Ratkóczi Éva doktornő válaszol
Kedves Doktornő!
Már több napja figyelem, hogy Dr. Ratkóczi Éva és nett nickje ugyanazt az embert takarja-e.
Nett valahogy mindig túlél. Nett ugyanazokat az orvosi válaszokat adja, amit Ön. Pl. ww kérdésére arról, hogy miért pont jobbra felfefelé néz és az agyfélteki dominanciáról. Nett ironikusan mindig rábök azokra a válaszelemekre, amelyek valóban hivatásszerűen sablonosak, és az élő beszédben ritkán fordulnak elő két ember beszélgetésekor. Nett ilyen próbapaciens, amit mások nem mernek kimondani, azt ő egészségesen kimondja.
Biztos, hogy nem Ön ír nett nickje mögött is?
Udvozlet;
Szeretnem megkoszonni az osszes valaszt es velemenyt.
En azt gondolom, hogy: igen. Lehet. Lehet baratsag orvos es betege kozott. En se orvos nem vagyok, se betegkent engem nem kezel orvos.
En nem gondoltam, hogy ez a kerdes ennyi valaszt hoz.
Koszonom szepen ;
Tisztelettel;
zsivany
Mindenkinek jó éjszakát, Éva
Idézet tőle: akbarKedves Doktornő!
Ez még kimaradt:
Kaptam Ketilepet és Jarvist. Két hete szedem ezeket, egyelőre magam alatt vagyok nagyon de reméljük lesz jobb is. A ketilept segíthet a dührohamok ellen? Ági
iGEN, SEgíthet, persze ez attól is függ, milyen eredetűek a dührohamai, és hogyan reagál a gyógyszerre, mert vannak egyéni különbségek. Ha döntően személyiségproblémákból vagy más lelki problémákból adódik az indulatosság (tehát nem döntően valamilyen biokémiai zavarból), akkor a gyógyszertől legfeljebb átmeneti javulás várható, tartós változás nem. A szélsőséges és erős érzelmek, indulatok szabályozásában, amennyiben azok személyiségzavarhoz kapcsolódnak, a Nap-Kör Alapítványnál egyéni terápa mellett alkalmazott "dialektikus viselkedésterápiás csoport" hozhat tartós változást. (Az egyéni terápia máshol is történhet.)
Üdv., É.
Idézet tőle: zsivanyEn tudom, hogy ezen az uton meg nagyon , nagyon messze van es meg nagyon sok idobe telik mire odaerunk, De azt szeretnem megkerdezni, hogy mikor nevezhetem majd az orvos terapeutat baratomnak?
Tisztelettel.
zsivany
Kedves zsivány, nem lehetetlen, hogy a terápiás kapcsolat lezárása után hosszabb idővel egy más szituációban is összetalálkoznak, és akkor egy más fajta kapcsolat jöhet létre. Nem mondom, hogy ez feltétlenül szerencsés, mert azért a kapcsolat nem tud teljesen megszabadulni az előtörténetétől, és ez főleg a volt kliens számára lehet zavaró, de azért nem lehetetlen, hogy jól is működhet. Az viszont biztos, hogy onnantól soha többet nem lehet az orvosa. A kettő nem fér össze, etikailag tilos.
A terapeuta iránti erős érzelmek egyébként sokszor csak látszólag szólnak a terapeuta személyének, inkább a szituációból fakadnak. Természetes, hogy mindenki vágyik egy igazán megértő, jó indulatú, gondoskodó vagy támogató személyre, illetve egy ilyen személy figyelmére, főleg akkor, ha ez régebben számára kevéssé adatott meg. Természetes, hogy azt, akitől ezt végre megkapja, megszereti, és szeretne vele a mindennapi életben is kapcsolatban lenni. A terápiának viszont nem lehet az a célja, hogy a terapeuta (orvos) ezúton szerezzen magának barátokat, hanem, hogy ahhoz segítse hozzá a kliensét, hogy ő a saját életében képessé váljon jó baráti (és egyéb) kapcsolatok kiépítésére és megtartására.
Remélem, segítettem, üdv, É.
Idézet tőle: MemorialsKedves Éva!
Akkor kellemes pihenést a nyár további részére! 🙂
Ó, de szuper, Pesthez közel lakom. Akkor szeptemberben majd valahogyan szeretnék egyeztetni Önnel egy időpontot.
Üdvözlettel
Memorials
OK. Akkor majd keressen a privátban itt a búrán. Önnek is jó nyarat, É.
Idézet tőle: SpellboundPárkapcsolati problémáknál- idősebb- fiatalabb- gerontolfilai kihuzva, biciklizni, már nem fogok, abból is elég volt.A társadalom mennyire nézi furcsának, fiatal- idősebb, férfi nő- kapcsolatokat.Ugye társadalomban élünk.Érdemes-e belekezdeni egy ilyen kapcsolatba, kezdő vagyok e téren.
Kedves Spellbound,
nagyon szerteágazóak és nem elég konkrétak, nem is mindig világosak számomra a kérdései.
A hipnózis nem alkalmas a szkizofrénia és a mániás depresszió kezelésére. Megnéztem az Aranyközépút Egyesület honlapját, ott nem találtam ilyet.
Nem tudom, konkrétan milyen kapcsolatra gondol, de bármilyenről legyen is szó, az a fontos, hogy a résztvevő feleknek megfelelő legyen, kölcsönös döntésen és megelégedettségen alapuljon. A társadalom nem egységes, az emberek nem egyformán vélekednek, úgysem tud mindenkinek megfelelni.
ÜDV. É.
Idézet tőle: nettonnek irtam, on pedig erti, mert van agya, es tudja hasznalni is, ezert nem sertodik meg es nekem nem kell magyarazkodnom.
a fuggoseggel kapcsolatban pedig nem szelsosegekrol beszeltem, hanem ugy altalanossagban. vagyis en nem a kapcsolatfuggosegbol estem a kapcsolatfuggetlensegbe at. sosem voltam kapcsolatfuggo, en csak sima szakitasrol, eltunesrol beszelek, vagy epp egy jol mukodo kapcsolatban egy egeszseges fuggosegrol
na.
