Tanácsadói Válaszok 2019. – Szőllősi Tibor válaszol

Összesített kérdések-válaszok a pszichológia területén, 2019. Szeptember

A kérdéseiteket itt tehetitek fel: Szőllősi Tibor pszichológushoz intézett kérdések gyűjtőhelye

 

---

 

memphisgirl kérdése:

 

Tisztelt Szőllőssi Tibor Úr

 

Borderline, bipoláris és epilepsziás vagyok, bár ez utóbbi teljesen tünetmentes a gyógyszerek mellett. Levilt, Etoprot, Lamolepet, Duloxetint, Kventiaxot, este Xanaxot és Lendormint szedek. Az a legnagyobb problémám, hogy ha elhelyezkedek valahova dolgozni, 1-2-3 hónap múlva kirúgnak, és nem tudok rájönni, ennek mi lehet az oka, és ezért nem tudok változtatni rajta. Így meg már nem bírom ezt a vesszőfutást, ezt a mindig újrakezdést. Nem vagyok lusta, mindent megcsinálok, valahogy úgy érzem, utálnak. Nem tudom, mit csináljak. A pszichiáternek nincs ideje rám (meg másra sem), nem tehet róla, be akar küldeni Tündérhegyre, de iszonyatosan félek a kórházaktól, ugyanis meg vagyok győződve róla, hogy ha engem bezárnak oda, soha többé nem engednek ki. Szóval ő sem tud ezzel a dologgal érdemben foglalkozni, el vagyok keseredve, hogy miért történik ez velem újra és újra.

Válaszát előre is köszönöm

 

Szőllősi Tibor válasza memphisgirl kérdésére:

 

Tisztelt memphisgirl!

Köszönöm, hogy megosztotta a problémáját! Több kliensem számolt be hasonló problémákról. Esetükben a legtöbbször kiderült, hogy alig, vagy egyáltalán nem ismerik fel a saját reakcióikat. A környezet az általa látott reakciók alapján ítél meg.

Egy másik profán lehetőség, hogy elmondják mindenkinek miben is szenvednek. Erre a környezetük azonnal elutasítással válaszol – kapcsolatai leépülnek, megszűnik a munkahelye. Pusztán azért, mert az így megtudott dolgokkal, nem tudtak mit kezdeni mások. Felépül egy előzetes kép a másik emberről – elvárások, előzetes tapasztalatok, elképzelések, hiedelmek, stb. Mindezek után beindul az a folyamat ami végképp eldöntheti, hogy miként is álljanak hozzá az adott helyzethez – legtöbbször a saját belső tehetetlenség miatt elutasítják az illetőt. Eredménye; magára marad a túlzottan – bután – őszinte ember.

Nem tudom, mennyit tud a saját viselkedésének a környezetére gyakorolt hatásáról. Azt gondolom a leírtak alapján, hogy túlzottan megterheli a környezetét, amit elképzelhetőnek tartok, hogy nem vesz észre.

Ön igyekszik. Ezt le is írja. Igaza van abban, hogy visszajelzés nélkül nem lehet változtatni a viselkedésünkön. Vajon érti-e a visszajelzéseket? Érzékeli-e cselekedeteinek a súlyát az adott helyzetben?

Mindemellett a sok gyógyszer tompává teheti. Ebből az eltompultságból is fakadhat egy probléma. Nagyon eltérően élhetünk meg, értelmezhetünk egy szituációt gyógyszerek hatása alatt.

Szintén kérdés, hogy mekkora az Ön feszültségtűrése? A „munkahelyi stresszt” miként tudja kezelni?

Talán jó lenne, ha felkeresne egy kollégát, akár online is.

A pszichiátere miért akarja pszichiátriára beküldeni?

Kérem olvassa vissza az előző június hónap kérdéseire adott válaszaimat.

 

Ajánlás:

Könyv

Adam Grant – Sharyl Sandberg: B terv – Hogyan küzdjünk meg a válsághelyzetekkel és találjunk örömöt az életben?

