Ratkóczi Éva doktornő válaszol
Kedves Doktornő!
Azt szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint az,hogy történeteket játszok le a fejemben (aminek nyilván szereplője vagyok - de a valósághoz semmi közük) - ez normális? Itt többen is írták, hogy ettől igazából megijedtek. Én eddig ezt a dolgot természetesnek vettem, de mostmár nem tudom, hogy az-e. Az emberek többsége ezt tényleg nem csinálja? Én akkor szoktam, amikor unatkozom, vagy a külső történések nem kötik le a figyelmemet. Nekem ez igazából szórakoztató tevékenység, és nem értem, mi ezzel a baj? Azt is hallottam, hogy ez skizoidokra jellemző - ez igaz? (nem szedek semmilyen gyógyszert, kevert (főként paranoid, a többit nem tudom) szem.zavart állapítottak meg nálam anno, terápiára nem járok)
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Niki
Szörnyű, indokolatlan félelem van bennem állandóan, pont olyan, mint amikor megpróbáltam elhagyni az alább említett 2 gyógyszert. Ezért érzem úgy,hogy elv.tünet. Csak nem tudom mitől.Lehet, hogy az egyik gyógyszert emelni kell, mert már nem hat úgy,ahogy eddig?
Kedves Doktornő!
Bocsánat, hogy megint zavarom, de nagyon furcsa helyzetben vagyok, kiváncsi lennék a tanácsára. 3 napja erős elvonási tüneteim vannak. Hasmenés, hányás, gyomorfájás, szívdobogás, rettenetes szorongás, nem tudok hosszan egy helyben maradni, nem tudok aludni, semmi nem köt le...stb. A vicc az egészben az, hogy nem hagytam el egy gyógyszert sem, mindent úgy szedek ahogy eddig, semmin nem változtattam. Két gyógyszertől lettem függő még régebben, ez a Cymbalta és az Elontril. Mindkettőt változtatás nélkül szedem.Elontrilból a max.adagot,Cymbaltából 30-at. És új gyógyszerem még az Amitrex,amit nagyon lassan építettem fel egy hónap alatt értem el a 100mg-t.A Mirzatent meg már rég elhagytam, kb 1 hónapja. Ön szerint mi történhetett velem? Meg lehet találni a probléma okát? Hogy tudják elmúlasztani? Kórházba nem mehetek, dolgoznom kell,a dokim szerdán fogad.
Köszönöm:Ági
Doktorno en azt hiszem megbolondultam , mert mindig azzal kezdodik , hogy Modern Talkingot hallgatok . A legnagyobb szerelmi csalodasom az volt amikor Thomas Anders elvette Norat , akkor valami nagyon osszetort bennem Azota mar elvalt tole es sajnos en mar kiszerettem belole a helyzet az , hogy az evek teltek nala is es kisse letrotyosodott.
Koszonom , hogy megoszthattam onnel a gondolataimat.
Kedves Doktornő!
4 évvel ezelőtt hagytam el a férjemet, de a szexuális életünk már előtte sem működött. Azóta volt egy rövid ideig tartó kapcsolatom, de ott sem működött a szex. Interneten keresztül több kapcsolat is létrejött volna, de amint az intimitás szóba kerül, én fejvesztve menekülök. Volt akit azért hagytam ott, mert megcsókolt, volt akit azért, mert megfogta a kezem.(nem az első randin).
8 hónapja járok az ESZTER ambulanciára terápiára, mert családon belüli erőszak áldozata vagyok. Lehetséges, hogy a terápia van rám ilyen hatással? Lehet, hogy azért nem tudok kapcsolatot teremteni, mert túlságosan intenzíven élem újra a velem történteket? A pszichológusomtól nem merem megkérdezni, mert nagyon szégyenlem, hogy ilyesmi jár a fejemben. Ha ez az ok, akkor mit tudnék tenni ennek elkerülése érdekében? Már 38 éves is elmúltam, jó volna egy társ. És vasárnap megint találkozom valakivel, de már előre félek, hogy mi lesz?!
Ráadásul bipoláris depressziós vagyok, jelenleg mániás fázis felé menetelve, de időben elkapva azt. Azt hittem, hogy ha rendesen szedem a gyógyszereimet(nem keveset), akkor nem lesz ingadozás. Vagy ez is a terápia számlájára írható? Lehet amiatt az ingadozás?
Válaszát előre is köszönöm
Csilla
Kedves Éva!
