claire

Ez a film rólam szól.

Justine, a borderline, aki az anyja beszólásaira elveszíti a kapcsolatot a valósággal és belezuhan a saját kozmikus magányába (regresszió) és társ nélkül és munka nélkül kapaszkodik a húgába.

Claire, aki szeretetteljes, és külső formákat keres arra, ohgy a belső érzelmi támaszt (ami a szülők szeretetéből táplálkozik) pótolja. és pánikbeteg.

a film tele van gyönyörú szimbólumokkal.

a vőlegény, aki az Édenkertet (egy gyönyörű almáskert ,amiben mindig lehet pihenni) ígéri a feleségének – és az nem tud mit kezdeni vele… Nem lehet áttörni azokat a falakat, amiket maga köré épített.

és nincs intimitás sem, mert szexelni csak idegennel tud.

Claire házasságában sincs igazi intimitás. A főokos férj, John, aki végig a tudósok fantasztikus előjelzéseire hagyatkozott, kimenekül a legszorongatóbb helyzetből, és magára hagyja, halálra ítélt szeretteit.

fürdödni a kádban – az egyetlen módja annak, hogy anya és lánya finom érintést kapjon. Az érintés melege ismeretlen a családban, generációkon keresztül ível ez a nemtudás, tudattalanul. Az érintés egyetlen módja a verés  – ezt abból a jelenetből tudjuk meg, hogy Justine veri a kedvenc lovát. Azt ,aki annyira kedves a számára, hogy még az esküvői ceremónia kezdetekor is beugrik hozzá egy üdvözlésre. Ezt a lovat veri tehetetlen dühében. Mert nem tud mást. Őt is verte az anyja. Tehetetlenségében.

Amikor regresszióba esik, kedvenc dolgait sem csinálja – nem fürdik, és kedvenc étele sem ízlik. a nagy sötét lyukba zuhant.

kitárulkozik a közeledő nagy bolygónak meztelenül.

ez a kozmikus magány és a halálvágy megtestesülése.

 

az apja megbízhatatlan, nem érti, hogy a lánya beszélni akar vele, magára hagyja. aláírás: your stupid daddy. ezt akár az én apám is írhatta volna.

a lányoknak nincs belső érzlemi támaszuk. Justine szó szerint a padlón kúszik.

nem tud még egy taxiba se beszállni.

beteg – mondja Claire. beteg. John, a férj, értetlenül hajtogatja – ez nem igaz, ezt nem hiszem el.