SSRI fun
Tegnap egy sikeres workshopról tartottam hazafelé kerékpárral, mikor épp előttem esett el bringával egy pár férfi tagja. Az ütközés viszonylag komoly volt, nekiment fejjel egy falnak, elvesztette az eszméletét és csúnyán vérzett az orra. A nő nagyon megijedt, segítségért kiabált, csak én voltam a környéken, megálltam és segítettem, de nem éreztem semmit, csak az empátia teljes hiányát. Ez az eset ébresztett rá, hogy valamit tennem kell. Már több mint két hete, hogy megint elég mélyre kerültem. Ha pedig ezt érzem, akkor többnyire gyarló emberré válok.
A dapoxetine egy gyorsan ható és gyorsan kiürülő SSRI, eredetileg céljának megfelelően használtam, bár nem orvosi utasításra. A mellékhatásai igen kellemesek. Első fázis az enyhe zavartság, nyugtalanság, amit másfél óta után egy kellemes, édeskés íz csillapít és rámtör az indokolatlan jókedv, felszabadultság. Meg egy enyhe állkapocsmozgás. Az érzés pikáns, pszichedelikus kabátban jön – az edzőterem zuhanyzójában hosszan lekötötték a figyelmem a falon lepergő vízcseppek, energiától zizgett a levegő, és a szauna színes ledjei is üzenni akartak valamit. A jókedv pedig még mindig rajtam, bár tudom, hogy ez már nem lehet a gyógyszer hatása, egyszerűen rámragad. Úgy magyarázom, hogy újrakalibrál, megmutatja, hogy van mihez ragaszkodnom.
SSRI-t sose szedtem. 15mg Mirzatennel próbálkoztam (orvosi utasításra), de az nem jött be. Nem gondolom, hogy folyamatosan gyógyszer kellene, tartok a mellékhatásoktól, ugyanakkor amit csinálok, az mégiscsak abúzus. Ez persze nem erkölcsi dillemma, nem vagyok én angolkisasszony, csak a legjobb utat keresem és eközben bizony könnyű eltévelyedni, ezért kíváncsi vagyok a ti véleményetekre. Nektek mennyi kísérletezés fér bele..?
Az egyébként mennyire tipikus, hogy egy SSRI így hat? Talán csak a placebo effekt? (Mirzatennel nem volt placebo.) Mi volt a legfurcsább élményetek SSRI-vel?