradicsomba
Sajnalom, hogy nem tudok szep remenyt adni, de en haladok az 50 ev fele es csak a Jo Isten ben bizom mar csak ! sajnos 🙁
szeretem en is az EMBEREKET ! keresem oket ! ...de sajnos, tul hamar mindha kiderul, hogy nincs sokk kozos nevezonk, hat akkor inkabb egyedul ! ...inkabb " remete elet " mind egy ketszinu, szeretetnelkuli, onzo tarsasag tagja lenni
egy jo es kellemes hetveget kivanok neked 🙂 nekem felvidamitotad estemet ! 🙂 KOSSZ ! Nem vagyok egyedul akkor : " 😀 "es nem vagy egyedul ! ahogy gondolkozol 🙂
UI : ha gondolod, keres fel a Facebook on
Sziasztok! Szeretnék tőletek tanácsot kérni.
Bemutatkoznék:
Hánykolódó budapesti fiatal vagyok, nem találom a helyem, magányos vagyok...nagyon. Könnyen megnyílok, barátságos, empatikus, mélységesen szeretetteljes és segítőkész vagyok, nincsenek szociális fóbiáim ... mégsem gurul a szekér, illetve nem tudom, milyen irányba gurul :D. Szép lassan kezdek kivonulni… Életfelfogásbeli másságomból kifolyólag teljesen elrekesztve érzem magam a generációmtól, sőt, úgy amblokk az egész megkeseredett, értéktelen anyagi javakat nap mint nap esztelenül összeharácsoló és semmibe tékozló fogyasztói társadalomtól. És ami a leginkább meghökkent, már jó ideje megfordult a kirekesztés köre. Tudnotok kell rólam, hogy gyermekkoromban én voltam a kirekesztett, a bántalmazott, a megaláztatott. Nap mint nap vertek az iskolában, és minden gúnykacajnak én voltam a céltáblája. Hogy miért? Abba tán jobb nem belemenni, de átlagtól eltérően nekem nem a családommal voltak gondok (persze egy pici azért jutott, de tényleg nem sok). Máshol nyílt ki a pusztulás virága… az én privát teremben… Persze nagyon súlyos lelki beteg lettem az évek alatt, nem csak egyszerű szeretethiány-kompenzálás volt itt, hanem kőkemény skizofrénia és nehézdrog-függőség. Ahogy teltek, múltak az évek, földi pokollá vált az életem, teljesen lehunyta a szemem a életem vélt megnyomorítói iránt táplált öntudatlan gyűlölet, oly mértékben hatalmasodott el rajtam az őrület, hogy meg akartam ölni a saját anyámat. Hát igen, otthon csapódott le minden… szerencsétlen édesanyám teljesen eszköztelen volt, rettegésben élte a mindennapokat. És képzeljétek, egyszer csak váratlan dolog történt velem: egy esős nyári délután akkora lelki traumát szenvedtem egy bántalmazás által, hogy egy pillanatra teljesen megsemmisült az egóm, egyszerűen szilánkokra szakadt, mint egy utasszállító repülőgépből kiejtett kristálypohár. Ekkor volt lehetősége először kicsírázni a lelkemben nyugvó értelem magjának, mintha tükör mögé lett volna rejtve, ami egészen idáig visszaverte volna a nap sugarait. Bizony, a sokk hatására valamily csodálatos módon birtokába kerültem az objektív önreflexió képességének, persze csak mint egy kisgyerek, aki még elesik a pótkerék nélkül. Ettől a ponttól arról szólt az életem következő négy éve, hogy leromboljam magam a sárga földig, lebetonozzam a talapzatot, és új templomot építsek rá. Igen, megszűnt a skizofrénia! Nem tünetmentes vagyok…Gyógyult!
