Nem belépett vendégek is elolvashatják.
Kedves Búrások,
Nagyon Kellemes, Békés Karácsonyt Kivánok Mindenkinek!
Azt kivánom, hogy legalább most leljen békére a lelketek, és próbáljátok boldogan megélni a perceket amiket akár családotokkal akár Önön magatokkal töltötök bármilyen okból kifolyólag. Mégha nehéz is néha, de mosolyogjatok, meghitten töltsétek a napokat.
Legyetek jók,
Mindenkinek a legszebbeket!
Ez, mindenkinek szól..! Read More »
Délelőtt felmentem FB-re, és a falunk csoportjába 8 perccel azelőtt megosztotta valaki, hogy fenyőfák ingyen elvihetők. Hívtam Öreg Zolit (volt férjemet), még nem vette meg a fenyőt, bepattantam a kocsiba, és uccu neki. Édes kis fenyőfát kaptam, sőt, nem is olyan kicsit. Jó, persze, nem az a hiper- szuper formára nyírt, de nem az számít. Boldogságos vagyok. Gyerekkoromban sem lehetett kapni direkt erre a célra termesztett fákat, amik mindenhol egyformák voltak, mégis nagyon örültünk neki. Anya mindig a fal felé fordította a ritkás oldalát, és mindig gyönyörű volt. Lám, vannak még jó emberek, akik a megmaradt fákat inkább odaadják, minthogy kidobják.
Öreg Zoli vett fenyőfa talpat, beleügyeskedtük, és most egyelőre az asztalon van, mert eddig takarítottam. Később feldíszítem.
Ma ezért vagyok hálás.
Sajnos nem tudom róla a képet feltölteni, nem tudom, miért.
Most nem a napi nyűgjeimről, hanem az év legfontosabb napjáról szeretnék írni. Ebben az évben fogok fenyőfát is kapni, így lesz igazi Yule fám is.
Yule ünnepe:
Szinte minden keresztény vallási ünnep egy hagyományos pogány szertartásból nőtte ki magát. A történelmi-egyházi okokba nem fogok részletesen belemenni, csak megjegyzem, hogy kissé megreformálva, más pokrócba bújtatva, más ideológiával megloccsintva és pár nap eltérést hozzáadva, de ma valójában ugyanazok az ünnepeink, mint azoknak a régi népeknek, akik még együtt éltek a természettel, figyeltek Földre és Holdra, nemzedékről nemzedékre szálló ősi rituálék szerint áldoztak, varázsoltak, emlékeztek és ünnepeltek. És szerencsére a Mithrász-kultusz, valamint a kelta és germán népek tradíciói minden igyekezet dacára sem merültek teljesen feledésbe. Yule, azaz december 21. az év legrövidebb napja, ekkor a leghosszabb az éjszaka, innen kezdve azonban Szent Iván éjjeléig, Midsommar ünnepéig megint a Fény erősebb; a Napisten megvilágít mindent, ami eddig sötétben rejtőzött. A Yule szó az angolszász yula, kerék szóból jön, ami a körforgást szimbolizálja; a kozmikus dualizmus jegyében a jó és a rossz, a sötét és a világos örök harcáról, egymástól elválaszthatatlan mivoltáról van szó.
Az északi kultúrákban és a boszorkányhagyományokban egyaránt fontos ünnep a Téli Napforduló: hatalmas örömtüzeket, Yule-tuskókat
(karácsonyi fatörzs-torta) lobbantanak lángra (gyertyagyújtás és fényfüzér), és tánccal, énekkel sürgetik a Nap ébredését, éltetik az új Napév születését. A kívánságok fája, a termékenységet és öröklétet megtestesítő Yule-fa (örökzöld fenyőfa) és annak feldíszítése is nagyon régi hagyomány. Az élő fát a Fény szimbólumaival, arany és piros gömbökkel, almával, nap-, csillag-, szarvas- és sasfigurákkal díszíti – lehetőség szerint együtt – a család, és minden dísz felhelyezésénél elmondanak egy jókívánságot, majd utána az ajándékozásra is sor kerül.