Kedves nett, hogy ki min sértődik meg vagy min nem, az az illető szubjektív hozzáállásán, toleranciáján, alapelvein, pillanatnyi állapotán, a szituáción és még rengeteg mindenen múlik. Ettől független, viszonylag jól objektiválható tény, hogy találhatóak-e egy levélben támadó, leminősítő, ítélkező, becsmérlő jelzők és stíluselemek. Ezek akkor is sértő kitételeknek minősülnek, ha a címzett nem sértődik meg. A moderátorok sem tehetnek mást, mint hogy ezeket figyelik, és nem azt próbálják bejósolni, hogy a címzett vajon megsértődik-e vagy nem. Különben sem szerencsés a végső határig elmenni; amikor már egy ember megsértődik, az azt jelenti, túl ment valami az ő személyes tűsréshatárain.
Tehát emiatt javasolnám, hogy próbáljon a másik minősítését kihagyva, csak a saját érzéseiről, élményeiről, gondolatairól beszélni, akár nekem, akár másoknak ír itt a búrán, abból nem lehet baj. Itt pl. leírhatta volna, hogy az én levelem, ezért meg ezért rosszul érintette, illetve az ilyen meg ilyen kétségeket vagy kérdéseket indított el - anélkül, hogy az én szövegemet "terapeutadumának", a személyiségemet zombinak vagy robotnak minősíti.
Mindezt csak azért írom, mert egyrészt gyanítom, hogy hasonlók miatt máshol is lehetnek problémái, másrészt, ami ez esetben fontosabb, hogy szeretném, ha nem moderálnák ki többet, és továbbra is a búra hasznos és haszonélvező tagja maradna. Kívánom, így legyen.
Üdvözlettel, Éva
Kedves akbar,
azt kell mondjam, így ebben a formában szinte semmit. Arról van szó, hogy bizonyos kutatások a DSM nevű pszichiátriai diagnosztikai rendszerben szereplő személyiségzavarokat egy klaszteranalízis (clustreranalysis) nevű számítógépes adatfeldolgozási eljárással 3 csoportra ("A" - "B" - "C") klaszterra osztották. A klaszeranalízis során a gyakran együttjáró adatok kerülnek egy klaszterbe. Ez esetben azok a személyiségzavarok kerültek egy klaszterba, amelyeknek a DSM rendszer szerinti kritériumai között a azonos kritériumok szerepelnek. Tehát minden egyes klaszerbe számos személyiségzavartyípus tartozik. Így ez az "A-C" meghatározás hihetetlenül tág, ebből nem lehet tudni, hogy mely személyiségzavarra vagy esetleg személyiségzavarokra gondolt a kollega. Van olyan, hogy egy személynek a személyiségproblémái nem sorolhatók be egy kategóriába, illetve, hogy több diagnosztikus kategória kritériumai is megtalálhatók nála, és így csak több személyiségzavarkategóriával lehet leírni a problémáit, de olyan, hogy az összes kategória, vagy akár 2 klaszter összes kategóriája szóba jőjjön, nehezen elképzelhető.
Kérjen tehát egy pontosabb diagnózist, és mellé egy magyar nyelvű magyarázatot. Ehhez joga van, mert a betegség és a kezelési lehetőségek érthető elmagyarázása jogrendszerünkben a "betegjogok" része. Sőt, ez az feltétele a kezelés megkezdésének, amit csak a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezésével lehet megkezdeni (ezt hívják "téjékozott beleegyezésnek"), gondnokolt személy esetén a gondnok téjékozott beleegyezésével.
Üdv. Éva
Kedves Éva!
Köszi mindent. Üdv. Jó nyaralást! C.
az orvos az orvos
a terapeuta az terapeuta
a barat az barat
ha baratot akartok, azt ne egy rendeloben keressetek
szornyi te meg akadjal mar le szerencsetlen terapeutadrol
Kedves Éva!
Akkor kellemes pihenést a nyár további részére! 🙂
Ó, de szuper, Pesthez közel lakom. Akkor szeptemberben majd valahogyan szeretnék egyeztetni Önnel egy időpontot.
Üdvözlettel
Memorials
Kedves Éva doktornő,
köszönöm a válaszát.
VP
Kedves Doktornő!
Ez még kimaradt:
Kaptam Ketilepet és Jarvist. Két hete szedem ezeket, egyelőre magam alatt vagyok nagyon de reméljük lesz jobb is. A ketilept segíthet a dührohamok ellen? Ági
Tisztelt Doktornő,
Köszönöm válaszát!
Párkapcsolati problémáknál- idősebb- fiatalabb- gerontolfilai kihuzva, biciklizni, már nem fogok, abból is elég volt.A társadalom mennyire nézi furcsának, fiatal- idősebb, férfi nő- kapcsolatokat.Ugye társadalomban élünk.Érdemes-e belekezdeni egy ilyen kapcsolatba, kezdő vagyok e téren.
Éjszakára. ha valaki nem tudna aludni keressen, goa feldolgzást és a 4/4 dübögjön lefekvéskor az ágyában, kiváló altató, Rivotr1l nincs gond, nekem.
Kerecsen sólyom- magyarul- angolul, milliós tanávek, tanfolyaok, helyesirás nélkül
Kedves doktornő
Én arra lennék kiváncsi, hogy mennyire hatásos a hipnoterapia skizofrénia, bipoláris(főleg mánia), depresszió, szexulis problémák kezelésére. És mi az a disszociáció, skizofrén, borderline(?talán)-személyiségzavar-- esetén?, Valami szétesés?, hogy az mi lenne ugy mégis, mert az Aranyközépút egyesületnél egy köcsög(név szerint Tikáz gergő- nem tudja- internetről tanulja)
aláirás delacroix
En tudom, hogy ezen az uton meg nagyon , nagyon messze van es meg nagyon sok idobe telik mire odaerunk, De azt szeretnem megkerdezni, hogy mikor nevezhetem majd az orvos terapeutat baratomnak?
