OFF
De hülye vagyok.
Szerintem az is elég lenne, ha valaki megölelne.
Asszem felemelem a kutyámat
Ő mindig vevő erre
Én meg szegényt kihasználom.
Szia Bosszú, Avana, Roxy, CatEye!
Kedvesek vagytok!
puszi
Az én magányom kozmikus jellegű és méretű, vagy spirituális.
Itt mar még mindig az élő, nyers seb a lelkem legmélyén.
Kár, hogy nem vagyok Istenhívő.
Mégis valami egységérzésre van szükségem, kötelékre, köldökzsinórra, valami csatornára egy magasabbrendűhöz, ami megtart.
Társkereső? Oh. Voltam fent elég sok oldalon és nagyon-nagyon sokszor.
Sajnos mindig ugyanazokat a köröket futva.
Azért nyitott vagyok, de szerintem spirituálisan kell keresnem a problémát.
Sérült szelf és egoprobléma.
Ezt mondhatnám szenvedélybetegségnek is.
Most is kellene innom, vagy elszívni 5 doboz cigit, vagy széthajtani magam valami sporttal.
Első kettő nálam nem pálya.
A zene valamennyire segít a spirituális magamrahagyottság feloldásában.
Ez valami borderline magány.
A jeges űr érzete.
Szia Roxy!
Annyira kedves vagy!
Idézet tőle: RoxyRóka. Én egész biztos voltam abban, hogy NAGY MEGZUHANÁSOD lesz a tegnapi vagy tegnapelőtti vidám, optimista hsz-odat követően.
Ez jó hír. Tudod miért? Mert semmi fura nem történt. Tegnap vagy tegnapelőtt jónak láttad a dolgokat, ma nagyon sz.rnak.
Én sem tudok egyedül lenni. Tudod, mennyire nem? Nem tudok egyedül aludni. Sőt, ha napközben egyedül vagyok sokat, már az is iszonyatosan megvisel.
Nincs veled semmi baj, egy természeti-törzsi népnél soha nem lennél egyedül. Ha férfi lennél, vadászni járnál a többi férfivel, ha nő lennél, a többi nővel végeznéd a női munkákat.
Egy indián sámán leírta, hogy milyen irtózatos élmény volt, amikor férfivá avatásakor egyedül hagyták (egy-két napra). Tudod miért? Mert SOHA nem volt még előtte egyedül.
Gyere vissza. Nagyon nagyon hiányolnálak. Tényleg, ez nem üres szöveg, kevés embernek mondanám ezt itt a búrán.
Én is hasonlóan tudok érezni,viselkedni. Ez a betegségünk,elszigetelődünk.
Jó reggelt mindekinek.
Na hajrá szőlőtszedni.......:(
A saját rokonságomhoz is lassan úgy megyek, mintha idegenek közé mennék....legalábbis ezt érzem ....ez elég gáz...
azt hiszem elszigetelődtem....:(
csak azt nem értem miért van egyhe! gyomoridegem még ettől(szőlőszedés) is?.....
hát nem vagyok százas az már biztos.......
mindenen feltudom húzni magam felidegesítem ....félelmetes
azt hiszem beszélnem kell az áteremmel bár attól félek nehogy betegyen megint Kaposvárra.....azt nagyon kihagynám.......na mind1
Én is sokat vagyok nyüzsgős környezetben, lehet, ha nem így lenne, nőne az igényem.
A második bekezdésben leírt helyzettel én is kiegyezem, feltéve, hogy azok a valakik olyanok, akiket szeretnék és nem zavarnak. 😀
Azért az az égvilágon semmi bajt nem jelent, ha az ember szeretne egyedül lenni x órát naponta. Na most ha ez az x óra = 24 órával, akkor baj van. Tehát ha valakinek semmiféle igénye nincs arra, hogy emberek között legyen.
Én például legjobban azt szeretem, ha van itthon valaki, de békén ülhetek a gép előtt és orrvérzésig gépezhetek és nem kell beszélgetnem. Aztán később meg szeretném, ha valaki beszélgetne kicsit velem.
megnéztem a csipkebogyót(ami termés), a virág(vadrózsa, aminek a termése) levele szív alakú. 🙂 Mi más lenne.