Tehát a világon semmi, de SEMMI KÖZE NINCS a keresztény karácsonyhoz. Ezt nem győzöm hangsúlyozni.
Én 22.-én fogom feldíszíteni a Yule fámat, és az esti Hálaadó Szertartás alatt (az előzőleg papírra írt) rossz dolgokat, amiktől meg szeretnék szabadulni, elégetem.
Nagyon várom már.
Végre be tudtam lépni, mert fogalmam sem volt, hogy kell kikapcsolni az AdBlock-ot, de nagynehezen rájöttem, úgyhogy tudok írni megint.
Két hete végleg elhagytam a diliházat, és most munkát keresek. Hiányzik a diliház. Itthon állandóan egyedül vagyok. Magányos vagyok, és unatkozom. Ott legalább volt társaságom, még ha néha az idegeimre is mentek egyes személyek, de a többség jó fej volt. 2 és fél hónapig voltam bent, abból egy hét volt a belgyógyászat. Az nagyon gáz volt. Az öreg nénik folyton ordítottak, volt, aki szarral kente ki magát, és mindent, amit elért, persze hol feküdt, naná, hogy mellettem. A nővéreket leköpte, kurvaanyázta, igazi gonosz banya volt. Láttam halált is face to face, meg összeomlást, amikor a hölgy lánya bejött, és összeomlott, hogy meghalt az anyja. A nővérek között volt egy igazi szemét, aki úgy döfte belém egyszer a tűt, hogy begyulladt az egész kanül, ami a vénámban volt, úgy fájt, hogy majd megzavarodtam. Pedig én mindig megadtam a tiszteletet mindenkinek, mert tényleg rohadt sok dolguk van, kevesen vannak, meg a belgyógyászat amúgy is egy undorító hely.
Az állásokkal kapcsolatban van, ahol hitegetnek hétfő óta, holnapig kap haladékot a nő, ha holnap sem dönt, akkor lépek tovább. Majd lesz valami.
Hogyan kell nem félni? Lehet, hogy ez a baj: hogy fogalmam sincs? Olyan vagyok, mint valami kutya, akit túl sokat ütöttek, és ezért a legkisebb hangra összerezzen. És ez persze túlzás, mert engem sosem vertek. Csak épp… nem tudom.
Rá lehet fogni arra, hogy túlérzékeny vagyok, és érzékenyebben fogok fel mindent, másmilyen az agyam stbstb, lehet, hogy rám lehet húzni x diagnózist, de attól nem lesz jobb. Ez volt tavaly is. Léptem egyet előre, összejöttek dolgok, minden jó kellett volna, hogy legyen, és akkor omlottam össze. És most is. Egyetem, álomváros, álommunka, semmi magány, és én megint darabokra.
Tessék. Mi bajom van? Néha annyira szeretném tudni, hogy legszívesebben üvöltenék vagy zokognék, és nem tudom, nem tudom. Tegnap felnéztem az égre, mondogattam, hogy itt vagyok, van otthonom, de képtelen voltam felfogni, érezni is, hogy tényleg így van. Mindent eltakar a szorongás, a félelem, nincs olyan perc, amiben nincsenek jelen. Lenyomnak a víz alá, és nem látom tőle a csodákat, amiket pedig szeretek.
Annyira szeretem a kis dolgokat, a fákat, az eget, a nyugalmat, és mindent megfertőzez a dolog, a gondolataim borzalmasak lesznek tőle, csúnyák, és lebénít, úgy érzem, semmit nem tehetek.
Ki akarok szabadulni.
Sziasztok!
Elég pocsék helyzetbe kerültem. Skizo gyógyszerre kifakadt gerincsérv miatt fájdalom csillapítás kell, mert nem tudok menni, meg ülni. Pregabalint írtak, amit ha kell, 150mg ról 300 ra emelhetek. Mi a véleményetek?
Antipszichotikum vs fájdalomcsillapítás Read More »