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Kneszl Beáta Carmen – Én, a megbélyegzett

Lévay Anikó – Borderline személyiségzavarom van

Xavier Amador – Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! – Hogyan segítsünk a mentális betegségben szenvedőknek a kezelés elfogadásában?LÉLEKBEN OTTHON KIADÓ, 2008

Film

https://www.mafab.hu/article/mentalis-betegsegeket-bemutato-filmek-5889

 

Net

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/senki_sem_foglalkozik_a_csalad_traumajaval

https://suicidprevencio.reblog.hu/mentalis-zavarok-es-csalad

https://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-kornyezet-befolyasolo-hatasa-a-szorongas-kialakulasaban-allandosulasaban

http://aszomorupillango.blogspot.com/2014/01/pengeelen-tancolok-avagy-borderline.html

http://lelkiegeszseg.antsz.hu/portal/Tartalmak/Tudastar/Onsegito-lehetosegek/Az-onsegites-szerepe-a-lelki-egeszseg-teruleten

 

---

 

Pocmacs kérdése:

 

Jó napot! Ha nem probléma Anonim szeretnék maradni. igyekszem a legrövidebben előadni a sztorim. Gyerekkoromban a szüleim ittak, veszekedések, verekedések sora várt ránk… Ők is bántalmazták egymást, és minket, gyermekeket is, sokszor jelentéktelen okok miatt, valószínűleg az alkohol miatt. És ha nem csal a megérzésem, emiatt tartok most itt. 30 évesen, 5 gyermekkel, és pár reménytelen kapcsolattal. Jelenlegi párkapcsolatomat megpróbáltatás elé teszi a problémám. Nemrég kétszer rákkal műtöttek, és autoimmun beteg vagyok. ami, ugye tetézi a gondokat. Sok veszekedés, és feszültség van mögöttünk párommal, és gyermekeimmel, az alig 2 éves kapcsolatunk során. Tegnapelőtt döbbentem rá egy elég nagy lélegzetvételű probléma után, hogy baj van. Addig keresgéltem, míg rátaláltam a Borderlinera, ami 100%-ban egyezik azzal, ami velem történik. Így már felesleges is tovább részleteznem. Segítséget szeretnék kérni, lehetőleg a gyógyszeres kezelést mellőzve… Mert bár próbálom tűrtőztetni magam a legutóbbi incidens után, fogalmam sincs meddig lehetséges. Találtam itt egy tesztet, aminél a 60 pontból 53-at ítélt nekem a rendszer. Remélem kapok választ, és segítséget, amit előre is köszönök!

 

Szőllősi Tibor válasza Pocmacs kérdésére:

 

Tisztelt Pocmacs!

 

Köszönöm, hogy megosztotta a problémáját. A terhelt családi háttér, a jelenlegi életszakaszában jelen lévő feszültség, mind hozzájárul a gyermekkorában kapott sérülések, fájdalmak fokozott újraéléséhez.

Sok dolog felmerült bennem. Ezek közül csak néhány fontosabb dolgot szeretnék csak leírni. A „Borderline” elképzelhető. Alkoholista családban felnőtt személynél a parentifikáció is felmerül szinte azonnal.

Ezekről nagyon sok információ hozzáférhető az interneten. Cikkek, könyvek, filmek, animációk, klippek formájában dolgozzák fel az alkoholista család problémáit.

Talán segít, hogy nagyon jól kidolgozott terápiák vannak ezekre a problémákra. Érdemes megfontolnia, hogy a tesztek önmagukban csak előzetesen jelzik, hogy mi is lehet a probléma, mely irányba érdemes elindulni. A kapott eredményt, eredményeket mindig értelmezni kell!

A leírtak alapján összetett lehet az Ön problémája, melyhez mindenképpen javasolnám, hogy kérje ki személyesen is egy vagy akár több kolléga véleményét.

Előzetesen terápiás terv: egyéni terápia, családterápia, tanácsadás, megfontolandó az EMDR módszer.

 

Ajánlás:

Könyv

Aruna M. Siewert: Lelki egyensúly természetes módszerekkel

Adam Grant – Sharyl Sandberg: B terv – Hogyan küzdjünk meg a válsághelyzetekkel és találjunk örömöt az életben?

Rados Virág: Bipoláris: Egy mániás depressziós nő regénye

Daniel Keyes: Az Ötödik Sally

Xavier Amador : Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! – Hogyan segítsünk a mentális betegségben szenvedőknek a kezelés elfogadásában?

LÉLEKBEN OTTHON KIADÓ, 2008

Összefoglaló

Hogyan segítsünk azokon, akik meg vannak győződve arról, hogy nincs szükségük segítségre? Ez a könyv a szívünkhöz szólva, és kézen fogva vezet el minket olyan felismerésekhez, amelyek birtokában képesek leszünk segíteni. A szerző nem csak pszichiáterként ismeri a betegséget, ugyanis fivére is skizofréniában szenved.