Nem vagyok nagy bókolós, visszahívós, az a helyzet, de speciel a te hozzászólásaid én is kedveltem. 🙂
nem tudom, mi lehet a bajom, miféle kötődési baj lehet ez, de nekem viszont az "agyamra mennek az emberek" néha, KELL az egyedüllét, mint egy falat kenyér, a nézelődés-szemlélődés, punnyadás, csend. Találtam csipkebogyó bokrot, békésen legelgettem és nem kellett most oda senki.
Ebbe kéne vkit beleillesztenem.
ja. lövik a pizsit. 🙁
nagyon érdekes, engem meg gondnokság alá kell helyezni, és sanszos, hogy jogsim sem lesz egész életemben, de ha "topmenedzser" lennék, családirtásért sem vegzálnának ennyit... szép...
gázos figurák mindenfelé
Róka. Én egész biztos voltam abban, hogy NAGY MEGZUHANÁSOD lesz a tegnapi vagy tegnapelőtti vidám, optimista hsz-odat követően.
Ez jó hír. Tudod miért? Mert semmi fura nem történt. Tegnap vagy tegnapelőtt jónak láttad a dolgokat, ma nagyon sz.rnak.
Én sem tudok egyedül lenni. Tudod, mennyire nem? Nem tudok egyedül aludni. Sőt, ha napközben egyedül vagyok sokat, már az is iszonyatosan megvisel.
Nincs veled semmi baj, egy természeti-törzsi népnél soha nem lennél egyedül. Ha férfi lennél, vadászni járnál a többi férfivel, ha nő lennél, a többi nővel végeznéd a női munkákat.
Egy indián sámán leírta, hogy milyen irtózatos élmény volt, amikor férfivá avatásakor egyedül hagyták (egy-két napra). Tudod miért? Mert SOHA nem volt még előtte egyedül.
Gyere vissza. Nagyon nagyon hiányolnálak. Tényleg, ez nem üres szöveg, kevés embernek mondanám ezt itt a búrán.
Róka,
Próbáltál már társkereső oldalakon ismerkedni? Tudom sok a negatív vélemény, de legalább teszel annak érdekében....
Az üresség és unalom az depresszió tünet sajnos (én is érzem), ezt még táplálja a magány.
Az ember társas lény, és megbetegít a magány.
Köszi!
Nem számít.
Már megszoktam.
Valaki megtenné, hogy megöl engem?!
Minél előbb és minél kevesebb szenvedéssel.
Lehetőleg messziről lőjjön le, hogy észre se vegyem!
Bocsánatot kérek mindenkitől, akinek okoskodtam, vagy akiben feleslegesen reményt keltettem azzal, hogy hat a terápia.
Sajnos nem hat olyan szinten, ahogy kellene.
A függőség gyógyíthatatlan.
Nem tudok együtt élni azzal, hogy képtelen vagyok egyedül élni.
Nem bírom elviselni azt az ŰRT, ami bennem van folyamatosan és iszonytatóan és nem tudok tenni ellene semmit, hogy legalább csillapodjon.
Szétmar belül a magány, marja a szerveimet és rágja napról-napra.
Meg az üresség és az unalom.
Bárhol vagyok és bármit teszek és akármennyien vesznek körül.
Egy percet sem bírok tovább.
Baszódjak meg!
magyarországon akár fel is fordulhatsz......
Sziasztok
a tesztem nem sikerült hogy miért nem is érdekel,
de beszéltem a helyi polg mesterrel és azt mondta hogy lessz induló tanfolyam többféle és az is amig oda járok munkaviszonynak számit ugyhogy hétfőn go tanfolyamra jelentkezni...ezt már nem hibázhatom el....this is the my last chanse......:(
peddig esküszöm annyira igyekeztem....na mind1 ami megtörtént megtörtén.......
a remény hal meg utoljára
de mondtam neki hogy már a gyógyszereimet sem tudom kiváltani arra sincsen pénzem .......sztem sza.nak rá
Szia arny, Kyrának nagyon igaza van: tényleg, ne bántsd magad!