Orvos se kellett hozzá, csak vasakarat, türelem, és éleslátás. A következő lépés, a kábítószer elhagyása ugyanolyan nehéz volt, bár nem ment segítség nélkül, végül sikerült. Négy év kihagyás után befejeztem az iskolámat, leérettségiztem, azóta belekezdtem az egyetembe, nem tetszett, hát abbahagytam, s most keresem az utamat. Oly sokáig áhítoztam arra, hogy részévé válok a nagybetűs társadalomnak, ahol van barátság, szerelem, megbecsülés , és mindenféle jó dolog, melyből régebben soha egy falatot nem kóstolhattam… beálltam a sorba, sikerült beilleszkednem, barátaim lettek, aztán amint felébredtem a mámorból, öntudatom újabb szintjén elkezdtem észrevenni a rendszer gyengeségeit, az ember valódi gyarlóságának és szenvedésének okait (a magamét is beleértve), először elkeseredtem, de amint eloszlottak a fellegek, elkezdtem az irántuk érzett sajnálattal, együttérzéssel, s szeretettel betöltekezni. Régebben szörnyűséges dolgokat tettem, emberek megnyomorítója voltam. Megfogadtam, hogy mindent visszaadok, amit a múltban elvettem, és segítek az embereken, de ehhez nekem is új emberré kellett válnom, olyanná, aki a lehető legtöbb vágyról lemondva aszkézis állapotába vonul, s a világ abszolút elemeit megértve igazi tudásra tesz szert. Erőt vettem magamon, és újra leromboltam magamban mindent… Az új alap, amire felépítettem magam, a legnyersebb, elemi logika oszlopaiból áll. Hosszú idő telt el, mire ráébredtem a világ struktúrájára, alkotóelemeinek kapcsolatára, működési elveire, és irányítójára, Istenre, annak különböző tulajdonságaira és aspektusaira. Azóta beszélek az embereknek, nem csak Istenről, mindenféle dologról: értelemről, egyensúlyról, erkölcsről, önismeretről, boldogtalanságunk fő okairól. És itt kanyarodnék vissza irományom elejéhez, ugyanis lelki válságba jutottam. Úgy érzem, szélmalomharcot vívok, rengeteg emberi szenvedéssel nézek szembe, nem tudok elegendő hatást önmagamban kifejteni, nem találok hozzám hasonló embereket, nem tudom megosztani az engem boldoggá, érdeklődővé tevő dolgokat senkivel, bár mondanivalómra rengeteg a befogadó, a személyemre nincs, és ez szörnyű. Szeretném, ha véget érne a remeteélet, ráadásul a vágyaimról való lemondás sem oly egyszerű, mint azt az elején gondolni véltem. Annyira megismertem az embereket, hogy bevallom, kissé megcsömörlöttem tőlük, mélységesen szeretem őket, de nem tudom magam tartósan hozzájuk kötni, egy-két jótanács, gesztusok sora, hogy van valaki aki nem nézi semmibe őket, valaki, akinek számít, hogy boldogan élnek-e vagy sem. Szeretem éreztetni velük, hogy fontosak, megpróbálok nekik kiutat mutatni, reményt adni, de amint ez megtörtént, tovább állok… nem maradok ott… Újra eltávolodtam a barátaimtól és anyámtól is. Nem tudom, hol van a probléma, valahol konfliktusban kell állom önmagammal, de nem tudom, hogy hol, és azt sem hogy miért… Látszik hogy minden igyekezetem ellenére csak egy érzelemvezérelt, taknyos kölyök vagyok még. Valószínűleg valami gyermekkorból itt ragadt, még feldolgozatlan trauma lehet a ludas, de nem találom sehol. De azt is elképzelhetőnek találom, hogy egyszerűen még nem leltem rá azon emberek csoportjára, akikkel teljesen tudok azonosulni (milyen érdekes, beszélgetés közben mindig igen szoros kontaktus van köztem és a partnerem közt, és általában teljesen bele tudom élni magam a helyzetükbe, legyen az akármilyen extrém, mondjuk ez ilyen rideg múlttal nem is csoda). Hiába érzem és tudom, hogy Isten velünk van…nem vagyok még olyan erős, hogy ez önmagában elég támasz legyen…társakra szeretnék lelni…legalább egyvalakire, aki még ha nem is tudja, legalább sejteni véli, milyen is lehet az én cipőmben járni. Van valami tippetek, hogy merre kellene keresgélnem önmagamban és a világban?