Tisztelettel.
zsivany
onnek irtam, on pedig erti, mert van agya, es tudja hasznalni is, ezert nem sertodik meg es nekem nem kell magyarazkodnom.
a fuggoseggel kapcsolatban pedig nem szelsosegekrol beszeltem, hanem ugy altalanossagban. vagyis en nem a kapcsolatfuggosegbol estem a kapcsolatfuggetlensegbe at. sosem voltam kapcsolatfuggo, en csak sima szakitasrol, eltunesrol beszelek, vagy epp egy jol mukodo kapcsolatban egy egeszseges fuggosegrol
na.
Kedves Doktornő!
Egyebek mellett A-C kluszteres személyiségzavart állapítottak meg nálam. Leírná kicsit bővebben ez mit jelent? Köszönöm:Ági
Mindenkinek jó éjszakát, ha valakit kihagytam volna, szóljon, Éva
Idézet tőle: gerdaKedves Doktornő!
Hogyan lehet kezelni az öngyűlöletet, ha valaki azt érzi, hogy nem akarja magát, a gondolatait, az érzéseit, a viselkedését és olykor az impulzivitását? Menekülni akar saját magától, de túl van már azon, hogy szuicid fantáziákkal megnyugtassa magát, ezért marad a kínzó kétségbeesés. Közben erősen szorong és fél az elutasítástól és az elhagyástól, attól, hogy nem kell. Akkor is amikor nincs rá oka, mert egy sor dolog amellett szól, hogy kedvelik. Képtelen bízni magában, mert a hangulataváltozásai miatt elvesztette azt, hogy valami állandóságot reméljen megélni magában.
Úgy érzem, hogy be vagyok szorítva a saját 'borderes' kereteim közé és az egészséges, boldogulni képes részemet visszaveti a másik. Két részre vagyok felosztva és ezeket nem tudom együtt kezelni.
Ez tudom, eddig inkább énkifejezés, mint kérdés.
A kisgyerekkori szeparációs szorongás időszakának nem megfelelő szülői kezelése is lehet oka a borderline kialakulásának? Az is eszembe jutott, hogy gyerekkoromban sokáig féltem egyedül aludni és a haláltól, a megsemmisüléstől, pánikoltam.
Nem várok konkrét válaszokat, csak bármi bíztató jól esne.
Köszönettel,
gerda
Kedves gerda, a leírt problémákkal nincs egyedül, sok borderline problémákkal küzdő kliensünk él meg hasonlókat. Megfelelő pszichoterápiás kezelés során ezek enyhülhetnek sőt el is múlhatnak. A Nap-Kör Alapítványnál speciálus komplex terápiás programot működtetünk e problémák kezelésére, illetve ezek mellett még önsegítő csoportokat is, tapasztalataink szerint szép eredményekkel.
Jól gondolja, hogy a gyermekkori érzelmi problémák meg nem értése, nem megfelelő kezelése hozzájárulhat a zavar kialakulásához. Éppen ezért fontos ennek pótlása, korrigálása, feldolgozása az egyéni terápiában és a terápiás csoportokban illetve a megértő, támogató légkörű önsegítő csoportban.
Üdv., Éva
Idézet tőle: choiceKedves Éva!
Először is jó estét kívánok. A kérdésem pusztán az lenne hogy melyik gyógyszerek azok amik elnyomhatják a szexuális érdeklődést, és az ehhez kapcsolodó "dolgokat"? Mit tehet az ember ebben a helyzetben? Le lehet cserélni a gyógyszert? Vagy hagyni, majd csak alakulnak a dolgok.....? Egyáltalán hogy lehet ezt elmondani a terapnak? Én nekem ég a fejem, ha arra gondolok hogy erről kell beszélni. Nem tudom mi a megoldás. A partnernek is nehéz megmagyarázni, hogy mitől nem megy ez nekem.Ha egyáltalán ettől nem megy. Még ebben sem vagyok biztos...? Üdv. Choice
Kedves choice,
semmi égő nincs erről beszélni, mind a depresszió maga, mind a gyógyszerek okozhatnak ilyet, ha a gyógyszer okozza, mérlegelni lehet a gyógyszerváltást. Beszélje meg nyugodtan! Üdv., É..
Idézet tőle: sarkantyúTisztelt Doktornő,
Az lenne a kérdésem, hogy az általános szakmai protokol, hogy pszichiáter ambulánsan nem fogad olyan beteget, akinek éppen suicid gondolatai és érzései vannak vagy csak nekem nem volt szerencsém a próbálkozásaimmal?
Érzem, hogy bajban vagyok, de kórház szóba sem jöhet(sem munkahelyi sem családi okok és az én ellenállásom miatt sem), más módon pedig nem kaptam segítséget eddig. (elvileg bipoláris depresszió a dg-m, sokmindent megtanultan kezelni benne az évek alatt, de van amikor egyedül nem megy).
Érdemes egyáltalán telefonálgatnom és tovább keresnem, vagy ha emiatt kérek segítséget ambulánsan, akkor marad az elutasítás?Köszönöm válaszát,
sk
Kedves sarkantyú!
A nagyon súlyos depresszió és a kontrollvesztés veszélyével járó öngyilkossági késztetés kezelése valóban nem ambuláns feladat, hiszen a terapeuta nem költözhet a beteg lakásába és nem kísérheti minden lépését, hogy megvédje a késztetéseitől. Vannak azonban enyhébb, jól kontrollálható öngyilkossági gondolatok is. Mi arra szoktunk egyezséget kötni, hogy addig, amíg a kliens biztosan kontrollálhatónak érzi (és a terapeuta is ilyennek látja) a szuicid gondolatait, addig maradhat ambuláns terápiában, amint azonban a kontrollja bizonytalanná válik, elvállalja a kórházi kezelést.