Lévay Anikó: Borderline személyiségzavarom van

Bruce D. Perry – Maia Szalavitz: A ketrecbe zárt fiú és más történetek egy gyermekpszichiáter jegyzetfüzetéből

Film

Borderline (2008) – Kanadai dráma

Fehér leander (2002, parentifikáció) – Amerikai filmdráma

https://www.life.hu/drlife/20170207-betegsegek-a-filmvasznon-a-depresszio.html

Pánik (2008)– Till Attila

Net

https://bura.hu/tesztek

Lelki egyensúly –

http://www.pannonpalatinus.hu/wp-content/uploads/pdf/83.pdf

https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/21216/testmozgas-es-psziche
Traumafeldolgozás –

https://hogyanmondjamelneked.hu/trauma/2018/11/22/a-traumafeldolgozas-buveszmutatvanya-csak-a-kezemet-figyelje

https://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/mi_az_idegosszeroppanas/20081006104722

Idegösszeroppanás –

https://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/mi_az_idegosszeroppanas/20081006104722

A család bevonásának jelentőségéről néhány cikk

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/senki_sem_foglalkozik_a_csalad_traumajaval

https://suicidprevencio.reblog.hu/mentalis-zavarok-es-csalad

Borderline –

https://www.bura.hu/hir/bipolaris-ii-es-borderli

http://www.lifetvmedia.hu/lifenetwork-regi-volt/20091022-a-borderline-es-a-bipolaris-depresszio-kozott-kulonseg.html

http://www.webbeteg.hu/cikkek/psiches/2453/borderline-szemelyisegzavar

Alkohol –

http://kimondhato.hu/

https://www.evamagazin.hu/alkoholista-szenvedelybeteg-szulo-gyerekenek-lenni-114307

https://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/101992364 – igaz, hogy vallási témájú, de jól összefoglalja mindazt, amivel szembe kell néznie egy alkoholista családba felnőtt gyermeknek.

http://www.aca.hu/ – Alkoholisták Felnőtt Gyermekei

https://wmn.hu/ugy/47584-ugyan-mar-mindenki-iszik–igy-teszi-tonkre-a-gyereket-az-alkoholista-szulo-egy-eletre

https://nlc.hu/baba/20160907/alkoholizmus-szulok-gyerekneveles/

Parentifikáció –

https://felelosszulokiskolaja.hu/felelos-szulo/mi-az-a-parentifikacio-es-miert-baj

https://narciszgyerekei.wordpress.com/2013/11/21/parentifikacio/

https://www.palferi.hu/hanganyagok/2005-2006/2006-03-21/

---

 

Tano Caridi kérdése:

 

Szép napot !   

Egy kérdésre keresek választ.

Több mint 20 éve élek alkohol és orvosok álltal írott gyógyszerek fogságában.  Néhány éve valami változott.  Mindennapi rutinom után black-out lép életbe. Semmire sem emlékszem, néha talán valami foszlány előjön. Felkelek és tükörbe nézek. Megint bántottam magam. A nyomok jól láthatóak. Maradandóak.  Nem tudom miért, és nem tudom, hogy mi történt. Kipihenten ébredtem.

A kérdésem :   mi lehet ez, és miért van ?

 

Tisztelettel :  Tano Caridi.

 

Szőllősi Tibor válasza Tano Caridi kérdésére:

 

Tisztelt Tano Caridi!

 

A leírtak alapján, már kialakult a függés az alkoholtól, a gyógyszerektől. E kettő együttes használata nagyon veszélyes!

Amit tapasztal, az a 20 év következménye. Ennek a területnek nem vagyok a szakértője, ezért mindenképpen keressen fel egy addiktológust, és egy leszoktatással foglalkozó centrumot.

Kérjen segítsége!

Ajánlás:

Könyv

Zacher Gábor

Film

Pesty Fekete Doboz – dokumentumfilmek több témában (Drogosok)

Ha a férfi igazán szeret (1994), Képeslapok a szakadékból (1990), Rachel esküvője (2008), 28 nap (2000),

https://www.ridikul.hu/2017/05/11/3-x-3-elgondolkodtato-film-a-dorgokrol-az-alkoholrol-es-az-ongyilkossagrol/#

https://filmaholicklub.blog.hu/2016/12/02/6_borzongato_film_a_fuggosegrol

Net

https://bura.hu/tesztek

https://divany.hu/eletem/2015/01/12/pia/

http://kimondhato.hu/

https://emberijogok.hu/a-pszichiatria-ismeretlen-arca/tenyek-a-pszichiatriarol/ami-bizonyitott-a-karos-mellekhatasok

 

---

 

Kleó kérdése:

 

Tisztelt Szőllősi Úr!