Bálint
nem tudtam ...
en, munkat keresve, tobb azonos nemu ajanlatot kaptam ....
A lehetőségeket leszűkíti, hogy én a nőkhöz vonzódom. Nem könnyű párt találni egyébként sem, ha igényes az ember... De azonos neművel meg pláne kicsi az esély. De hiszek benne, hogy sikerülni fog ez is.
Ahogy haladsz te elore es, hogy tobb helyekre jarsz, majd megjon egy srac is, remelem 🙂
Meg is lehetsz elegedve ! en is helyedben elegedet lennek 🙂
Lehet, egyszer, visszajon nekem is a napi munka oromom, stb ., ha neked sikerult, nekem is sikerulni fogg kelleni !
egy jo pelda vagy nekem, kossz ! 🙂
Teljesen elégedett vagyok a jelenlegi életemmel. Egy valami hiányzik csak - egy társ. Nem tudom, ezen a jövevény (kisállat) fog-e enyhíteni, én azt remélem, hogy igen, de nyilván nem ugyanaz egy állattal, mint egy párkapcsolatban élni. Magányt érzek esténként.
Velemenyem szerint ez a Depreszio, mikkor kulonleges ok nelkul is szomoru az ember !
Mert maskulonben, ha elhunyt a szereted vagy beteg, stb. termeszetes, hogy szomoru az ember, ha latsz egy allat kinzast, stb elszomorodsz, de atmenetileg ! kevesebb vagy tobb idot .....
a depreszio mind betegseg, velemenyem szerint attol kulombozik a szomorusagot illetoen, mikkor kulombozo ok nelkul kedvtelen, eletkedv nelkul, stb vagyunk !
reggeben , asszem buskomorsagnak neveztek es sajnos volt eset, hogy bele is haltak ...
es sajnos mindezt nem tudjuk igazabol iranyitani ! mik, jo kedvuek akkarnank lenni ! de belsosegbol jon a szomorusag, az eletkedv hiany, stb .
ha, van csaladtag, igazi barat, konnyen elterelheti gondolatodat es csak " felebredsz " ! hogy mar nem vagy szomoru !
de, a mai napokban, mar ritkasag az egyuterzo valos / igazi csalad ! ....meg az igazi baratcsag, velemenyem szerint ritka mind a feketerigo ! ha meg letezik e ? ....
Kovetkezeskepen, vagy beletorodunk a depreszioban, mindahogy latom, sajnos akbar te mar beletorodtel ! ?
vagy, harcolunk vele, mind egy ellensegel ! : szomoru vagyok most ! de, elmulik ez is idovel ! Mert en NEM AKKAROK ! NEM FOGGOK buskomorsagban meghallni ! azert se !
en, legalabbis igy harcolok sokszor sajatmagam erzeseimel !
Csodalkozom, hogy gyogyszerkezeles mellet is duhrohamokban van reszed, mert nekem az volt a bajom, mikkor gyogyszert szedtem, mindha elkabitota volna minden erzesemet !