Most már jobban vagyok, ugyan csak egy gyógyszert vettem vissza az ötből, és sajnos a dokihoz sem jutottam el. Bár a szédüléstől nem is tutam volna elmenni. Most meg időm nincs. Talán megmaradok. A többi tünet megmaradt, remélem majd elmúlik. De nagyon nehezen mennek a dolgok, kórházba meg nem mehetek, mert a gyereket sem tudom hova tenni, és a munkám is határidős. Sikerült több adóbevallást megcsinálnom, ahol a magánszemélyt nem érdekelte az 1% felajánlása, és megengedték hogy beírjam a Nap-kör alapítványt. Egy kis segitségnek jól jön remélem. Talán ezzel tudok segíteni. Üdv.C.
Mindenkinek jó éjszakát, Éva
Idézet tőle: MemorialsAlapbetegség...? Soha nem voltam orvosnál az ilyen jellegű problémáimmal. Szóval nincs kezelőorvosom. És gyógyszert sem szedtem soha. A hangulatom változó, de leginkább... hát, nem túl optimista, szóval kissé borúlátó, stresszes, de olykor olyan, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Érthetetlen számomra. Gondolom, a depresszió az nem ilyen, az talán egy állandósult rossz közérzet vagy hasonló. Nem szeretem ezeket a hullámzásokat, picit sem.
Üdv, Mariann
Nem jó, hogy egyedül küszködik a problémáival, a depresszió is, az érzelmileg labilis személyiség is eredményesen kezelhető, sőt a kettő együttes előfordulása is, ami nem ritka. Tudom, hogy fél a pszichiátriai betegségektől, de ne felejtse, hogy (legalábbis általában) nem a kezeléstől lesz valaki beteg, és a súlyosabb problémák legtöbbször abból adódnak, hogy az emberek későn jutnak hatékony segítséghez. Üdv., Éva
Idézet tőle: milan20Kedves doktórnő!
Én úgy jártam 5 éve hogy tullságosan be extaziztam egy diszkóba és mindenki engem nézett és röhögöt, aztán ez tovább ment a suliban is, és éreztem hogy kialakúlt bennem valami! Azóta folyton úgy érzem az utcán hogy mindenki engem figyel és azt gondolom hogy kinevetnek bolondnak tartanak az emberek folyton gyanakszok hátsó szándékot keresek mindenhol, szóval nagyon éber vagyok mindíg nemtudok ellazúlni ez ki hat a viselkedésemre is mindenhol szorongok feszengek menekülnék mindenhonan ez valami féle paranoia lehet? Mostmár nagyon eluralkodik rajtam ez a nyomasztó érzés alig merek utcára menni legyen az nappal vagy este mindíg rajtam van ez a nyomasztó érzés nemtudok szociális életet élni! Februárban úgy gondoltam hogy most már ez nem mehet így tovább valami nem stimmel velem és keresgetni kezdtem a neten betegségek közt. És hasonló tüneteim vannak mint a paranoid,szorongásos személyiségzavar, és folyton jár az agyam mindenfélén mintha sokszor "ébren állmodnék" szituációkat élek át fejben ilyesmi. És ahogy rátaláltam ezekre a betegségekre rögtön betegségtudatom lett! Ez 5 évig nem volt és depresszióba estem ezt meg is állapítoták nálam kérdésem az hogy lehet ez akkár skizofrénia is? Mert úgy érzem teljesen megváltoztt a viselkedésem,gondolkodásom,mozgásom, a külvilágot furcsának találom mintha fejben egy külön kis világom lenne, félek a skizofréniától! Kérem írjon véleményt!
Köszönetel: Milán
Kedves Milán,
ennyiből, amit leírt, nem is merném diagnosztizálni. Sajnos az ártatlannak hitt drogok egyes esetekben súlyos következményekkel járhatnak. Mindenképpen jó lenne, ha találna egy jó pszichiáter szakembert, aki folyamatosan kísérné és kezelné az állapotát, meg kellene nézni, mennyit segítenének a gyógyszerek, és azt pszichoterápiával iskiegészíteni. Bármi is a baja, kezeletlenül nagy valószínüleg csak rosszabbodni fog, a megfelelő gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléssel viszont ismét teljes életet élhetne. Üdvözlettel: Éva
Mindenkinek jó estét, nehezen tudtam feljutni, és most is iszonyú lassan írja be a betűket, remélem, majd megjavul, Éva
Alapbetegség...? Soha nem voltam orvosnál az ilyen jellegű problémáimmal. Szóval nincs kezelőorvosom. És gyógyszert sem szedtem soha. A hangulatom változó, de leginkább... hát, nem túl optimista, szóval kissé borúlátó, stresszes, de olykor olyan, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Érthetetlen számomra. Gondolom, a depresszió az nem ilyen, az talán egy állandósult rossz közérzet vagy hasonló. Nem szeretem ezeket a hullámzásokat, picit sem.
Üdv, Mariann
Kedves doktórnő!
