Társkeresés azoknak, akik nagyon szeretnének már társra lelni, de nem mernek kezdeményezni
Szia Csabi,
Csatlakozom tortához. Szerintem is egy mélyérzésű, becsületes, helyes értékrenddel rendelkező, kedves fiú vagy. Többre nem is vágyhat egy lány, és szívből drukkolok, hogy összejöjjön egy komoly kapcsolatod.
Bíztatásul mondom, hogy most olvastam valahol, hogy minden fiúra 3 nő jut a mi világunkban, én csak egyet kívánok neked.
Szia Csabi!
Én szurkolok Neked, hogy megtaláld a társad! Egy ilyen szimpatikus, őszinte és szeretni vágyó fiatalember minden nő álma :). Sok sikert kívánok tiszta szívből!
torta
Sziasztok!
Skizoaffektív zavarom van 12 éve, de csak 2 éve derült ki, hogy ez a problémám. Minden álmom és vágyam az, hogy megtaláljam életem nagy szerelmét. Amivel különbnek érzem magam sok mai embertől az az, hogy én az igazi értékeket képviselem, mint a szeretet, őszinteség, tisztelet, empátia, elfogadás, önzetlenség, megbecsülés, hűség, tisztesség. Amik manapság már igen csak kihalófélben lévő tulajdonságok. És hogy tiszta szívből, mélyen, szenvedéllyel tudok szeretni! Viszont a betegségemből adódóan nagyon nehezen megy az ismerkedés. Most már ott tartok, hogy neten is... És mint ahogy több betegtársamtól is olvastam, nekem is ugyanaz a tapasztalatom, hogy egészséges embertől nem hogy sokat, de konkrétan szinte semmit nem lehet várni azon a téren, hogy meg fog érteni és elfogad. Ez csak a mesében létezik, a valóságban nem! Mi pszichés betegek sokkal jobban megértjük és elfogadjuk egymást! Ezért is regisztráltam ide! Szeretnék egy társat találni egy sorstársam személyében! 🙂
"
"
Én leküzdöttem már kezdeményezési félelmemet. Viszont a hosszú évek óta tartó hiábavaló, legtöbbnyire egy visszaválaszra se méltató kezdeményezéseimmel felhagytam. Belefáradtam. 12 év alatt vagy 1000 nőt biztos megszól.tottam a különféle társkereső oldalakon. Ha szegényen nem vagyok jó nekik, akkor nem leszek az övék. A sz.vem nem kell nekik. De még mindig él bennem a vágy...
ismerkednék lányokkal
lehet itt olyat ?
írjatok
🙂
Sziasztok! Kényszerbeteg vagyok. Szeretnék hozzám hasonló problémákkal küzdő barátnőt találni, akivel a közös sorsunk miatt maximálisan megértenénk, elfogadnánk, tolerálnánk és segítenénk egymást, amit egy "normál" társtól, főleg hosszabb ideig nem lehet elvárni... Várom azok levelét, akik ezek alapján ismerkednének velem. 😉 Előre is köszönöm! Gábor
én néha úgy szeretnék társat, de aztán rájövök, hogy az én személyiségemmel lehetetlen lenne, szóval jobb is lemondani róla örökre. nem vagyok egy egyéniség, nem vagyok érdekes, nem vagyok szép, ráadásul nem bírom a kötöttséget és aszexuálisnak tartom magam, bár talán hajlandó lennék kompromisszumot kötni, ha olyan emberrel ismerekednék meg.
meg nem mintha lenne kivel ismerkedni. eddig egy valakit találtam életem során, aki valamennyire felkeltette az érdeklődésemet, pont azért mert olyan érdeklődő, optimista, "normális" és kedves volt, de kiderült, már menyasszonya volt. bár ha nem lett volna, se valószínű, hogy engem választ, úgyhogy nem hagyott mély sebet bennem.
Én se nagyon merek kezdeményezni, pedig jó lenne egy párkapcsolat.
Amikor még nem voltam szocfóbos(a régmultban), folyamatosan voltak barátnőim.Mióta az az vagyok, volt egy komolyabb kapcsolatom, 1 év együttéleéssel+ 1-2 találkozós randik. Na persze mindenkit, a komoly barátnőt is beleértve, a neten szedtem fel. Elég nehéz így szocfóbosan csajozni 😀 Vannak lányok akik tetszenek, de nem merek odamenni.
Diohejban szurkolok neked, hogy összejöjjön. 🙂
Szép magyar nyelvünkön: Bálint-nap... Még Göncz Árpi bátyó így fordította le.
.
Idézet tőle: Rakéta36,5év+16nap 😉
Miért?
csak kiváncsiságból... nem vagyok olyan sokkal fiatalabb nálad...