Neked is jó éjt!
Nyugodalmas jó éjszakát Mindenkinek.
Ismeri valaki Takács Andrea pszichiátert? És ha igen, mi a vélemény róla? Priviben is várok választ, ha nem publikus. 🙂
Sajnos még nem de holnap megyek tesztet írni.....majd lessz valahogy
(A Faterom ma már másodszor szolt hogy egyek......mondom én már ettem...halkan hozzátettem hogy valamikor a héten.....az is gáz hogy nem vagyok éhes.....na de majd ha dolgozni járok......úgy kell majd kifeszegetni a hüttőböl...:)
Szia.
Azért hagytam ott az előzőt, mert teljesen kikészültem idegileg.
Ne szomorkodij! Miért hagytad ott a munkahelyed? Találtál azóta újat?
Amiket eddig elkövettem pl hogy otthagytam a munkahelyemet, bár a vége Kaposvár lett......meg minden eddigi hibámért amit tettem vagy nem tettem meg.
azért hogy élek...:(
milyen hibákért? ne ostorozd magad, az nem jó:(
Hát most úgy érzem nagyon nem vagyok jól.
Csak az alvásban lelek menedéket, ott legalább nem bánt az élet és én sem bántom ,ostorozom magam az elkövetett hibáimért, a sorozatos kudarcaimért.
Hát Róka ezt tényleg nagyon szépen megfogalmaztad nagyon szépen leírtad az érzésed az érzéseidet...most megint elsírtam magam, de valószinű hogy ez a pár nap (hét) ideg tett be
már el se merek menni pszihológushoz mert ha ilyen állapotban meglát...fene tudja.....
félek....
félek a jövőmtöl....
ez az igazság
nem látom egyáltalán szépnek
csak a halálomat látom minden variációban bármit teszek, lépek......
holnap bemegyek azért a polgármesteri hivatalba hátha adnak szociális segélyt, ha nem hát nem..
még reménykedek valami szebben valami jóbb életben mert amit most élek az nem élet.....
az vergődés, az séta a halálom szakadékának szélén....
tényleg beszélnem kellene pszlogusommal......
Azt látom egyre inkább, hogy szépen lassan így 40 éves kor körül már kinyír minket a múlt, amiket hoztunk, elsősorban gyerekkorból, hogy "összpisilve" és könnyeket nyelve, számat elharapva sírok-rívok egy csoport előtt a fájdalomtól.
Még szerencse, hogy terápián.
Ezt csinálnám én is legszívesebben munkahelyen is, vagy a boltban sorbanálláskor, a buszon kitépném a haját annak, aki büdösen mellém ül.
De nem csinálok semmit.
Mozdulatlanul és rezzenéstelen arccal hányom szét magam az életemtől.
A szükségszerűségtől, muszájoktól, elfojtásoktól, bezártság- és tehetetlenségérzéstől.
Bár a terápia nekem segít.
Összetart, hogy ne dögöljek meg.
Kicsit már tudok uralkodni magamon, néha megvillan a fény az alagút végén.
Időnként még belezuhanok valami fekete lyukba, de már nem olyan mélyen és nem olyan sokáig.
Hamarabb megbocsátok magamnak és másokkal is elnézőbb vagyok.
Látom más emberen is az iszonytató sebeket és fájdalmat és tudom, hogy nekem már jobb és segíteni szeretnék.
De Ő nem hisz nekem néha valamiért, mert már annyiszor megtörtént vele és engem is bevág a sarokba és ráncigál, mint a szakadt, gombszemű játékmackóját.
De én csak szelíden és elnézően mosolygok és persze azért aggódva is.
Köszi Holdfény
Sziasztok.