Én úgy jártam 5 éve hogy tullságosan be extaziztam egy diszkóba és mindenki engem nézett és röhögöt, aztán ez tovább ment a suliban is, és éreztem hogy kialakúlt bennem valami! Azóta folyton úgy érzem az utcán hogy mindenki engem figyel és azt gondolom hogy kinevetnek bolondnak tartanak az emberek folyton gyanakszok hátsó szándékot keresek mindenhol, szóval nagyon éber vagyok mindíg nemtudok ellazúlni ez ki hat a viselkedésemre is mindenhol szorongok feszengek menekülnék mindenhonan ez valami féle paranoia lehet? Mostmár nagyon eluralkodik rajtam ez a nyomasztó érzés alig merek utcára menni legyen az nappal vagy este mindíg rajtam van ez a nyomasztó érzés nemtudok szociális életet élni! Februárban úgy gondoltam hogy most már ez nem mehet így tovább valami nem stimmel velem és keresgetni kezdtem a neten betegségek közt. És hasonló tüneteim vannak mint a paranoid,szorongásos személyiségzavar, és folyton jár az agyam mindenfélén mintha sokszor "ébren állmodnék" szituációkat élek át fejben ilyesmi. És ahogy rátaláltam ezekre a betegségekre rögtön betegségtudatom lett! Ez 5 évig nem volt és depresszióba estem ezt meg is állapítoták nálam kérdésem az hogy lehet ez akkár skizofrénia is? Mert úgy érzem teljesen megváltoztt a viselkedésem,gondolkodásom,mozgásom, a külvilágot furcsának találom mintha fejben egy külön kis világom lenne, félek a skizofréniától! Kérem írjon véleményt!
Köszönetel: Milán
Most már remélem, nem maradt ki senki, és akkor mára tényleg elköszönök, Éva
Idézet tőle: MemorialsKedves Éva!
Csak egy nagy káoszt érzek. Ezen kívül hullámvasút-szerűen változik a kedvem. Hülyeségeket álmodok, ami szinte igaz-szerű. Totál kivagyok szerintem. Vagy nem is tudom.
Az alapbetegségét és az eddigi esetleges visszaeséseket, azok kezdeteit vagy megelőző előjeleit ismerve lehet esetleg beazonosítani, milyen irányú elmozdulásról van szó, talán egy depresszióról, vagy egy kevert hangulati zavarról, vagy egyik fázisból a másikba váltásról. Egy jó terápiás kapcsolatban sikerülhet feltérképezni a szokásos előjeleket, és akkor már az első, még bizonytalan, vagy zavaros jeleknél meg lehet tenni a megfelelő lépéseket, gyógyszerbeállítást vagy módosítást, amivel egy kezdődő zavar kibontakozása megelőzhető. Mindenképpen sürgősen konzultáljon a kezelőorvosával, üdvözlettel, Éva
Idézet tőle: ReményKedves Doktornő! Remény néven vagyok tt a búrán,kérdezni szeretnék, az arixen 150 mg-mos tablettától a félelmeim elmultak, de nem vagyok olyan magabiztos, mint voltam a depressziós tüneteim előtt.Lehet gyógyszerváltást kérni erre a kezelőorvosomtól, az arixen után milyent tudna ajánlani.Válaszát előre is köszönöm.
Bocsánat, most vettem észre, hogy kimaradt.
Kedves Remény, ez egy antidepresszívum, ami szorongásoldó is. Ha semmit nem javult a hangulata, több hetes kezelés után, akkor érdemes más gyógyszerrel próbálkozni. Ha viszont azért a hangulata is lényegesen javult, csak még nem olyan, mint régen volt, mert vannak még némi maradványtünetek, akkor nem biztos, hogy megéri változtatni, a biztosat a bizonytalanért kockáztatni. Ritka, hogy az antidepresszívumok teljesen megszüntetik a tüneteket, gyakoribb, hogy csak enyhítik - ami adott esetben lényeges lehet, élhetővé teszik az életet, lehetővé teszik a munkát, visszahozzák az emberi kapcsolatok örömeit, sokszor életet menthetnek, de az eredeti állapot csak a depressziós fázis elmúltával áll vissza. Lehet, hogy itt is erről van szó. Azt javaslom, beszélje meg az orvosával, hogy konkrétan miben segített a gyógyszer és miben nem, és közösen döntsék el, hogy ezzel meg lehet-e elégedni, vagy inkább érdemes tovább próbálkozni.
Üdvözlettel, Éva
Kedves Éva!
Csak egy nagy káoszt érzek. Ezen kívül hullámvasút-szerűen változik a kedvem. Hülyeségeket álmodok, ami szinte igaz-szerű. Totál kivagyok szerintem. Vagy nem is tudom.