Sajnalom, hogy az orbancfu nem valt be , edesanyam tobb mind 10 evet itta en is isszom ( mikkor nem feledkezek meg rola ! ...) de semmi utohatast nem tapasztaltam
Rengeteg mindenben egyezünk ezen a téren. Tényleg a legsz@rabb az ok nélküli mély depi. Ilyenkor beszélni is alig tudok. A dührohamokról meg nem is beszélek. Én gyógyszeres vagyok,de áhh,így is...Na mind1, ez van. Az orbáncfüvet próbáltam, fájt tőle a gyomrom.
akbar, nem, nem szedek gyogyszert naponta
Mikkor szedtem, 2 depreszio ellenes gyogyszert kaptam, csak 3 het alatt 5 kilot hiztam...
azutan, meg olyan lettem a gyogyszertol mind egy noveny, vegetaltam !
hat azt mondtam haziorvosnomnek, hogy a vegetalas nem elet es nem meg szedtem !
szedtem nagyon ritkan csilapitot, most is neha Frontint 0, 25 milligramot, de csak mikkor nagyon ideges voltam vagy a szorongas miatt,
az orbancfu tea segicsegevel elmult eddig veglegesen a szorongasaim, hat a Frontinbol sem szedtem egy darabot sem va 1 ? lehet ep p2 honapja
hat az a rossz, a depreszio, mikkor OK nelkul is ! nem meg akkarsz elni ! nincs eletkedved ! peddig szepen sut kint a nap es "semmi" okod nincs melysegesen szomorunak es eletkedv nelkul lenni !
Hogy birom ? nehezen !
alig tudok eleget tenni napi kotelezecsegeimnek ...nincs kedvem akkor meg megfesulkodni sem ! es nagyon jol erzem magam borzosan ! mert borzos az eletem is akkor ....
teszek zenet es ha nem idegesit a zene is, hat neha sikerul a zene segicsegevel kikapaszkodni ! ...
setalok UNALMASAN a kertben es neha latok ezt meg azt a kertben es nekifogok CSAK azt csinalni es "elvesztodom " a kerti munkaban es 1, 2 , 3 ? ora utan jobban erzem egy kicsi magam ....
neha irok, volt mikkor reggel 8 tol delutan 4 oraig irtam, kicsi megszakitasokal ...
sokszor simplan lefekszem es forgolodok az agyban remelve hogy elszundidtok es FELEJTEK ...
amiotta nem jelentkezik a szorongas , mindha a depreszio is ritkaban jelentkezik es nem olyan mely sem ! ....
Hat, akbar korubelul igy harcolok vele ...
en, tudom mi segitene, emberi kozoseg....emberek segitese ...emberekel valo komunikacio ...az allattenyesztes lehet ....hasonlok,
de sajnos keveset van reszem benne
sajnos, mar kevesek azok a dolgok, amikk elterelhetik figyelmememet ettol a rossz, gonosz es ertelmetlen vilagtol
Eliza: szedsz rá valamit? Nekem főleg a depis rész jutott, ritka a feldobottság érzése. Te hogy bírod?
Köszi nem tudtam mi a különbség
igenis NAGYON MAS !
Eloszor is BOLONDNAK kebzeled sajatmagadat ! mert :
egyszer nagyon, de nagyon szomoru vagy az ongyilkosag kornyekez, azutan, lehet csak par orak utan vagy par nap utan nagyon boldognak erzed magad 🙂
Milyen az a bipoláris depresszió? Más mint a ,,sima" depresszió?
sajnalom akbar 🙁
Bipolaris depresziom van nekem is ! ...
igazad van, OKOZHAT ! depresziot a gyasz es a lekiismeretfurdalas, de nem okvetlenul !
attol fugg, hogy kezeled a gyaszt ! ?
atol fugg, hogy kezeled a lelkiismeret furdalast ! ?
a lelkiismeretfurdalsban, eloszor is megkenne bocsas sajatmagadnak !
meg a gyaszt az ido gyogyicsa meg, ahogy jol irtad te is a masik topikban !
