munka

Főnököm is bejött a mai meetingre – nagyon jó érzés volt.

fel kell kötnöm a gatyámat, ha meg akarok itt maradni, tudom! 

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6891Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

Írj megjegyzést

munka…

A munkahelyemen az időmnek kb a felét azzal töltöm, hogy négykézláb mászok a földön és szedegetem össze a szétdobált játékokat…

a másik felében meg az étkezések maradékait söprögetem, mosogatom el…

nagyon fáradt vagoyk, nagyon.

hulla. hulla. 

és kétségbeesetten számolgatom, hogy vajon nyugdíjam mennyi lesz, és lesz-e egyáltalán? ésh hogy a saját vállalkozásom elindításához mennyi pénz kellene???

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6891Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

4 gondolat erről: “munka…”

  1. szia’ megértem,de lásd a másik oldalt is. én napi 8-10 orát dolgozom. inverterek tesztelése,

    javitása. képzelj el egy szerelőszalagot melynek végén vagyok. az összeszerelt gépeket

    kell ellenörizni,tesztelni,szoftwerezni,elötesztelni,s dl re( tartos teszt) felküldeni. mindezt

    egy személyben ugy hogy a sor (SZERELŐSOR) nyomja mint az állat mert ez az érdeke.

    hogy mi le tudjuk e tesztelni nem érdekes. hétvége, szombat vasárnap munka garantálva.

    a fiatalok értsd 30 évvel fiatalabbak nehezen birják. akkor mit várnak tőlem 56 évesen.

    sajnos ugyanazt. birom ameddig tudom,aztán kész. s ez az élet? örülök ha a napi munka

    után ki tudom pihenni magam másnapra.. akkor még nem szóltam a személyes problémáimról,a betegségemről mely miatt itt is vagyok. mit várhatok? nehezen birom.

    de próbálkozok. hátha. de nem és nem. durva. azért köszi hogy meghalgattatok. üdv.

    nyugdij? felejtsd el. csak a munka. ellenérték? 0.

  2. baromira együttérzek veled.

    én is nagoyn nagyon nagyon nehezen bírom. persze, hogy meghallgatunk. azért vaguynk itt egymásnak, hogy mint az ovisok, sírjunk, rinyáljunk…

    én is ezért vayok itt. betegek vaguynk, na. ki jobban, ki kevésbé.

    ödv

    a.

  3. Kössz az eggyüttérzésed. Csak nem értem tisztán. Neked ugy jön le hogy sirok nyavajgok?

    azért kérdem mert én nem tudom. nekem ugy tünik hogy a napi küzdelmeim leirása.

    próbálkozok,küzdök de minek? minek is? ezt a melohelyet mint irtam az egészségesek is

    nehezen viselik. akkor mit várnak tőlem? sajna nincs különbség. egyenlőre küzdök,de

    ugy érzem sürgősen váltanom kell. neked is nehéz lehet,a gyerekekkel. de azért annyira

    nem vagyunk ovisok? még nem. ugye. üdv.

  4. Szia, rég voltam itt.

    Nem, nem, dehogy, itt csak az a jó, hogy őszinték tudunk lenni egymással. És nem kell mindig mosolyogni.

    Ha úgy érzed váltani kell, válts.

    Én mindig rájövök, ohgy igazából nincs könnyű munka.

    Mindenkinek nehéz.

    Kivéve, aki 100 % azt csinálja, amit tanult, amit szeret, amihez tehetsége van…

    ilyenek azért kevesen vannak.

Írj megjegyzést

munka

Olyan kicsin múlik, hogy ne omoljak össze…

És nem, húzom az igát, próbálok értelmes fejet vágni, egész nap, nyolc órában, sőt, itthon is, sőt, mosolyogni…

ma elkéstem, nagoyn. fél órát. de rögtön szóltam az ott levő vezetőnek, hogy le fogom dolgozni, de nem tudtam ma korábban beérni, nagoyn rossz éjszakám volt. (merthogy éjszaka ugyebár nem kell színlelnem, akkor vinnyogok az ágyamban, vagy – egy hét után már azért mégsem vinnyogok – forgolódom. Különsen, ha a kisfiam mellém bújik, aminek nagyon örülök, mert egyébként nagyon kis gonosz velem, ellök magától, és nem akar velem játsznai ,csak az apját imádja- de tegnap éjjel kismanó mellémbújt, és akkor már végképp lőttek a pihenésemnek. Boldogan hallgattam a szuszogását.) reggel aludtam el nagy nehezne, valamit álmodtam is, de elfelejtettem…

Tehát egy ilyen éjszaka után – szerda van! – rémes! – fél hét helyett hétkor kikecmergek nagy nehezen az ágyamból, ki a konyhába, kismanónak összekészíteni a két kajáját – egy meleg ételt (többnyira sajtos tészta) az ételtermoszba, mellé meleg tea az italtermoszba, és kis gyümölcs külön kis dobozkába – ez mind megy a hátizsákjába, mert minden szerdán kirándulni mennek.

és mire ezt mind megfőztem meg leszűrtem meg összecsomagoltam, már fél nyolc lett.

és akkor még a táncosruhát is összeraktam gyorsan, mert ma táncóra is lesz.

 

mint a mosogatórongy értem be a mh.emre.