De sokkal fiatalabbak közt is, és sokkal idősebbek közt is "mozgom".
36,5év+16nap 😉
Miért?
Rakéta te mennyi idös vagy?
csak hogy topikba vágó legyek: megismerkedtem valakivel, a netröl. Én irtam neki, mert a közelben lakik és mert meggyöztek a barátaim hogy találkozzak vele. Találkoztunk is, élöben teljesen más, nagyon szimpatikus és okos, jó fej, úghogy most "együtt vagyunk, járunK". És nagyon jót tesz nekem a társasága...
:DDDD
Párkeresés és barátság a legtöbb embernél más. 😉
De ez is örvendetes. Sok jó barát egy kis bura alatt is elfér.
Párkapcsolat:
Őszintén nemember drukkolok neked!
Amúgy ha valaki mindenkép interneten akar ismerkedni: Hamar találkozni! És a társkereső oldalaknál jobb helyszínek lehetnek, a meghatározó és közösérdeklődést vagy sorsot lefedő oldalak (kívétel, ha tudod ki vagy, és azt jól tálalod egy társkereső oldalon - önismeret!!!). - az elmúlt 14 év internetezése és téma szakírányú olvasássa, személyes beszélgetések mind ezt mondtják velem.
Bár mégsem olyan érdekes, mert közben belegondoltam, az én barátaim, akik a Barátaim, egyet kivéve mindenkit burán ismertem meg, és az is net! 😀
Idézet tőle: nemember
Rakéta, én netes társkeresőn keresztül ismerkedtem meg a párommal 🙂
Ez tényleg érdekes, de jó, hogy már majdnem két év!
Mi elég hamar, néhány levél után már találkoztunk. Egyelőre közelítünk a második év felé, ha nem cseszek el semmit, még sok év is lehet belőle 🙂
Egy fehér holló. Gratulálok!
Amúgy pont a lányok defenzivek és a fúk bunkók, de úgy látszik ti nem ilyenek vagytok.
Hosszú boldog együtt létet nektek!
u.i.: Most a különböző formájú ismerkedések, várható időtartalmáról nem írók.
Nyílván ha mind két fél, jól (például nem a kízárólag az ÉN ezt/ezeket akarom és ÉN ezt várom el levelek) és "öszintén" ír a másiknak, vagy hamar kerül sor találkozásra, akkor van benne ráció, de ezzeknek a feltétleknek valamelyikének a teljesítése általában elmard.
Rakéta, én netes társkeresőn keresztül ismerkedtem meg a párommal 🙂
Te egy arc vagy. 😀 😉
Én csak annyit mondtam, valószínűleg ez vágta ki nálad a biztosítékot, hogy ahhoz hogy ússzál, meg kell tanulnod úszni, és ahhoz meg szűkség van vízre, és szándékra, időre ... .
Ha nem, kérlek részletezd a problémád!
u.i.: Amúgy: Nincs is lóvatok. Van az uramnak nagy Szent Grálja, van neki. ... Enyveskezű használt autónepperek! ... Enyveskezű használtautó nepperek! ... 😉
Amúgy #158 javítva, fordítva írtam 48+ óra fent létt után.
Társkeresés azoknak, akik úgy gondolják, hogy nagyon szeretnének már, de nem mernek kezdeményezni?
Ha nagyon akar kezdeményezz, és gyakorolja az udvarlást, még akkár csak flörtölés szintjén is (akkár olyannal is aki nem tetszik neki, ->flört<-.) A flört amúgy egy udvarisassági gesztus is.
Ne az elvárásaitokat hangsúlyozzátok felé, és a saját hibáitokat, hanem azt, hogy ti mit tudtok nyújtani és (szeretet, odafigyelés, biztonság, gondoskodás, etc.), mik az előnyös tulajdonságaitok (ez leginkább tettben kell megmutatni, erre jó az udvarlás is). Nem udvaroltok, vagy ismerkedtek, pedig naponta sodorhat melléd az élet egy potenciális partnert. Magatok kergetitek el a lehetséges párotokat, a lemondó hozzáállással.
Elnézést de én ezt láttom kronikus hibának az életben!
Mekkora idióta vagy!!! Ritka, de ez is egy probléma, nyiss egy topikot, hogy rakéta vagyok és nálam a Szent Grál... -.-
Nem keresni kell találni! 😉 Ha valmait nagyon keresel nincs időd megtalálni/meglátni. Ha nem figyelsz elégé a jelekre akkor meg még többet kell kommunikálni.
Nem szeretnék tudatalatt sem befolyásolni senkit a gyógyszerek szedése vagy elhagyása irányában...
Appleyg! Miért törölted, amit írtál? Nem volt benne semmi rossz...
-
Mobid, Kiscsillag!