Mindenkinek jó éjszakát,
várom keddre a kérdéseket, Éva
Idézet tőle: choiceKedves Éva!
Szombat óta nagyon rosszul vagyok. Az érdekelne hogy Ön szerint ezek lehetnek-e pszichés alapon? Nagyon fáj a fejem, amit folyamatos szédülés,hányinger,gyengeség,hasmenés, hidegrázás, remegés kísér. Gyakorlatilag épp hogy ki tudok menni a wc-ig, és vissza az ágyba. Enni,inni sem nagyon tudok. Mondjuk lehet ez attól is hogy elegem lett a sok gyógyszerből amit adtak, mert ugy éreztem nem érnek semmit, és abba hagytam a szedését. De ez az állapot rosszabb a halálnál is, még beszélni is nehéz. Nem tudom mitől lehetnék jobban, mert fogalmam sincs mi ez??? De ha tud valamit javasolni azt megköszönném, mert ezt már nehezen viselem. Ma bevettem 1 rivotrilt tesztelésképp, hogy jobb lesz-e? Aludtam utána egy fél órát, majd 1-2 órás fennlétet tudtam produkálni.Bár akkor is hullámokban rám jöttek a fent leírt tünetek. Ennél még meghalni is jobb. Üdvözlettel: C.
Kedves choice!
Sosem szabad hirtelen ezeket a gyógyszereket abba hagyni! Főleg nem többet és nagyobb adagokat, és végképp nem több gyógyszerből nagyobb adagokat! Mindig fokozatos csökkentés szükséges, és ha több gyógyszerről van szó, akkor egyszerre csak egyet lehet elhagyni vagy csökkenteni. Legjobb lenne, ha kórházba menne, ahol ha kell, rendesen átállítanák. Ha ezt nem teszi, akkor állítsa vissza a gyógyszereit, és a kezelőorvosával egyeztetve kezdje el csökkenteni fokozatosan azt, amelyikkel leginkább elégedetlen, és esetleg másikra cserélni. Egy ilyen drasztikus megvonás tényleg életveszélyes lehet, mielőbb beszéljen az orvosával, akkor is, ha valamit javul, ha pedig nem, akkor mindenképp válassza a kórházi kezelést, akár hívja ki az ügyeletet! Már amiatt is jó lenne a kórházat választani, mert hatástalannak találta az ambuláns beállítást, és lehet, hogy intravénás adagolás esetleg gyors javulást hozna, vagy esetleg átállításra van szüksége, amit kórházban sokkal gyorsabban és biztonságosabban meg lehet lehet tenni. Semmiképp ne maradjon így! Éva
Idézet tőle: akbarKedves Doktornő!
Amitrexet szedek és Convulexet, mert nagyon gyakori dührohamaim vannak, Minden ok nélkül jönnek, akár szagokra, hangokra. Ilyenkor olyan, mintha izzó késekkel piszkálnák az agyam. Ezek a gyógyszerek jók erre? Az Amitrexből kb hány mg szedése hatásos?
Kedves akbar,
nem tudom ennyiből megállapítani, milyen eredetűek lehetnek a dührohamai. Fontos lenne tudni, hogy mióta állnak fenn, hosszú ideje, vagy egy viszonylag új tünet, végeztek-e már valamilyen vizsgálatot. Ahogy leírja, olyan, mintha roham szerűek lennének, lehet, hogy érdemes lenne legalább egy EEG vizsgálatot végezni. Bizonyos esetekben használhatnak ezek a gyógyszerek, hogy Önnek használnak-e vagy nem, azt saját maga tudja leginkább megállapítani. Az Amitrex adagja egyénileg beállítandó. Mindenképp jelezzen vissza a kezelő orvosának, hogy a javasolt adag milyen hatással van Önre, segít-e valamennyit, vagy nem.
Üdvözlettel: Éva
Kedves Éva!
Szombat óta nagyon rosszul vagyok. Az érdekelne hogy Ön szerint ezek lehetnek-e pszichés alapon? Nagyon fáj a fejem, amit folyamatos szédülés,hányinger,gyengeség,hasmenés, hidegrázás, remegés kísér. Gyakorlatilag épp hogy ki tudok menni a wc-ig, és vissza az ágyba. Enni,inni sem nagyon tudok. Mondjuk lehet ez attól is hogy elegem lett a sok gyógyszerből amit adtak, mert ugy éreztem nem érnek semmit, és abba hagytam a szedését. De ez az állapot rosszabb a halálnál is, még beszélni is nehéz. Nem tudom mitől lehetnék jobban, mert fogalmam sincs mi ez??? De ha tud valamit javasolni azt megköszönném, mert ezt már nehezen viselem. Ma bevettem 1 rivotrilt tesztelésképp, hogy jobb lesz-e? Aludtam utána egy fél órát, majd 1-2 órás fennlétet tudtam produkálni.Bár akkor is hullámokban rám jöttek a fent leírt tünetek. Ennél még meghalni is jobb. Üdvözlettel: C.
