Hiszti
Nem tudom, mit csináljak… Valahogy nem megy ez az egész. Úgy érzem magam, mint amikor a fiókát kilökik a fészekből. Nem volt jó teljesen az sem, hogy egy kórházi közegben voltam, de legalább egy kis rendszeresség épült a mindennapjaimba, mindenféle elvárás és megfelelési követelmény nélkül. Most, hogy kijöttem, egyből a karácsonyi “vidámság” ködbe és a munkanélküliségbe kellett zuhannom. Azt hittem, az hogy befekszek egy pszichiátriára, majd egy picit, legalább csak egy icipicit másképp, reménytelibben látom majd a dolgokat. Ehelyett most még rosszabb. Még a kezem is beremeg néha, pedig ilyet korábban nem tapasztaltam. Meddig fog még tartani ez az aklimatizálódás? Egyre fogyóban az erőm és a türelmem.