Ne mszokott különösebb baj lenni belőle, de ma Ingerrel találkoztam a recepción, és ő nem éppen a legkedvesebb a kollégiám között.

Szólt is az esetről, nem csak a közvetlen főnökömnek, aki egy nagyon jó fej fiatal srác, hanem a legnagyobb vezetőnek is, aki viszont szintén egy nagyon nagyon jó fej meleg hapsi, akit nagoyn nagyra tartok és nagyon kedves és megértő.

(ma az udvaron el is kapott dél körül, hogy járok-e most akkor pszichológushoz. Mondtam, igen. és annyira profi, mert mikor bementem a szabadságomat megbeszélni vele, és négyszemközt voltunk, nem volt kíváncsi részletekre. – nem úgy, mitn a hülye korábbi főnöknőm, aki képes volt olyan kérdéseket feltenni – igaz, csak etlefonban – hogy mik a tüneteim. Anyád. majd az orvosnak elmondom…)

tehát mindezek után jön a közvetlen főnököm, ez a helyes fiatal srác, hogy Inger szólt neki is meg a nagyfőnöknek is, hogy késtem.És ő csak tisztázni szeretné, hogy semmi baj, csak ne csináljak ebből rendszert.

hiába értem én, hogy mit akrat mondani. és a hülye Inger hülye fejét is értem, aki még ott tart, hogyf kopizza a szegény kritizálós anyját, és ugyanolyan hiperkritikus, és nemfogja fel, hogy a világ nem így műxik – akkor is szarul esett, és bár a nagyfőnök szinte simogatott a tekintetével ma, amikor találkoztunk, és tudom, hogfy mindenki vigyáz rám kb. kivéve hülye Ingert, akkor is bőgicséltem ma halkan befelé-kifelé. – ha kifelé, akkor azt mondom, megfájdult a fogam.

egész anp így vonszoltam aztán magam.

kíváncsi vagyok, meddig bírom.

és jövő héttől két hétig egyedül leszek itthon a kisfiammal – meg M.val, az au-pairünkkel, a férjem elutazik munka miatt.

össze kell szednem magam.

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6891Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

3 gondolat erről: “munka”

  1. Na. Hát máig bírtam, ma összeomlottam végre.

    A táncfoglalkozást sem tudtam megtartani sajnos 🙁

     

    Most már itthon, kiskanállal kapargatom össze magamat.

    Most már nem csak az fáj, amit kaptam a szüleimtől, hanem az is, amit nem…

    Az is gyakran eszembe jut, hogy talán mióta a férfi terapom azt mondta, hogy megérti, hogy megijeszt engem a bpd diagnózis, talán rosszabbul vagyok.

    Kíváncsivá tett, hogy értette, amit mondott – … – és talán többet olvasgattam a kelleténél… ergo talán jobban meg vagyok ijedve a kelleténél.

    Tény, hogy pokoli fájdalmaim vannak, és olykor elhomályosul a hitem, hogy ezeket a fájdalmakat valaha le tudom tenni.

    Beszélnem kéne a magyar terapommal talán… , akinek a hite annakidején világokat mozgatott meg bennem…  Most már nem kéne világokat megmozgatni, csak egy kis icipici támaszt adni – és visszatükrözni, hogy jó vagyok úgy, ahogy vagyok… Betegen is.

    Senki nem tökéletes, sőt, a legtöbb ember beteg. Ki jobban, ki kevésbé. És különbözőképpen viseljük a fájdalmainkat…

    Talán ideje a sportot is, mint csodafegyvert újra bevetnem.

    Talán holnap… Ma csak a padlón kúszok-mászok…

    Most bebújok a paplan alá, és átadom magam a fájdalomnak… 🙁

    Nem védekezem… Nem akarok ellenállni… Ma kicsit lehetek beteg…

Írj megjegyzést

Munka

 

Állást keresek.

34 helyre adtam be a pályázatomat, óvónéninek.

Ketten válaszoltak érdeklődéssel. Az egyik nem érdekes, mert picikhez nincs kedvem menni, a másikon meg csak gyakornoki hely van egyelőre.

Viszont minden mást imádok itt! Mert játszhatok színházat a gyerekekkel, sőt, egész projekteket csinálhatunk, mert vannak kollégák, akik maszk és díszletgyártásban otthonosak! Jelmezeik is vannak és édes kis gyerekkönyveik, amiket dramatizálhatunk – határ tehát a csillagos ég! 🙂

Ráadásul meghalnom sem kell az utazástól – 20 perc alatt ott vagyok, és az ovitól 5 percre van a skanzen, és 2 másik nagy múzeum, ahonnan rengeteg inspirációt tudunk szerezni bármikor – és 10 percre vagyunk a város legjobb nyári kirándulóhelytől, ahol kicsit pancsolni is lehet!

Látom már, hogy a kulcs a papírjaim elismertetése.

Kulimunka és már csak rágondolni is utálok, pedig inkább pozitívan kellene hozzáállnom a dologhoz – kb. fél év alatt – fordítás és hivatali processus – egy új munkapiac fog megnyílni előttem!!

Óriási hiány van pedagógiai vezetőkből – és énnekem állati nagy kedvem van annak lenni!

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6891Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

Írj megjegyzést