Megértem, hogy nem szeret kórházba menni, és azt is, hogy nehéz megszerveznie ehhez a családi és munkahelyi támogatást, de gondoljon arra, hogy az életénél semmilyen más szempont nem lehet fontosabb, illetve az életveszély fényében azok értelmetlenné válnak. A "kórház nem jöhet szóba" jelmondatot tehát, "ha egy mód van rá, szeretném elkerülni a kórházat" jelmondatra kellene cserélnie, és ezzel jelentkeznie egy ambuláns terápiába, megígérve, hogy amennyiben nem javulnak, hanem erősödnek a késztetései, végső esetben a kórházat is vállalja. Minél előbb kezd bele egy kezelésbe, annál valószínűbb, hogy ezt elkerülheti. Sajnos előfordul, hogy az antidepresszívumok kezdetben, mielőttmég a hangulatot javítanák, fokozzák az aktivitást és a késztetéseket, és ilyenkor átmeneitleg az öngyilkossági késztetéseket is erősíthetik, ezért lehet veszélyes a súlyos depresszió ambuláns kezelése. Viszont kezelés nélkül éppoly vagy mégveszélyesebb a helyzet. Furcsamód tehát a kórházzal való megbarátkozás segíthetné hozzá egy mielőbbi ambuláns kezeléshez, azaz, ha meg tudná nyugtatni a terapeutáját afelöl, hogy időben jelzi, ha a késztetései erősödnének, és akkor evállalja a kórházi kezelést. Ne késlekedjen, nem maradhat kezeletlenül, mert az, akórház okozta kellemetlenségeknél sokkal nagyobb veszéllyel, és mindenképp sokkal több értelmetlen szenvedéssel fenyeget.
Üdvözlettel: Éva
Üdvö
Idézet tőle: MemorialsKedves Éva!
Nem tűntem el, néha benézek. Érdekes, hogy teljesen változó, amit érzek, ahogyan vagyok. Ez vajon miért van? Hol lenn, hol fenn... Persze arany középút is van. Kissé elszomorít, hogy már nem is csak télen érzem magam rosszul...
Ami viszont kicsit megnyugató, hogy van már pszichiáter telefonszám elmentve a mobilomban. Csak fel kellene hívni. Arra viszont képtelen vagyok. Félek, hogy mit mondanék, illetve, hogy mit hallanék. Talán pont azt, amit nagyon nem szeretnék.
Önt véletlenül nem lehet személyesen felkeresni? (csak egy kósza ötlet, de olyan szimpatikus az emberekkel úgy érzem, nagyon türelmes és megértő)
Üdvözlettel:
Memorials
Kedves Memorials, örülök, hogy jelentkezik, és annak is, hogy ilyen közel áll a segítségkéréshez. Természetesen engem is megkereshet, a Nap-Kör Alkapítvány keretei között tudnám fogadni, de júli. 14-től szabadságra megyek, szeptemberig.
Üdvözlettel: Éva
Idézet tőle: Vicky Pollard
Kedves Éva!
az utóbbi másfél év alatt ezek történtek velem: elhagyott a 9 éves kapcsolatom másik fele, egyedül maradtam egy nagy házban, ami nem is az enyém. 16 állattal (kutya, macska)
aztán persze jöttek a testi bajok, magas vérnyomás gyógyszert kéne szednem, antidepresszánst szedtem sokáig.
novemberben hosszú idő után sikerült munkát találni, egyévest, szerződésest. Visszahúzódó ember vagyok, az alap-bajom miatt (szoc. fóbia). Aztán lassan kiderült, h a közvetlen főnököm nem szívesen lát, mást akar a helyemre--amikor felvett, még nem tudhatta, h ez a másik illető nem kerülhet be, mert közben létszámstopot léptettek életbe.
ezért minden megalázást és nagyon is gyakorlati lelki gyilkolást megkaptam, míg végül lebetegedtem, és a betegségem alatt gyakorlatilag felmondták a szerződésemet (törvényességre vigyázva).
Ezek után az anyám kitagadott, mondván, ne menjek, amíg rosszul vagyok, mert idegesítem a sírásommal a nagymamámat. (Amikor öt percre voltam tőlük, mert ott volt a munkahelyem, akkor se mehettem).
Erre pár hétre súlyos betegek lettek a macskáim, ami viccesen hangzik a többi mellett, de akkor kezdtem összeomlani véglegesen.(?). Hetekig hordtam 5 macskát állatorvoshoz, gyalog, mikor járni is alig bírtam. Volt, hogy elestem, és amúgy véresen jelentem meg a rendelőben.
Mikorra a macskák meggyógyultak, az apukám hirtelen leesett a lábáról...(ezt nem részletezném), egy hónappal a macskáim gyógyulása után, májusban meghalt az apám, akit a világon legjobban szerettem.
Van egy kapcsolatom, ami sokat jelent, távkapcsolat, főleg anyagi okok miatt (azt hiszem). Az is veszélyben van, mert…mert nem vagyok elfogadható.
Mindezeket látom, átlátom. Ha bírta idáig az olvasást, a kérdésem az lenne, h mindezek tudatában hogy állhatnék le a függőségeimről? Ez most jó idő erre? Ami iszonyú: fél év alatt 10 kilót híztam, és nem áll meg a hízás. Minden mellett ez a leginkább szembeötlő és irtózatos változásom. Nem ismerek magamra. Szétesett az életem.
Nem voltam képes normális kérdést feltenni. Ha elolvasott, köszönöm.
(azért kérdésnek felírnám, hogy a gyors sőúlynövekedéssel mit tegyek? ehh ez röhejes...)