Hát a tegnapi melórol annyit hogy nem lett volna gond, ha nem 2 órákat kellett volna állnom utána 10 perc pihi....ezt sajnos a selejt lábam(talpam)(dongaláb+kalapácstartás "súlyos deformitás minkét lábon") miatt nem bírta
most megpróbálom egy másik gyárat ahol állítólag ülni lehet.....
ha az sem jön össze Neadjisten akkor leszek igazán bajban
de nézzük a jó oldalát
lassan elfogy a dohányom ,mert ugy töltöm
és akkor leszokok a cigiről mivel már csak 500 ft om maradt erre a hónapra....:(
de nagyon igyekszem nem csinálni semmi végleges dolgot semmi hülyeséget
bár tegnap elgondolkodtam hogy hogyan nyomná szét a fejemet 75 bárral a gép ha alábujnék és valahogy megnyomnám a zöld gombot....:(
meg azon is agyaltam hogy elvonulok egy csöndes sötét sarokba és elvágom a torkomat szikével, mert a sorjázáshoz azt adtak......
de gyekszem esküszöm nagyon igyekszem nem csinálni efféléket ezt majd a pszihológusomnak el se mondom mert akkor leszíjazva vinnének Kaposvárra, oda pedig megesküdtem többet élve nem megyek a pszihiátriára.......
ja és csak 3 vagy négyszer sírtam el magamat reggelig sztem az elég jó arány bár reggel kiborultam de bevettem a les.arom tablettáimat ...most egy kicsivel jobb.....
Ezt elmentettem magamnak. :))
csa`
Arny Veled vagyunk! Ne bántsd magad és nem is kell szégyenkezned semmiért!
Szeresd magad!
Ismerős helyzet és ismerős félelem. Nekem ilyenkor az szokott működni, ha kirekesztek mindent és csak a feladatokra koncentrálok. Ha jól akarom érezni magam, akkor nem megy. Ha csak teszem amit kell és közben nem próbálok barátkozni vagy szocializálódni, csak csendben meghúzom magam és monoton módon teszem a dolgom, akkor idővel jobb lesz. És a beilleszkedés is könnyebben megy ha semmit nem teszek érte, csak hagyom, hogy természetesen alakuljon.
A munka funkcionális dolog. Nem feltétlenül kell szeretni ahhoz, hogy ne legyen teher. Elég belátni, hogy pénzért teszed, tehát ha elvégzed, akkor elérted egy célodat (akár önmegvalósítás, akár a következő fizetés). Ha valahogy megcsinálod, az sikerélmény. A sikerélmény pedig lendületet ad.
már megint sírok ez tiszta szégyen tista szégyen vagyok egy selejt
egy idegroncs ahogy a kollegám fogalmazott anno ideggyenge....
legszivesebben most elmennék világgá és elő sem jönnék...többé erre a hulladék világba...
most jött elő belölem hogy hiányzik nagyon anyukám tudom ez egy 32 éves fiú szájábol nagyon gáz de már másfél éve hogy elment........:(
még 1 óra és "go"
köszönöm ....:) ez jólesik.
esküszöm igyekezni fogok jól érezni magamat az új melóhelyen.....
kinnt esik....legalább nem látják hogy sírok...kínomban.....:(
megkérdezte az üzemorvos hölgy mivel ismer már engem hogy pszihéssen minden rendben ...én meg HÁT PERSZE ....de ezek szerint nemigazán van minden rendben.....
bár igazábol mit számit egy nap ide vagy oda legrosszabb esetben na mind1
pszihológiai teszt nem volt, ugyhogy átmentem
ami volt az meg csak porhintés....
de a roha.t pénz meg kell hogy a fene vinné el......:(
valamiért magam sem értem hogy ez nekem miért okoz ekkora pszihés megterhelést.:(
na neki is álltam bőgni...most aztán szépen lejáratom magamat. a fene essen bele ebbe az elcseszett világba...:(
bevallom félek....:(
ki kell lépnem a biztonságot nyujtó otthonomból egy számomra új és idegen helyre bár már a végén a régi munkahelyemen is ugyanez volt....:(
Figyelj,az első napod,meg sem kell szólalnod,csak figyelned kell! Gondolom volt valami felvételi teszt,beszélgetés,stb. Azon átmentél,ez már lófing lesz ahhoz képest! Tök jó a gyári meló,főleg ha sok nő van! 😀
Idézet tőle: rbk_arny1984egy gyors kérdés ha végigbőgöm az éjszakai műszakot32 éves fiú létemre az nagyon gáz?
Igen,az gáz! Főleg az első nap,vagy este!