stressz

Állást keresek.

34 helyre adtam be a pályázatomat, óvónéninek.

Ketten válaszoltak érdeklődéssel. Az egyik nem érdekes, mert picikhez nincs kedvem menni, a másikon meg csak gyakornoki hely van egyelőre.

Viszont minden mást imádok itt! Mert játszhatok színházat a gyerekekkel, sőt, egész projekteket csinálhatunk, mert vannak kollégák, akik maszk és díszletgyártásban otthonosak! Jelmezeik is vannak és édes kis gyerekkönyveik, amiket dramatizálhatunk – határ tehát a csillagos ég! 🙂

Ráadásul meghalnom sem kell az utazástól – 20 perc alatt ott vagyok, és az ovitól 5 percre van a skanzen, és 2 másik nagy múzeum, ahonnan rengeteg inspirációt tudunk szerezni bármikor – és 10 percre vagyunk a város legjobb nyári kirándulóhelytől, ahol kicsit pancsolni is lehet!

Látom már, hogy a kulcs a papírjaim elismertetése.

Kulimunka és már csak rágondolni is utálok, pedig inkább pozitívan kellene hozzáállnom a dologhoz – kb. fél év alatt – fordítás és hivatali processus – egy új munkapiac fog megnyílni előttem!!

Óriási hiány van pedagógiai vezetőkből – és énnekem állati nagy kedvem van annak lenni!