Én is úgy érzem, hogy sokat butultam. Nem megy már úgy a gondolkozás, mint régen... Tanulásról nem is beszélve.
Az IQ talán nem változik a skizofréniától magától, de egyébként életünk során változhat. Ezt csak úgy megjegyzem 🙂
Nekem nagyban befolyásoló tényező a gyógyszerelés, úgy vettem észre legalábbis. Sokkal gyorsabban pörög az agyam, gyorsabb a felfogásom, élesebb az elmém, amikor nincs bennem semmilyen gyógyszer.
Lassabban gondolkodok, beszélek, mozgok, a papíromon is szerepel hogy meglassúbbodott pszichomotorium. Nem tudom, ez belőlem, a betegségemből fakad-e, vagy a gyógyszer teszi. Hajlamos vagyok a gyógyszerre fogni minden rosszat.
majdnemember, fel sem vette mikor elárultam neki. Nem akartam hazudni és elejétöl kezdve öszinte ovltam, de hozzátettem hogy tünetmentes vagyok, ami igy is van. Szerinte is alul értékelem magam! mert én tényleg felnézek rá és tényleg nagyon okos, régen én is az voltam, akkor ez nem okozott úgy problémát mint most. kicsit szégyellem is magam, bár objektiven nézve nincs miért.
Harmony, bevallom, nekem is beugrott, hogy ez a halálhír akár kamu is lehet. De nyilván az is, hogy kereste az okokat az apa, és megnézte, miket látogatott a fia utoljára. Lehetett ez egy bosszú is a fiú részéről, hogy itt kb. leugatták, na akkor most érezzétek rosszul magatokat. Szóval lehet sok minden, ezt már valószínűleg nem tudjuk meg. De ha valaki öngyilkos, és nem az első próbálkozása, akkor talán régebbről kell keresni az okokat
Mobid, azt megkérdezhetem, hogy a párodnak elárultad a "betegségedet"? Ha igen, hogyan reagált?
"Izgulok, mindig mikor találkozunk, hogy megfeleljek neki... Remélem sikerül." Ezzel tudok én is így lenni...de ez olyan nem jó. 🙁 Vagyis olyan szomorú, hogy alulértékeljük magunkat a másikkal szemben, és valamilyennek kell lenni (saját szemünkben), hogy jók legyünk neki. Bár lehet, hogy te nem így értetted, nálam ez így van.
Mobid, drukkolok, hogy jól alakuljon ez a kapcsolatod! 🙂
sziasztok!
vissza kanyarodhatunk a társkereséshez?
Nekem lett párom, véletlenül, megint. Azt hiszem, szerelmes vagyok (megint) és ö is az.
Csak félek nehogy "kevés" vagy túl "extrém" legyek neki... Ö ugyanis egy nagyon intelligens egészséges férfi. Mit vár tölem vajon? Azon kivül hogy szeretem nem tudok mást nyújtani.
Szóval vannak kétségeim de azért nem adom fel, szeretnék párkapcsolatot vele, nem csak randizgatni meg ilyenek, alkalmi kapcsolatra nem vagyok vevö. Izgulok, mindig mikor találkozunk, hogy megfeleljek neki... Remélem sikerül.
szép napot nektek.
Értem Atti. Ez most korrekt volt tőled.
Atti, persze lehet, de nem egy nappal a fiú halála után - szerintem. Hogyan lehet valakinek lelki ereje hozzá, hogy felmenjen egy nappal a fia halála után a számítógépére, és regisztráljon, és azt írja a tagoknak, hogy meghalt a fiú. Meglehet hogy valóban így történt, de nekem ez akkor is valahol furcsa. De persze nem rám tartozik, de én is okokat keresek - csak én másból kifolyólag. Félre ne értsd, nem akarok azért is ellent mondani, de kételkedő vagyok. Ezt felvállalom. (Nem jó így nekem sem, sőt nagyon rossz).