Kedves Vicky P.,
Megrendítő a története, nagyon is jó kérdést tett fel. Szerintem meg is válaszolta, csak kijelentő módba kell tennie. Akkor van ideje a függőségekről való leállásnak, amikor valaki felismeri, hogy tehetetlenné vált velük szemben, viszont szétviszik az életét, és mindennél fontosabbá válik számára, hogy a szükséges segítségeket megkeresve és hasznosítva, lépésről lépésre megszabaduljon tőlük. A hízás is ide tartozik. A szerfüggőségekről való leálláshoz szükség lehet indításként kórházi kezelésre, de ez nem elég. Mindenképp szüksége lesz valószínüleg emellett speciális támogató közösségekre, és pszichoterápiás segítségre. Nagyon hatékonyak a 12 lépéses önsegítő csoportok. A testsúlyproblémája kezeléséhez is mindenképp pszichoterápiás segítséget ajánlanék, az ok megkeresése mellett (okozhat ilyet pl. a depresszió, az alkoholfogyasztás is). A Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítványnál van evészavarral foglalkozó szakmeberünk, de persze máshol is kereshet segítséget.
Üdvözlettel: éva
Idézet tőle: 24.óraÜdvözletem doktornő.
Több évi terápia és gyógyszereskezelés után jutottam el arra a pontra, hogy elfogyott az erőm, elfogytak a tartalekaim. Nem akarok a terápián többet meggtudni magamról, amit megtudtam, már az is több, mint amennyit elbírok.
Most szabaságon van a terapom, e hó közepén lenne a köv. időpont. Erős késztetést érzek hogy lemondjam, a doktornö megkísérelte a lehetetlent. Erős késztetést érzek továbbá arra is hogy befejezzem ezt avergődést, és feladjak, felégessek magam mögött mindent. Sokáig tartottam magam és küzdottem magammal. DE ennyi volt. Elég volt.Lassanként érlelődik a döntés, egyre inkább kikristályosodik és letisztul előttem
életem hiábavalósága és értelmetlensége. Az a tény, hogy ide ezt leirom, persze, hiteltelenné teszi mindazt amit leírtam.
De valami ellenerő mintha még munkálkodna bennem. valami életösztön-maradék. nem tudom miért írtam ezt le. a válaszát nagyjából szinte borítékolni
tudom, és valószínú hogy nem fogom merlegelni akkor, amikor valamit teszek vagy nem teszek.Én valójában depresszióval voltam kezelve. de ez nem is depresszió, hanem
maga a valóság, a realitás. az antidepresszánsok és a psziterápia a depressziósoknak jó, nem azoknak akiknek a léte magaa nihil, a semmi, a
kudarcok tömkelege. a valóságon egy gyógyszer és egy terápia sem változtat. talán csak segít azt felsimerni, ahogy ezt érzékelem is. nem akarok változni, nem akarok változtatni azon amin nm lehet változtatni. ostobaság arra törekedni ami nyilvánvalóan lehetetlen.
Kedves 24 óra,
nem kell depressziósnak lennie ahhoz, hogy a pszichoterápia segíthessen. A problémái átbeszélése egy megértő, és mégis kívül levő, a lelki problémák terén képzett és tapasztalt másik személlyel, mindig hozhat valami újat, akkor is, ha sok kudarcon van túl és belefáradt a küzdelembe. Aki benne van egy helyzetben, nem lát ki belőle, minél többet gondolkodik a problémáin egyedül, annál inkább belegabalyodhat, vagy belemerevedhet a saját gondolati fonalaiba, útvonalaiba. Viszont mivel milliszor vágigment már azon az útvonalon, egyre inkább úgy érezheti, nincsenek is más útvonalak. Hamis illúzió áldozata lehet, miközben egyre biztosabb, hogy jó úton jár. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy nem depressziós, az igazán súlyos depressziósok nem mindig érzik magukat depressziósnak. Ennek eldöntéséhez is konzultálnia kellene egy szakemberrel.
Nemcsak olyan terápia van, ami arra hajt, hogy minél többet megtudjon magáról, vagy a múltjáról, olyan is van, amelyik a jövőre és az aktuális problémák megoldására, kezelésére vagy elviselésére koncentrál; megérti és elfogadja a jelenlegi kimerült állapotát, nem erőszakolja rá semmire, amit nem akar, de közben ahhoz segíti, hogy hozzáférjen a saját erőtertalékaihoz, amelyekben jelenleg nem hisz, vagy amelyeket nem ismer. Tudnék ilyen lehetőséget ajánlani nálunk, a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítványnál, de természetesen bárhol, máshol is kereshet ilyen segítséget. Nem baj, hogy nem hisz benne, próbálja meg, nem veszít vele semmit.
Üdvözlettel, Éva
Kedves Doktornő!
Hogyan lehet kezelni az öngyűlöletet, ha valaki azt érzi, hogy nem akarja magát, a gondolatait, az érzéseit, a viselkedését és olykor az impulzivitását? Menekülni akar saját magától, de túl van már azon, hogy szuicid fantáziákkal megnyugtassa magát, ezért marad a kínzó kétségbeesés. Közben erősen szorong és fél az elutasítástól és az elhagyástól, attól, hogy nem kell. Akkor is amikor nincs rá oka, mert egy sor dolog amellett szól, hogy kedvelik. Képtelen bízni magában, mert a hangulataváltozásai miatt elvesztette azt, hogy valami állandóságot reméljen megélni magában.
Úgy érzem, hogy be vagyok szorítva a saját 'borderes' kereteim közé és az egészséges, boldogulni képes részemet visszaveti a másik. Két részre vagyok felosztva és ezeket nem tudom együtt kezelni.
Ez tudom, eddig inkább énkifejezés, mint kérdés.
A kisgyerekkori szeparációs szorongás időszakának nem megfelelő szülői kezelése is lehet oka a borderline kialakulásának? Az is eszembe jutott, hogy gyerekkoromban sokáig féltem egyedül aludni és a haláltól, a megsemmisüléstől, pánikoltam.
Nem várok konkrét válaszokat, csak bármi bíztató jól esne.
Köszönettel,
gerda
Kedves Éva!