 

A következőt olvastam, és nagyon nem értem. Ha megmagyarázná, megköszönném.

„Egy további MRI-kísérletben egyy érzelmileg felkavaró és egy közömbös képsort mutattak. A vizsgálati személyeket arra kérték, maradjanak semlegesek a képeken látottak iránt. Kiderült, erre csak az egészségesek képesek, azaz a képeket külső szemlélőként, közömbösen értékelni. Az ilyen, mérlegelő magatartásért felelős impulzusok agyi területei a borderline betegeknél nem mutattak semmiféle aktivitást. Ez a magyarázat arra, miért nem tudják ezek az emberek a hétköznapi konfliktusokat uralni. Ez a készségük egyszerűen hiányzik.”

Hogyan lehet egy „általuk” (neurotipikusak) IS felkavarónak nevezett képet semlegesen nézni??? Valószínűleg persze velem van a baj, de ez olyan paradox… felkavaró, ami nem kavar fel… És ez lenne a normális?

 

Szőllősi Tibor válasza Kleó kérdésére:

 

Tisztelt Kleó!

A cikk valószínűleg egy tudományos kísérlet, kutatás eredményét, eredményeit írta le. Az idézett szöveg első mondata a vizsgálati módszert, a vizsgálati eljárást írja le. A következő mondat a kapott eredmények értelmezését foglalja össze röviden. Majd az ezt követő mondatban egy tudományos értelmezésre kerül sor, majd a kapott eredmények alapján levonja a következtetést Röviden, tömören összefoglalja a tudományos közlést, megállapítást.

Az eredmény érdekessége, hogy összefüggést találtak bizonyos agyi területek működése (aktivitás, inaktivitás) és a vizsgált „betegség” esetén, egy bizonyos inger esetében. Egy tudományos magyarázat arra, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedők miért nem képesek a hétköznapi konfliktusaikat uralni. E kutatás, vizsgálat alapján, az agy bizonyos területének aktivitása figyelhető meg érzelmileg felkavaró helyzetben. Az a területe, mely aktívvá válik egy inger – érzelmileg felkavaró kép – hatására egy nem borderline betegnél, a vizsgálatban részt vevő borderline betegek esetében nem vált aktívvá.

Nekem ez a leírás csak figyelemfelkeltő, el kellene olvasnom a tudományos közlést is hozzá, hogy pontosabb értelmezést tudjak adni.

Másként:

Megfigyeltek egy összefüggést bizonyos agyi területek és a vizsgált borderline betegek esetében. A kapott eredmény alapján, azt a kijelentést teszik, hogy azért nem tudják a borderline betegek a hétköznapi konfliktushelyzeteket uralni, mert alapvetően nem aktiválódik az agyukban ezért a „viselkedésért” felelős terület. Majd ezt általános megállapítás szintjére emelik, ami azt sugallja, hogy ez lenne a magyarázata, hogy miért viselkednek a borderline betegek a hétköznapokban úgy, ahogy azt teszik – konfliktushelyzeteket miért nem képesek uralni.

 

A saját értelmezése, kétkedése már az Ön reakciója. Amit talán érdemes mindig szem előtt tartani az ilyen cikkek olvasása során, hogy csak egy megállapítást tesznek, melyet értelmezni kell előbb, majd azután a „helyén kezelve” elfogadni.

Nekem ez a cikk egy érdekes eredmény, mely figyelemre méltó összefüggést tárt fel. De azért nem általánosítanám a kapott eredményt. Kiindulópontja lehet további vizsgálatoknak, kutatásoknak.

Ezt a mondatát viszont nem tudom értelmezni: „Hogyan lehet egy „általuk” (neurotipikusak) IS felkavarónak nevezett képet semlegesen nézni???” Így az ez után tett kijelentését sem.

 

Ajánlás:

Könyv

Egy PDF a tudományos kutatásról – https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/Teljes%20sz%C3%B6veg!.pdf

---

 

Z71 kérdése:

 

Tisztelt Szőllősi Tibor úr!