Hát nem tudom... ha igaz a hír akkor én is sajnálom, de én még mindig kételkedem ennek hitelességében. Miért regisztrálna egy apa egy nappal a fia halála után a búrára? gondolom, ahhoz idő kell, hogy a családtagok feldolgozzák a halál tényét, és nem az lesz az első dolguk, hogy elkezdenek kutakodni a meghalt fiuk cuccai között, főleg a számítógépén. Hanem gyászolnak, és megemlékeznek. Ennek ellenére..... szóval senkiben nem merül fel egy csepp kétség sem? Elnézést, nem akarok durva lenni, mert ha igaz a hír akkor nagyon sajnálom tényleg. De én nem vagyok olyan hiszékeny mostanában, sőt kételkedő. Elnézést. Talán a betegségemből kifolyólag is gyanakszom. Nekem nagyon furcsák ezek a dolgok itt amik itt folynak. Meg úgy körülöttem is. Meg egyébként, mikor írtam, hogy spellbound leírta a gondolataimat, azt komolyan gondoltam. És egyáltalán nem értem hogyan és honnan szedték az infókat. Valami nem ok. Talán jobban járok ha nem ásom bele magam. De annyira sivár az életem, kell egy cél, kell valami ami elvezet oda, ahová még senki nem jutott.... remélem egyszer összeáll a kép. És megoldás is lesz.... bár ez már egy rohadtul bonyolult rendszer......... jól szervezett, jól felépített...... és ez nem paranoia, hanem csak a tényeket szemügyre véve alakult ki ez a kép bennem. Odafigyelek dolgokra, de még a vaknak is feltűnik, hogy pl milyen furcsa nevű tagok regisztrálnak ide. Gondolom nem véletlen...... mindegy...... 🙁
Van élet a halál után? - elnézést az itt morbid kérdésért?
Azaz visszatér/visszatérhet az alap téma?
Stella!!!!
Uhhhhhhhh.... Őszinte részvétem!! :'(
Nyugodjék békében!
🙁
A sors olykor nem tudja mit akar.
http://www.youtube.com/watch?v=sy8pW86yoxI - elnzést az áthallás miatt!
Összínte részvétem, tiszta szívemből!!!
Üdv.: R.! - Egy öngyilos familia tagja!
Reszvetem .
Tisztelt fórumosok!
Attila80 édesapja vagyok, fiam néhány napja említette, hogy csatlakozott az oldalhoz.
Attila szombat éjjel meghalt. Nem ez volt az első próbálkozása, de most sikerült megtalálnia a biztos módszert. Régóta küzdött a betegséggel, az egész család próbált szakszerű segítséget nyújtani neki, de úgy tűnik a kór győzött.
Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki próbált segíteni a kisfiamnak!
Tisztelettel!
idősebb Attila
Olyan feszült vagyok, hogy már tikkelek. Azon gondolkodom, hogy bemegyek a Péterfybe a krízisintervenciós központba, és befekszem pár éjszakára.
Igen, lány. De megmondanám, ha férfi lenne, nincs abban semmi rossz.
Akinek elmeséltem, mind azt mondta, hogy ez csak egy hirtelen felindulás volt részéről. Bár ilyet eddig sosem mondott, ha össze is vesztünk akkor sem.
Bunkó voltam vele azelőtt, hogy ezt mondta. Igen, ez a helyzet.
De rengeteg gyönyörű dolgot nyújtottam neki. Ő 29 éves, s bár hihetetlen, én vagyok élete első komoly kapcsolata. Eddig csak alkalmi szexpartnere volt, olyan férfiaknak, akik tárgyként kezelték, nem tisztelték. Én tiszteltem, figyelmes voltam vele, törődtem vele. Tudom, hogy egy bunkóság ezer kedvességet felül tud írni, de nem tudom elhinni, hogy egy pillanat alatt elfelejti a sok jót és szépet. Azokból volt több.
Olyan dolgokat élt meg velem érzelmi, szellemi, közös dolgok, szex tekintetében, amit eddig még senkitől nem kapott meg.
Ezért fáj ennyire, hogy ilyet mondott, hogy nem akar látni, beszélni velem.
2 napja szakított veled?Akkor az még változhat.Lány egyébként? Csak mert itt akármi is lehet..
Sziasztok!
Új regisztrált vagyok, bízom benne, hogy befogadó közösségre találok itt.
Azért regisztráltam, és azért írok, mert amúgy is rossz időszakban vagyok, egyik csapás ért a másik után, ez is eléggé a mélybe taszított.
De a legrosszabb, hogy a szerelmem szakított velem két napja. Ebben is a legrosszabb, hogy kijelentette, soha többet nem akar találkozni, de még beszélni sem velem. Ez nekem nagyon fáj, mert szívemet-lelkemet beletettem a szerelmünkbe, mindamellett, hogy rengeteg hibát elkövettem.
Most ott tartok, úgy érzem magam, mint egy futóversenyző, akinek levágták a lábait. Nem találom a helyemet, gyűlölök itthon lenni, elveszett belőlem egy rész. Remegek egész testemben, görcsöl a gyomrom. Rettegek a hosszú hétvégétől, négy napos egyedülléttől.
Már megint ez a" fiatal vagy"...33 vagyok. Vannak jó és rossz tapasztalataim,de tudom hogy mit kerestem és mit találtam..nekem a szerelem egy napi 24 órás "akarom őt" érzés...fájdalom és öröm,boldogság és bánat egyszerre...de ez gyönyörű,és az elfogadás az alapja ennek...