es igen, igazad van, lehet elni vele meg gyogyszer nelkul is ! 🙂
kigyogyulni ? ezt meg nem tapasztaltam ! ugyhogy nem tudom mit mongyak ezt ertelmezve
Húh ne tudd meg, nekem csak ilyen gondolataim voltak/vannak. Na jó gyakran:-)
Mindenki azt gondol amit akar, nekem régebben is voltak ilyen gondolataim hogy minek élek, mi értelme az életemnek
Eliza: akkor ebben egyetértünk én sem szeretnék veszekedni. Mindketten jót akarunk Hörcsögnek,csak ezt máshogy publikáljuk felé:-)
Sajna én kiskamaszkorom óta depis vagyok, bipoláris. A gyász és a lelkiismeretfurdalás mély depressziót okoz ezt magam is tapasztaltam és pszichiáterek is megállapították. De ki lehet gyógyulni belőle.
akbar, nem vagyok hajlando veled osszeszolalkozni !
tudom sajnos nagyon jol, tobb mind 15 eve mit jelent a depreszio melysegei !
Hörcsög78, velemenyem szerint nem depreszios ! hannem csak nagyon szomoru !
ami termeszetes mikkor elveszted a parodat !
Hörcsög78 nek fo problemaja szerintem, hogy ELETCELT kapjon sajatmaganak es ne jusson oddaig, hogy eltemesek a szulei otet is !
Vagyis, nala KELL es ha O is AKARNI FOGG ! ? lehet resze egy szebb es jobb eletre !
nem minddenki halt bele a kabitoszerezesbe !
a FUGGOSEG ! NEM Depreszios betegseg ! velemenyem szerint legalabbis ....
en nem lettem depreszios a cigi miatt ! ...
Meg ha igazad van, es Hörcsög78 tisztaban van a szulei tamogatasaval, szeretetukel stb el , akkor , nem fogg elszaladni toluk, ahogy szandekaban all !
hannem : ELNI FOGG ERTUK ! es harcolni fogg a kabitoszeres fuggosegevel ami a hallalba vitte a parjat !
ui : most hallotam a hirekben, hogy wasingtonban es koloradoban a marihujanat szabadon engedelyeztek !
vagyis, a kabitoszer nem okvetlenul halalos !
Nem zavar hogy megkérdezted akbar.
Mire gondolsz?
Hörcsög:zavar,hogy megkérdeztem,hogy hogy kezdòdött a problémád,érzed hogy" még mélyebbre nyomtalak"a gyászban,szenvedésben? Ha igen akkor elnézést kérek,ha nem, beszélgethetünk még.
Eliza: szerintem Hörcsög teljesen tisztában van szülei támogatásával, szeretetével és hálás segitségükért,értékeli azt. E téren mit vársz még tőle? Az akarateròről meg annyit,hogy egy mélyen depis ember NEM TUD akarni,ezért is beteg.
egy edesanya minddig megerezi ha veszelyben van gyereke 🙂
Nem a drog miatt nem szerették nem is tudták hogy drogos volt régebben, csak most tudták meg mikor meghalt hogy drogoztunk. Anyám sejtette hogy valami nincs rendben velünk.
ezert is akkor nehezteltek szuleid raja ! ...
de, megis eltemetek ! ezt illene ertekelni ! 🙂
es nagyon DURVA elet - lecket kaptal igy, elveszitve parodat, sajnalom az egeszet !
tovabba , csak toled fugg , ha tanulsz valamit elhunyasabol vagy semm !
enngem es csaladomat Hala a Jo Istenek eddig legalabbis nem erintet...vagyis nem mindenkit erint ! ....
Tovabba, lelkiismeret furdalasa van ! mert azt gondolja, hogy a parja miatt halt volna meg !
( es ilyenkor en legalabbis, nem nyomnak meg melyebbre valakit, mindahogy van ugyis ! meg tissztalatasal semm ! ....)
...peddig ez nem igaz ! mindenki sajatmagaert felelos !
senki nem dugja eroszakal a szadban a cigit, se nem onti a szadban eroszakal az italt es senki sem vehet raja, hogy drogozal, ha te sajatmad nem akkarsz drogozni !
Én nem voltam drogos mikor megismerkedtünk még ki se próbáltam előtte, de ő drogos volt már nagyon régóta aztán történt valami... és belementem, kipróbáltam.