Tanácsot szeretnék kérni a gondom a következő:adott egy 20 éves lány vagdossa magát.1 éve van párkapcsolata (távkapcsolatként müködik)sokat veszekednek ,a talákozások előtt sorozatosan vágja magát.Megbeszélni nem lehet vele,elzárkózik,tagad mindent.Minden fajta segítségtől elzárkózik(pszichológus).Az iskolát nem végezte el,ott hagyta ,hajnalig számítógépezik ha otthon van.Mit tehetek ?Vigyem pszichiátriai szakrendelésre?Mit tehetek?

 

Szőllősi Tibor válasza Z71 kérdésére:

 

Tisztelt Z71!

Ez egy nagyon nehéz helyzet. Többen szembesülnek hasonló problémával. Mindaddig, amíg nem ön- vagy közveszélyes, nem tehet semmit. Nagykorú. A pszichiátria önkéntes. Amit tehet, ha tetten éri, hogy vágja magát, dühöng, apátiába esik, hívjon mentőt. A mentősnek kötelessége kórházba vinni. Ott kérheti a látottak alapján a további ellátását. Amennyiben a mentős nem hajlandó bevinni, kérjen írásbeli nyilatkozatot a mentőorvostól, hogy nem viszi be a lányt. Ugyanezt a kórházban is megteheti.

DE, ez már a jog területe!

Egy humánusabb, célravezető megoldás, ha sikerülne együttműködésre bírnia.

Sokszor megfeledkeznek arról a tényről, hogy aki szenved, az tudja, hogy bajban van, csak képtelen önmagán segíteni. A környezetéből állandóan szembesül a gyengeségével, tehetetlenségével – bajban vagy, mondják! Ez a viselkedés csak jobban eltávolít a valóságtól. Aki krízisben van, tehetetlen. Ezekben a helyzetekben is hasonlóan kell eljárni, mint krízis esetén. Ilyen helyzetekben meg kell változtatni a kommunikációnkat; a másik megértése, elfogadása elsődleges fontosságú. Mindaddig, amíg nem alakul ki benne a bizalom újra irányunkba, addig képtelenség is bármilyen együttműködésre rábírni. Türelem, türelem, megértés, elfogadás, bizalomkialakítás!

Ehhez segítség az alábbi könyv.

 

Ajánlás:

Könyv

Xavier Amador : Nem vagyok beteg, nincs szükségem segítségre! – Hogyan segítsünk a mentális betegségben szenvedőknek a kezelés elfogadásában?

Összefoglaló

Hogyan segítsünk azokon, akik meg vannak győződve arról, hogy nincs szükségük segítségre? Ez a könyv a szívünkhöz szólva, és kézen fogva vezet el minket olyan felismerésekhez, amelyek birtokában képesek leszünk segíteni. A szerző nem csak pszichiáterként ismeri a betegséget, ugyanis fivére is skizofréniában szenved.

 

Net

https://nlc.hu/egeszseg/20101226/psziches-beteg-a-csaladban/

https://pszichoforyou.hu/betegseg-hozzatartozo-szemszogebol/

Pont 1 hete kezdtem el ismét gyógyszert szedni. S tegnap elértem arra a pontra, hogy megint a véremet ontanám. Olyan elemi erővel tört rám a vágy, az olthatatlan vágy, hogy a véremet vegyem, megszúrjam magam, hogy már el is felejtettem, milyen érzés. Éreztem az ujjaim végében a bizsergést, csípő érzést, az egész testemet újra meg újra átjáró áramütésszerű késztetést, kényszert arra, hogy kést fogjak a kezemben s mint régen, combomba szúrjam. Hihetetlen. De nem ijeszt meg. Inkább, mint valami régi ismerőst, valami régi, gyermekkori barátot üdvözöltem ezekben az érzésekben. Mintha lelkemnek egy méltatlanul eltemetett sötét részére mosolyogtam volna rá, s öleltem magamhoz jó szorosan:”Végre, megint itt vagy!” Rámosolyogtam erre a sötét lényre, s ő visszamosolygott rám, szívemet melegség és boldogság hatja át. Megint hatalom van a kezemben, megint erős vagyok. S annyira boldog vagyok, hogy itt van megint! Újra élek!! 