Idézet tőle: MemorialsValami annyira nagyon nem jót érzek, nem tudom leírni.
Kedves Memorials,
van olyan, hogy az ember nehezen tudja megfogalmazni a lelki állapotát. Ha úgy érzi, hogy ez egy veszélyt is magába rejtő állapot, akkor ne maradjon egyedül, keresse biztonságot adó személyek közelségét, és ha nem múlik, amint lehet, kérjen szaksegítséget. Gondolkozhat még azon, hogy érzett-e már hasonlót, akkor arról az állapotról mi derült ki, mi lett a kimenetele, mennyi ideig tartott, mi segített és hogyan lett vége. Ez segíthet megérteni, hogy mi zajlik most a lelkében, és mire számíthat a kimenetelt és a megoldást illetően.
Üdvözlettel, Éva
Idézet tőle: katszaSzép napot mindenkinek.
Régi felhasználó vagyok itt, csak egy időre eltűntem. Örülök, hogy itt is találkozhatom a doktornővel. A DBT csoportba járok, a Nap utcába. Ezen a honlapon találtam rá a csoportra, és azóta is áldom azt a napot, hogy rátaláltam.
Nekem nagyon sokat segít a csoport. Igazából most nincs kérdésem, csak "beszélni" szerettem volna egy kicsit. Szerintem is jó lenne, ha megélénkülne a fórum.
Katsza
Kedves Katsza,
én is szeretettel köszöntöm, és remélem, segít felvirágoztatni a Búrát, ami szerintem egy óriási lehetőség az önsegítő tevékenységre és sok embernek jelenthet nagyon komoly fogódzót és önfejlődési lehetőséget éppúgy, mint segítségnyújtási lehetőséget a saját tapasztalatok megosztása által.
Üdvözlettel: Éva
Mindenkinek jó estét,
elnézést a késésért, volt egy elhúzódó szqakmai megbeszélésem,
örülök viszont, hogy mára már befutott néhány kérdés,
várom a többit, Éva
Kedves Doktornő! Remény néven vagyok tt a búrán,kérdezni szeretnék, az arixen 150 mg-mos tablettától a félelmeim elmultak, de nem vagyok olyan magabiztos, mint voltam a depressziós tüneteim előtt.Lehet gyógyszerváltást kérni erre a kezelőorvosomtól, az arixen után milyent tudna ajánlani.Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Doktornő!
Amitrexet szedek és Convulexet, mert nagyon gyakori dührohamaim vannak, Minden ok nélkül jönnek, akár szagokra, hangokra. Ilyenkor olyan, mintha izzó késekkel piszkálnák az agyam. Ezek a gyógyszerek jók erre? Az Amitrexből kb hány mg szedése hatásos?
Valami annyira nagyon nem jót érzek, nem tudom leírni.
Szép napot mindenkinek.
Régi felhasználó vagyok itt, csak egy időre eltűntem. Örülök, hogy itt is találkozhatom a doktornővel. A DBT csoportba járok, a Nap utcába. Ezen a honlapon találtam rá a csoportra, és azóta is áldom azt a napot, hogy rátaláltam.
Nekem nagyon sokat segít a csoport. Igazából most nincs kérdésem, csak "beszélni" szerettem volna egy kicsit. Szerintem is jó lenne, ha megélénkülne a fórum.
Katsza
Jó, hát akkor most csendes időszak van, én is jó éjszakát kívánok, kedden este jövök ismét, éva
Jó estét kívánok és várom a leveleket, Éva
Hát ez egy csendes nap volt, várnék információkat Memorialstól,
most viszont elköszönök, mindenkinek jó éjszakát, Éva
Idézet tőle: MemorialsHa lenne egy tuti tippem,elköszönnék az élettől. Most. Egy fél percet sem haboznék.
Kedves Memorials, írna valami többet a problémájáról?
Ha lenne egy tuti tippem,elköszönnék az élettől. Most. Egy fél percet sem haboznék.
Mindenkinek jó estét, É.
Remélem, mindenre vászoltam, jó éjszakát, Éva
Idézet tőle: resdiKedves Doktornő!