Először is jó estét kívánok. A kérdésem pusztán az lenne hogy melyik gyógyszerek azok amik elnyomhatják a szexuális érdeklődést, és az ehhez kapcsolodó "dolgokat"? Mit tehet az ember ebben a helyzetben? Le lehet cserélni a gyógyszert? Vagy hagyni, majd csak alakulnak a dolgok.....? Egyáltalán hogy lehet ezt elmondani a terapnak? Én nekem ég a fejem, ha arra gondolok hogy erről kell beszélni. Nem tudom mi a megoldás. A partnernek is nehéz megmagyarázni, hogy mitől nem megy ez nekem.Ha egyáltalán ettől nem megy. Még ebben sem vagyok biztos...? Üdv. Choice
Mindenkinek jó estét, Éva
Tisztelt Doktornő,
Az lenne a kérdésem, hogy az általános szakmai protokol, hogy pszichiáter ambulánsan nem fogad olyan beteget, akinek éppen suicid gondolatai és érzései vannak vagy csak nekem nem volt szerencsém a próbálkozásaimmal?
Érzem, hogy bajban vagyok, de kórház szóba sem jöhet(sem munkahelyi sem családi okok és az én ellenállásom miatt sem), más módon pedig nem kaptam segítséget eddig. (elvileg bipoláris depresszió a dg-m, sokmindent megtanultan kezelni benne az évek alatt, de van amikor egyedül nem megy).
Érdemes egyáltalán telefonálgatnom és tovább keresnem, vagy ha emiatt kérek segítséget ambulánsan, akkor marad az elutasítás?
Köszönöm válaszát,
sk
Kedves Éva!
Nem tűntem el, néha benézek. Érdekes, hogy teljesen változó, amit érzek, ahogyan vagyok. Ez vajon miért van? Hol lenn, hol fenn... Persze arany középút is van. Kissé elszomorít, hogy már nem is csak télen érzem magam rosszul...
Ami viszont kicsit megnyugató, hogy van már pszichiáter telefonszám elmentve a mobilomban. Csak fel kellene hívni. Arra viszont képtelen vagyok. Félek, hogy mit mondanék, illetve, hogy mit hallanék. Talán pont azt, amit nagyon nem szeretnék.
Önt véletlenül nem lehet személyesen felkeresni? (csak egy kósza ötlet, de olyan szimpatikus az emberekkel úgy érzem, nagyon türelmes és megértő)
Üdvözlettel:
Memorials
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
Kedves Éva!
az utóbbi másfél év alatt ezek történtek velem: elhagyott a 9 éves kapcsolatom másik fele, egyedül maradtam egy nagy házban, ami nem is az enyém. 16 állattal (kutya, macska)
aztán persze jöttek a testi bajok, magas vérnyomás gyógyszert kéne szednem, antidepresszánst szedtem sokáig.
novemberben hosszú idő után sikerült munkát találni, egyévest, szerződésest. Visszahúzódó ember vagyok, az alap-bajom miatt (szoc. fóbia). Aztán lassan kiderült, h a közvetlen főnököm nem szívesen lát, mást akar a helyemre--amikor felvett, még nem tudhatta, h ez a másik illető nem kerülhet be, mert közben létszámstopot léptettek életbe.
ezért minden megalázást és nagyon is gyakorlati lelki gyilkolást megkaptam, míg végül lebetegedtem, és a betegségem alatt gyakorlatilag felmondták a szerződésemet (törvényességre vigyázva).
Ezek után az anyám kitagadott, mondván, ne menjek, amíg rosszul vagyok, mert idegesítem a sírásommal a nagymamámat. (Amikor öt percre voltam tőlük, mert ott volt a munkahelyem, akkor se mehettem).
Erre pár hétre súlyos betegek lettek a macskáim, ami viccesen hangzik a többi mellett, de akkor kezdtem összeomlani véglegesen.(?). Hetekig hordtam 5 macskát állatorvoshoz, gyalog, mikor járni is alig bírtam. Volt, hogy elestem, és amúgy véresen jelentem meg a rendelőben.
Mikorra a macskák meggyógyultak, az apukám hirtelen leesett a lábáról...(ezt nem részletezném), egy hónappal a macskáim gyógyulása után, májusban meghalt az apám, akit a világon legjobban szerettem.
Van egy kapcsolatom, ami sokat jelent, távkapcsolat, főleg anyagi okok miatt (azt hiszem). Az is veszélyben van, mert…mert nem vagyok elfogadható.
Mindezeket látom, átlátom. Ha bírta idáig az olvasást, a kérdésem az lenne, h mindezek tudatában hogy állhatnék le a függőségeimről? Ez most jó idő erre? Ami iszonyú: fél év alatt 10 kilót híztam, és nem áll meg a hízás. Minden mellett ez a leginkább szembeötlő és irtózatos változásom. Nem ismerek magamra. Szétesett az életem.
Nem voltam képes normális kérdést feltenni. Ha elolvasott, köszönöm.
(azért kérdésnek felírnám, hogy a gyors sőúlynövekedéssel mit tegyek? ehh ez röhejes...)
Üdvözletem doktornő.
Több évi terápia és gyógyszereskezelés után jutottam el arra a pontra, hogy elfogyott az erőm, elfogytak a tartalekaim. Nem akarok a terápián többet meggtudni magamról, amit megtudtam, már az is több, mint amennyit elbírok.
Most szabaságon van a terapom, e hó közepén lenne a köv. időpont. Erős késztetést érzek hogy lemondjam, a doktornö megkísérelte a lehetetlent. Erős késztetést érzek továbbá arra is hogy befejezzem ezt avergődést, és feladjak, felégessek magam mögött mindent. Sokáig tartottam magam és küzdottem magammal. DE ennyi volt. Elég volt.
Lassanként érlelődik a döntés, egyre inkább kikristályosodik és letisztul előttem
életem hiábavalósága és értelmetlensége. Az a tény, hogy ide ezt leirom, persze, hiteltelenné teszi mindazt amit leírtam.
De valami ellenerő mintha még munkálkodna bennem. valami életösztön-maradék. nem tudom miért írtam ezt le. a válaszát nagyjából szinte borítékolni
tudom, és valószínú hogy nem fogom merlegelni akkor, amikor valamit teszek vagy nem teszek.