Valami történik velem, bár nem tudni mi. Csak az bizonyos, hogy nem vagyok túl távol attól, hogy megőrüljek. Két hete döglődök már, és semmi jele, hogy lenne a mizériának vége. A lehető leggörényebb helyzet ez, ami csak előállhat. Nem vagyok annyira rosszul, hogy feküdnöm kelljen, de semmi másra nem vagyok jó mégsem. Az antidepi sem hat ilyen körülmények között. Egyáltalán! Két hét mélydepresszió, gyengeség, és a javulásnak még csak nyoma sem. Az összes türelmem odavan, és odavagyok én is, teljesen. Elmehetek orvoshoz, de nem látni hogyan javíthatna ez az állapotomon. És ha el is küldene valahova, és ha van is valami komolyabb bajom, egyrészt megdöglök mire esedékes lenne azzal kezdeni valamit, másrészt hamarabb hülyülök meg teljesen. Végképp tanácstalan vagyok, és ahogy az lenni szokott, végképp kiszolgáltatott, ezt pedig sehogy sem viselem most már. Sehogy! A faszomba az egésszel! Írni sem tudok, agyműködésem zéró. Mi a szájbabaszkurált kurva eget lehet ilyenkor csinálni? Egy kibaszott filmet sem tudok megnézni. Egyáltalán semmit sem két hete, hogy a retekbe lehet ezt elviselni. Üljek egész nap mint egy katatón és bámuljam a szőnyeg mintázatát? Vegyek be egy marék antipszichot, hátha alszok egy hétig? Mi a fasz legyen? Miért nem zakkanok meg akkor legalább? Mire kell még várni? Ezt egyetlen rohadt másodpercig is alig lehet elviselni, hogy a jó kurva életbe viseljem el még hetekig? Faszom, legszívesebben magamra gyújtanám a lakást. Nem bírom tovább valami jó nélkül, egyszerűen teljesen kimerültem. Faszért nem lehet akkor csak úgy egyszerűen megdögleni? Vagy legalább végigüvölteni ezt a tetves éjszakát…

„Attól, hogy idegen szavakat használsz még nem leszel intelligens. Ha valaminek a végére odaírod, hogy „no comment”, azzal már kommentáltad is. Én dolgozom, járok orvoshoz, igyekszem hasznos lenni. Te gyógyszerezel, iszol, itt kommentelsz egész nap, dolgozni lusta vagy, a családtagjait leírtak, anyáddal élsz rokkantnyudíjból az állam és a társadalom szánalmából. 😉 „

1.) Nem intelligencia, hanem TUDÁS. Az meg hatalom.

2.) Érdekes, ezt értette, no problem, h idegen kifejezés…

3.) Már többet dolgoztam, mint te tehetted volna. A jövő, kérdéses.

4.) Irigyleg, h neked abba kellett hagynod? Tudod, bármikor lehet visszaesés. Ismerek 10 évig tiszta embert, és visszaszokott. (Mellesleg én is voltam „clean”, 4,5 évig…)

5.) Egész nap? Honnan tudja, aki nincs fenn egész nap? :O

6.) Nem. Csak azt nem bírom, ami vele jár, mint tömköz. és időhöz kötöttség. Meg hát PAPÍROM van róla, h „alkalmatlan” vagyok mind fizikai, mind szellemi munkára…

7.) Egyetlen, a lányom, és nem lemondott, csak nem óhajt kapcsolatot. Nem nagy a család.

8.) Anyám évekig „dolgozott” azon, h vele éljek. Ő győzött. Ez nem az én akaratom.

9.) Erre már válaszoltam a Gyszer topicban, offolva.

ÉS: még 1x: nem „szánalmat” érzek mindebből, hanem rohadt nagy irigységet…

Nem tudom mi tortent, de augusztusra kinyirtam magamat, minden kicsuszotz a kezeim kozul, es ez azota tudott is lejjebb lerulni.Ma tok uresseget erzek, semmi erom, csak fekudtem a sotet szobaban.Tegnap teljesen beszorongtam, elmentem a baratomhou, anelkul, hogy beszeltunk rola es beszelni akartam a kettonk helyzeterol.O nem akart beszelni, kerte maskor en meg csak eroltettem.Egyszer en mondtam, hogy zarjuk le s kapcsolatunkat, aztan o, vegul annyit irt, hogy jelentek meg valamit neki es ne nullazzuk ezt most le.Szinte semmit nem aludtam, napkozben csak fekudtem, mint a halott.napok ota azt erzem nem vagyok jo semmire, senkinek nem tudok jot tenni, jobb lenne nem elni.voltam orvosnal, kaptam stimulotont  melle frontint, most tok kaba vagyok ezektol.nem tudom igy ellatni a gyerekeimet es tok szorongok a kapcsolatom miatt is.hat nagy gaz az egesz..