Érzelmi labilitásra antipszichót szedek. Már több féle gyógyszert "kipróbáltam", de hol nagyon szédültem tőle (Invega),hol szinte ébreszthetetlen voltam tőle (quetiapin hatóanyagúak) és napközben is nagyon kába voltam tőlük. Most éppen Ypsila-t szedek, napi 2X 40 mg -ot,de azt tapasztaltam, hogy reggeli adag után 1-2 órával ólmos fárdtság/álmosság tör rám, gyakorlatilag kiüt és 3-4 órákat alszok tőle, viszont délután felé olyan aggresszivitást érzek magamban, hogy legszívesebben törnék-zúznék. Ezt a többi gyógyszernél nem tapasztaltam még akkor sem amikor túl kis adaggal indított a drnő.
Lehetséges, hogy ennél a gyszernél nálam inverz hatás lép fel? A másik, hogy attól tartok már az összes szert kimerítettem és nem lehet már újat felírni nekem. Ettől eléggé el vagyok keseredve, pláne, h. ha minden igaz jövő héttől új munkahelyen kezdek és mindenképpen jól kell lennem, mert nem szeretném ezt az állást elveszíteni, mert már nagyon régen nincs munkám.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves resdi,
annyi féle gyógyszer van, hogy csaknem lehetetlen, hogy ne lehessen előbb-utóbb egy elfogadható kombinációt találni, és folyamatosan jönnek ki újak. (Igaz, hogy van akinél nagyon hosszú idő és nagy türelem, sok próbálkozás kell hozzá.) Ez is egy új gyógyszer, nekem nincs is még vele tapasztalatom. A leírás szerint okozhat álmosságot is, nyugtalanságot is, csak az egy kicsit furcsa, hogy délután mást, mint délelőtt, de azért magyarázhatja a különbséget a gyógyszerszint délutáni csökkenése, vagy esetleg az, ha reggel vagy előőző este más gyógyszert is szed mellette, aminek a hatása vagy mellékhatása a reggeli adag hatásával összeadódhat. Nem tudom, milyen lenne az aktuális alapállapota, ha nem szedne gyógyszert, lehet-e a nyugtalanság annak a része, vagy nem. Van 20 mg-os tablettája, esetleg érdemes lenne megnézni, mi van a kisebb adagnál. Mindenképp beszéljen mielőbb a kezelőorvosával, mert ezek túl erős ellékhatások ahhoz, hogy csendben várja, hogy esetleg csökkenjenek, és eszerint az életvitelét is komolyan zavarják. Üdvözlettel: Éva
Idézet tőle: lipuszandiÖrülök nagyon, hogy végre válaszolt! Már nagyon vártam!
Tudja Éva, énmeglehetősen együttműködő "alany" vagyok. Mindent kipróbálok, amit a dokim felír.
De mostanában (ahogyan írtam is) nagyon "lemerültem". És érdekes, de most nem az autista kisfiamat kell felhozzam afeltételezett okként, de ez egy másik téma lenne, amibe nem szeretnék belemenni...
Amit a gyógyszerekről írt: nagyon örülnék, ha sikerülne a dokimmal ezt elfogadtatnom!!!
Szóval a "lemerülésemet" folytatva: Hetek óta azt érzetem, hogy egész nap rettentő fáradt vagyok, már reggel, ébredéskor is. Vonszolva kelek fel, és szinte rettegek a reggelektől. MIntha mázsás súlyokat cipelnék magamon, amíg a fürdőbe érek. Fáj mindenem, a karjaim, a vállam, a hátam, pedig semmi baja nincs...Aztán a rá követkető napokban ehhetársult az elképesztő motiválatlanság. Bármibe akartam kezdeni a "minek csináljam" érzése kerített hatalmába. Így hát már sem erőm, sem affinitásom nincs semmihez. Talán a felettes énem dolgozik, mert a felelősség-tudatom nem engedi, hogy elhagyjam magam, hiszen a gyerekeimnek szüksége van a gondoskodásomra, nekem nincs segítség, aki helyettesítene. A fent említett tünetek miatt gondoltam arra, hogy nem elég a gyógyszer-adagomat, amit persze eddig is tudtam. Most nem tudok visszamenni az orvoshoz, de ma már 75 mg Olwexya-t vettem be, és csak imádkozom, hogy fizikailag ne "vágjon a padlóra".
Köszönöm hogy írt, még egyszer!
Amit leír, egészen típusos depressziónak tűnik, próbálja folyamatosan tudatosítani, hogy bármilyen szörnyű is, el fog múlni; nem volt mindig ilyen, a reggeli fáradtsággal kezdődött, aztán jöttek hozzá szépen a többi tünetek, de ahogyan jöttek, el is fognak múlni. Ha volt már ilyen depressziója, annak alapján megsaccolhatja, hogy kb. meddig fog tartani, és persze, addig is amíg elmúlik, mindent meg kell próbálni az enyhítésére. Üdv. É.