Én valójában depresszióval voltam kezelve. de ez nem is depresszió, hanem
maga a valóság, a realitás. az antidepresszánsok és a psziterápia a depressziósoknak jó, nem azoknak akiknek a léte magaa nihil, a semmi, a
kudarcok tömkelege. a valóságon egy gyógyszer és egy terápia sem változtat. talán csak segít azt felsimerni, ahogy ezt érzékelem is. nem akarok változni, nem akarok változtatni azon amin nm lehet változtatni. ostobaság arra törekedni ami nyilvánvalóan lehetetlen.
Mindenkinek jó éjszakát, Éva
Idézet tőle: semmiközepénKedves Doktornő!
Ön szerint közepes (néha súlyos állapotok is vannak) erősségű depresszióval, hogyan tudom átvészelni a munkahelyi gondokat. Egy depressziósón látszik, hogy gyenge és annál jobban belerúgnak. nehezen viselem - hogy múljon így a depressziő?
üdv. semmiközepén
Kedves sk,
ha nagyon rosszul van, és nagyon megterhelő a munkahelyi környezete, mérlegelni kell a táppénzet, mert ez a helyzet valóban akadályozhatja a depresszió gyógyulását. Ha megerősödik, akkor pszichotrápiás segítséggel kidolgozhat hatékony stratégiákat a munkahelyi problémák kezelésére, a kifele és a befele való kezelést is beleértve. Üdv., Éva
Idézet tőle: csacska.macskaKedves Doktornő!
Bal oldali arcfájdalmam miatt (neurológiai ok kizárva) , Cymbaltát (30 mg) szedek majdnem két hete. Rettenetesen fájt a fejem tőle, mostanra már nem annyira, az erős szorongás viszont megmaradt még mellékhatásként. A neurológus szerint 2 hét múlva megszokom a gyógyszert, jön a hatás majd.Tényleg, ez az erős szorongás elmúlhat?Gyógyszertől nem volt ilyen problémám,nagyon megvisel. Válaszát köszönöm!
Kedves cs.m.,
a Cymbalta egy antidepresszívum, lehet kezdetben feszültségfokozó hatása, ami valóban csökkenhet később, de ha nagyon erős ki lehet egészíteni szorongásoldóval; az antidepresszív hatás viszont később, kb. 2 hét után jelentkezik. Üdv., É
Idézet tőle: zsivanyProbalok ezekrol kozolni adatokat a blogomban.
Tisztelettel;
zsivany
Jó, majd én is megnézem, és mindenkinek ajánlom, üdv, É.
Bocsánat, nagyon nehezen jutottam fel, de próbálom behozni, mindnekinek jó estét, É.
Kedves Doktornő!
Ön szerint közepes (néha súlyos állapotok is vannak) erősségű depresszióval, hogyan tudom átvészelni a munkahelyi gondokat. Egy depressziósón látszik, hogy gyenge és annál jobban belerúgnak. nehezen viselem - hogy múljon így a depressziő?
üdv. semmiközepén
Kedves Doktornő!
Bal oldali arcfájdalmam miatt (neurológiai ok kizárva) , Cymbaltát (30 mg) szedek majdnem két hete. Rettenetesen fájt a fejem tőle, mostanra már nem annyira, az erős szorongás viszont megmaradt még mellékhatásként. A neurológus szerint 2 hét múlva megszokom a gyógyszert, jön a hatás majd.Tényleg, ez az erős szorongás elmúlhat?Gyógyszertől nem volt ilyen problémám,nagyon megvisel. Válaszát köszönöm!
Probalok ezekrol kozolni adatokat a blogomban.
Tisztelettel;
zsivany
Koszonom a valaszat
Remélem, mindenre válaszoltam, jó éjszakát, Éva
Idézet tőle: 5678Idézet tőle: Dr. Ratkóczi ÉvaIdézet tőle: 5678Kedves Eva
Elmagyarazna nekem a PMS tunetek es a depresszio osszefuggeseit . A premenstruacios idoszak egyre jobban kinoz evrol evre . A hormonalis vizsgalatok ebben a fazisban mutat a normalisnal eltero eredmenyeket , ahogy menstruacios ciklus a vegehez er helyreall az egyensuly . Gyogyszert nem kapok ra . Antidepresszansokat mas okok miatt nem szedhetek es nem is szeretnek . Merre van kiut ? Gyerekorom ota gondot okoz ez az idoszak es probalnam a lelki okait is kutatni .Azt megfigyeltem viszont ha melatonint szedek ebben az idoszakban az enyhiti valamelyest a tuneteket , legalabbis az alvaszavart. azOsszes tobbit nem , minden tunet ervenyes ram amit a szakrodalomban leirnak .Nem csapok jelenteket nem kiabalok ,de az azert van mert uralom magamat . Ketyeg a biologiai oram es nem tudom kezelni ezt a helyzetet .
Udvozlettel
Kedves 5678, a depressziók egy gyakori formája a premenstruális depresszió, ami enyhe formában egészen általános, és a hormonszint változásokkal függ össze (akárcsak a szükés utáni és a változó kori depressziók). Súlyosabb tünetek esetében szoktak antidepresszívumot adni. A melatinin-rendszer kapcsolódik a szerotonin rendszerhez, befolyásolja a hangulatot és az alvást, ezért segíthet a Melatonin. Ha ezen kívül nem akar antidepresszívumot is szedni, akkor más módszereket, relaxációs, kognitív terápiás módszereket lehetne megpróbálni. Üdv. éva
Tudna nekem ilyen relaxacios modszereket ajanlani ?
