Hiszti

Nem tudom, mit csináljak… Valahogy nem megy ez az egész. Úgy érzem magam, mint amikor a fiókát kilökik a fészekből. Nem volt jó teljesen az sem, hogy egy kórházi közegben voltam, de legalább egy kis rendszeresség épült a mindennapjaimba, mindenféle elvárás és megfelelési követelmény nélkül. Most, hogy kijöttem, egyből a karácsonyi “vidámság” ködbe és a munkanélküliségbe kellett zuhannom. Azt hittem, az hogy befekszek egy pszichiátriára, majd egy picit, legalább csak egy icipicit másképp, reménytelibben látom majd a dolgokat. Ehelyett most még rosszabb. Még a kezem is beremeg néha, pedig ilyet korábban nem tapasztaltam. Meddig fog még tartani ez az aklimatizálódás? Egyre fogyóban az erőm és a türelmem.

Szerző:

Belépett: 2 hónap

VeniceQueen

Blog kommentek: 117Blog bejegyzések: 8Regisztráció: 14-10-2017

Írj megjegyzést

hiszti

pocsékul érzem magam. vannak napok, amikor elmondhatatlanul utálom az életemet, minden különesebb ok nélkül, ilyen a mai is. semmi különös nem történt, de mindennel elégedetlen vagyok és nagyon félek. alapvetően szeretem az életemet és tényleg úgy gondolom, hogy uralom a problémáimat, de ma óriásinak és megoldhatatlanoknak látom őket. ma szeszélyes vagyok, amit utálok. erősen gondolkodok egy xanaxon.

azt hiszem, hogy egy hatalmas szexre lenne szükségem, de őszintén szólva semmi kedvem sincs hozzá. ráadásul Casanova az egyetlen kézenfekvő hím, az ő karjaiba meg nyilván senki sem lökne szivesen, vadászni pedig nincs kedvem. 

azon gondolkodom hetek óta, hogy kell-e az nekem, hogy felkeressem álompasit, aki szinte biztos, hogy lerázna. ha akarna valamit, akkor jelentkezne, de mivel nem teszi, vélhetően nem igazán tart igényt rám. a méltóságot tudatosan leszarom. az a baj, hogy liba vagyok és mióta hazajöttem, minden este megfordul a fejemben, hogy felhívjam, de eddig megálltam. az a nagy kérdés, hogy szükségem van-e egy nagy, végső arculcsapásra ahhoz, hogy lekattanjak róla. elegánsabb lenne, ha ezt nem provokálnám ki, de lehet, hogy máshogy nekem ez nem fog összejönni. nem vagyok olyan következetes, mint amilyennek gondolom magam. azt hiszem, hogy nekem szükségem van rá, hogy a képembe vágja amit amúgy is tudok, hogy minden ujjára akad bőven nálam jobb és nem tart rám igényt. ennyire hülye vagyok. most szégyellem magam.

Szerző:

Belépett: 1 hónap

csaken

Blog kommentek: 764Blog bejegyzések: 87Regisztráció: 16-05-2011

3 gondolat erről: “hiszti”

  1. spellbound02

    a problémákat nem uralani kell hanem megoldani.Ha uralod ket attól még ott vannak.Szerintem az a helyes ha nem lesznek ott.

    Ha kell a sex, akkor vadásszál, meg kedvem sincs hozzám, de az ezen való gondolkodással és netán egyébbel elcseszed az idődet, a semmire.Akkor gondolkodj rajta ha meg is akarod csinálni.Időt tölteni feleslegesen, haszontalan dolgokkal elfoglalni magunkat amivel nem leszünk boldogak, mi értelme?Inkább nézd a tájat gondolatok nélkül.

    nem azért utálod az életedet, mert elvárásaid vannak vele? Nem lehetne csak simán őszintén élni.

  2. spellbound02

    ülj le és meditáljál ha ugy érzed tökéletlen vagy, ha pedig rendszer kezd belőle lenni akkor főleg, hogy mennyi ideig, amig nincs olyan dolgod amit el kell intézned és nem tűr halasztást.Pl. wc, kaja, alvás, munka, takaritás, barátok, család(leendő), alkotóélet(múvészetek) , szórakozás, sport. Most nincs más ötletem.Ja és mindig vállalj felelőséget a tetteidért és másokért is,mindenkiért. A felelősség az egyik legfontosabb, nekem ugyanolyan fontos mint az egészség.Erről a témáról szivesen beszélgetek veled, persze nem vagyok járatos ugy nagyon benne, de én spirituális életet élek, amennyire tudok, még nem teljesen úgy ahogy szeretném, de hát még fiatal vagyok és anyagilag sokmindent nem engedhetek meg magamnak.Mondjuk utazni, meg könyvek.

Írj megjegyzést