Kedves ww,
levele alapján egyértelmű, hogy számtalan gátlás, félelem, szorongás és minden bizonnyal alaptalan önértékelési zavar gátolhatja a kapcsolatteremtését. Ezekre bővebben tényleg csak egy pszichoterápiában derülhetne fény, és esetleg egy asszertív tréning félén lehetne a viselkedését megfigyelve és javítgatva egy bátrabb és nagyobb önbizalmat sugárzó kommunikációt magáévá tennie. A "tamponpróba" nagyon félrevezető, mert a száraz tampon rászívja magát a nyálkahártyára, ami nagyon fájdalmas lehet, viszont a szexuális érintkezés során sima felületek találkoznak és általában elégséges izgalmi folyadék is keletkezik, ha pedig nem, akkor lehet gyógyszertárban kapható síkosítót használni. Lehet, hogy sok ehhez hasonló alaptalan félelem kadályozza tudattalanul a lelki nyitottságát és ennek kommunikációját, vagy pedig a negatív önértékelése sugárzik ki a viselkedésén keresztül, ami komolyan leronthatja a meglévő vonzerejét, még akkor is, ha nőiesen és csinosan öltözik, fodrászol és sminkel - habár ezek is sokat számítanak . Az emberek általában így gondolkodnak (persze nem tudatosan): "Ha még te sem bízol magadban, hogy mernék bízni én benned, aki még nem ismerlek, te meg ugyebár már régen ismered magad? Ha ennyire nem sugárzik belőled saját női vonzerőd megabiztos tudata, akkor te tudhatszsz valamit magadról, ami ugyan nem látszik, de biztos megvan rá az okod, hiszen te ismered legjobban magadat." Ezzel szemben egy igazán hátrányos külsejű, de magabiztos és önbizalomteli nő vagy férfi esetében ennek az ellenkezője történik, a kisugárzó de nem erőszakos magabiztosság fényében megszépülnek az arcok, felejthetővé válhatnak még a komolyabb testi hibák is.
32 évesen még mindig nagyon fiatal, ugyanazt ajánlom, amit bellonak.
Köszönöm az őszinteségét, üdvözlettel: Éva
Idézet tőle: királylányKedves Éva!
Köszönöm a válaszát. Jártam pszichoterápiára kb. 8 hónapig, de a végén abbahagytam, mert nem láttam értelmét, a végén már bőgve mentem be mindig hozzá, nemhogy segített volna, még rontott a helyzeten. A pszichológusom is kérdezte, hogy nem -e akarnám folytatni, de kijelentettem neki hogy nem, inkább megbeszélem mással a gondjaimat. Ano elmonták, hogy milyen légzéstechnikát csináljak, ha utcán rámtörne a rosszullét.
Most kb. 4 hete rosszul vagyok, nem pánikrohamaim vannak, hanem folyamatos hányinger, és nem tudom minek tudható be, gyógyszerre nem akarom fogni, addig semmi bajom nem volt tőle, de most már kocsiban sem érzem jól magam. A hányinger állandó, (terhes nem vagyok) már azt gondolom néha hogy gyomoridegem van. B6 -ra és frontinra sem múlik el.
Nem tudom mit csináljak.
Kedves királylány,
több féle pszichoterápia van, nem mindegyik jó mindenkinek, bár a sírás önmagában még nem jelent semmit, a terápia sokszor fájdalmas dolgokat is felhoz, amit sokszor nem lehet megkerülni. Ettől függetlenül, ha bármiért is haszontalannak érzezte azt a fajta terápiát, attól még egy más fajta segíthet. A hányingerről így látatlanban nem tudok mit mondani, ha gyógyszertől van, akkor a gyógyszer adagjától és bevételi időpontjától függ a hányinger intenzitásának változása (gondolom, nem mindig egyforma). Lehet lelki eredetű, de azért érdemes kivizsgálni. Üdv., É.
Bocsánat, nagyon nehezen tudtam feljutni, köszönet azoknak, akik megvártak, és mindenkinek jó estét, Éva
Kedves Doktornő!
Érzelmi labilitásra antipszichót szedek. Már több féle gyógyszert "kipróbáltam", de hol nagyon szédültem tőle (Invega),hol szinte ébreszthetetlen voltam tőle (quetiapin hatóanyagúak) és napközben is nagyon kába voltam tőlük. Most éppen Ypsila-t szedek, napi 2X 40 mg -ot,de azt tapasztaltam, hogy reggeli adag után 1-2 órával ólmos fárdtság/álmosság tör rám, gyakorlatilag kiüt és 3-4 órákat alszok tőle, viszont délután felé olyan aggresszivitást érzek magamban, hogy legszívesebben törnék-zúznék. Ezt a többi gyógyszernél nem tapasztaltam még akkor sem amikor túl kis adaggal indított a drnő.