Bárhol kereshet egy autogén tréning terapeutát illetve bejelentkezhet egy autogén tréning csoportba. Nálunk a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítványnál is van erre lehetőség, akárcsak a kognitív terápiára. Csoportokat is szervezünk, de egyénileg is lehetséges. Ha hozzánk akarna jönni, akkor tájékozódó beszélgetésre kellene eljönnie, ahol minden részletkérdést meg lehet beszélni, és lehetne olyan terapeutát is találni, aki nem megy nyáron hosszabb szabadságra. Üdv., Éva
Idézet tőle: Dr. Ratkóczi ÉvaIdézet tőle: 5678Kedves Eva
Elmagyarazna nekem a PMS tunetek es a depresszio osszefuggeseit . A premenstruacios idoszak egyre jobban kinoz evrol evre . A hormonalis vizsgalatok ebben a fazisban mutat a normalisnal eltero eredmenyeket , ahogy menstruacios ciklus a vegehez er helyreall az egyensuly . Gyogyszert nem kapok ra . Antidepresszansokat mas okok miatt nem szedhetek es nem is szeretnek . Merre van kiut ? Gyerekorom ota gondot okoz ez az idoszak es probalnam a lelki okait is kutatni .Azt megfigyeltem viszont ha melatonint szedek ebben az idoszakban az enyhiti valamelyest a tuneteket , legalabbis az alvaszavart. azOsszes tobbit nem , minden tunet ervenyes ram amit a szakrodalomban leirnak .Nem csapok jelenteket nem kiabalok ,de az azert van mert uralom magamat . Ketyeg a biologiai oram es nem tudom kezelni ezt a helyzetet .
Udvozlettel
Kedves 5678, a depressziók egy gyakori formája a premenstruális depresszió, ami enyhe formában egészen általános, és a hormonszint változásokkal függ össze (akárcsak a szükés utáni és a változó kori depressziók). Súlyosabb tünetek esetében szoktak antidepresszívumot adni. A melatinin-rendszer kapcsolódik a szerotonin rendszerhez, befolyásolja a hangulatot és az alvást, ezért segíthet a Melatonin. Ha ezen kívül nem akar antidepresszívumot is szedni, akkor más módszereket, relaxációs, kognitív terápiás módszereket lehetne megpróbálni. Üdv. éva
Tudna nekem ilyen relaxacios modszereket ajanlani ?
Idézet tőle: 5678Kedves Eva
Elmagyarazna nekem a PMS tunetek es a depresszio osszefuggeseit . A premenstruacios idoszak egyre jobban kinoz evrol evre . A hormonalis vizsgalatok ebben a fazisban mutat a normalisnal eltero eredmenyeket , ahogy menstruacios ciklus a vegehez er helyreall az egyensuly . Gyogyszert nem kapok ra . Antidepresszansokat mas okok miatt nem szedhetek es nem is szeretnek . Merre van kiut ? Gyerekorom ota gondot okoz ez az idoszak es probalnam a lelki okait is kutatni .Azt megfigyeltem viszont ha melatonint szedek ebben az idoszakban az enyhiti valamelyest a tuneteket , legalabbis az alvaszavart. azOsszes tobbit nem , minden tunet ervenyes ram amit a szakrodalomban leirnak .Nem csapok jelenteket nem kiabalok ,de az azert van mert uralom magamat . Ketyeg a biologiai oram es nem tudom kezelni ezt a helyzetet .
Udvozlettel
Kedves 5678, a depressziók egy gyakori formája a premenstruális depresszió, ami enyhe formában egészen általános, és a hormonszint változásokkal függ össze (akárcsak a szükés utáni és a változó kori depressziók). Súlyosabb tünetek esetében szoktak antidepresszívumot adni. A melatinin-rendszer kapcsolódik a szerotonin rendszerhez, befolyásolja a hangulatot és az alvást, ezért segíthet a Melatonin. Ha ezen kívül nem akar antidepresszívumot is szedni, akkor más módszereket, relaxációs, kognitív terápiás módszereket lehetne megpróbálni. Üdv. éva
Idézet tőle: AZURKedves Éva!
Először is köszönöm a gyors segítségnyújtást. Most kezdem úgy érezni, hogy talán megmaradok. Már eltelt egy 1 hét, 8 infúziót kaptam, holnap kapom az utolsót. Még mindig rémesen érzem magam, persze valamelyest enyhültek a panaszok. A munkahelyemen őrjöngnek, én ugy érzem még nem állok készen, és nem tudom mi a folytatás. Mi lesz a következő lépés az infúziók után, mert dolgoznom kéne, de persze ez még nem megy. És hát a munkahelyemen is igazuk van. Ma ezen totál bekattantam és a tanácstalanság, bizonytalanság és rettegés öntött el. Fogalmam sincs mi tévő legyek????? Persze kéne még idő, de az nincs. Köszönettel: A.
Örülök, hogy jobban van, kellene még idő, próbáljon türelmet kérni még a munkahelyén, mindenki jobban jár, mintha gyorsan visszaesne. Üdv., É.
Idézet tőle: weepingwillowKedves Éva,
ha vki beszélget vkivek, s nem néz rá, akkor mit jelent a makacsul földre szegezett, nagyon markánsan jobbra, jobb sarokba irányuló tekintet? S nem egy ijesztő pókot bámulok ott, nehogy rám ugorjon.:D)
De ahányszor a terapommal beszélek, meg drámán a vezetőkkel, mindig ez van. Azt mát megszoktam (nem, nem szoktam meg, mert utálom de ezzel együtt küzdök), hoy nem nézek a szemükbe, tudom, ennek okát neten nem fogja tudni megmondani, de most már tudom, hogy mindig lefelé és jobbra. Mit jelent ez az irány?
Köszönöm és szép estét, ww
kEDVES ww., valószínüleg szorong valamitől ezekben a helyzetekben, olyasmitől, hogy a tekintélyszemélyek elítélik, megítélik, megszégyenül előttük, vagy attól, hogy kiderül valami súlyos hibája, amiért megbüntethetik, vagy megszégyeníthetik, vagy pedig amiatt, mert nem bízik a saját értékeiben, és ezért attól fél, hogy ha megismerik jobban, ők is értéktelennek találják, stb. A lefele nézés a megdszégyenülés vagy megadás elővételezése lehet, az irány függhet a féltekei dominanciától, annak nincs különösebb jelentése. Üdv., Éva