Lehetséges, hogy ennél a gyszernél nálam inverz hatás lép fel? A másik, hogy attól tartok már az összes szert kimerítettem és nem lehet már újat felírni nekem. Ettől eléggé el vagyok keseredve, pláne, h. ha minden igaz jövő héttől új munkahelyen kezdek és mindenképpen jól kell lennem, mert nem szeretném ezt az állást elveszíteni, mert már nagyon régen nincs munkám.
Válaszát előre is köszönöm!
Örülök nagyon, hogy végre válaszolt! Már nagyon vártam!
Tudja Éva, énmeglehetősen együttműködő "alany" vagyok. Mindent kipróbálok, amit a dokim felír.
De mostanában (ahogyan írtam is) nagyon "lemerültem". És érdekes, de most nem az autista kisfiamat kell felhozzam afeltételezett okként, de ez egy másik téma lenne, amibe nem szeretnék belemenni...
Amit a gyógyszerekről írt: nagyon örülnék, ha sikerülne a dokimmal ezt elfogadtatnom!!!
Szóval a "lemerülésemet" folytatva: Hetek óta azt érzetem, hogy egész nap rettentő fáradt vagyok, már reggel, ébredéskor is. Vonszolva kelek fel, és szinte rettegek a reggelektől. MIntha mázsás súlyokat cipelnék magamon, amíg a fürdőbe érek. Fáj mindenem, a karjaim, a vállam, a hátam, pedig semmi baja nincs...Aztán a rá követkető napokban ehhetársult az elképesztő motiválatlanság. Bármibe akartam kezdeni a "minek csináljam" érzése kerített hatalmába. Így hát már sem erőm, sem affinitásom nincs semmihez. Talán a felettes énem dolgozik, mert a felelősség-tudatom nem engedi, hogy elhagyjam magam, hiszen a gyerekeimnek szüksége van a gondoskodásomra, nekem nincs segítség, aki helyettesítene. A fent említett tünetek miatt gondoltam arra, hogy nem elég a gyógyszer-adagomat, amit persze eddig is tudtam. Most nem tudok visszamenni az orvoshoz, de ma már 75 mg Olwexya-t vettem be, és csak imádkozom, hogy fizikailag ne "vágjon a padlóra".
Köszönöm hogy írt, még egyszer!
Kedves Éva!
Köszönöm a válaszát. Jártam pszichoterápiára kb. 8 hónapig, de a végén abbahagytam, mert nem láttam értelmét, a végén már bőgve mentem be mindig hozzá, nemhogy segített volna, még rontott a helyzeten. A pszichológusom is kérdezte, hogy nem -e akarnám folytatni, de kijelentettem neki hogy nem, inkább megbeszélem mással a gondjaimat. Ano elmonták, hogy milyen légzéstechnikát csináljak, ha utcán rámtörne a rosszullét.
Most kb. 4 hete rosszul vagyok, nem pánikrohamaim vannak, hanem folyamatos hányinger, és nem tudom minek tudható be, gyógyszerre nem akarom fogni, addig semmi bajom nem volt tőle, de most már kocsiban sem érzem jól magam. A hányinger állandó, (terhes nem vagyok) már azt gondolom néha hogy gyomoridegem van. B6 -ra és frontinra sem múlik el.
Nem tudom mit csináljak.
Idézet tőle: spartacus100Idézet tőle: Dr. Ratkóczi ÉvaIdézet tőle: spartacus100Tisztelt Eva,
tudna nekem privatban kuldeni egy szakertot, akinel elvegezhetem a Szondi-tesztet? Nagyon erdekel, mit mond rolam, bar nagyjabol megvannak az elkepzeleseim.
Kedves spartacus,
ehhez nem kell spéci szakértő, a pszichológusok tudtommal mind tanulják a Szondi tesztet, habár a gyakorlatban nem nagyon alkalmazzák, elavult módszernek számít. Nem tudom, konkrétan mire kíváncsi, miért pont ez a teszt érdekli, de bárki pszichológust megkeres, az megmondja, hogy mit várhat ettől, és abban is biztos segít, hogy a kérdéseire választ kapjon önmagával kapcsolatban, esetleg nemcsak a Szondi segítségével. Ha az megfelel, az Alapítványunktól tudok pszichológust ajánlani, küldjön egy emlékeztető privát levelet itt a búrán. Üdv, Éva
Értem, hogy terápiára akar csábítani (ezek szerint leírtam itt a búrán ezt-azt, ami indokolná), de voltam én már rengeteg terápián, most egy kis "méregtelenítő kúrát" tartok...
Kedves spartacus, az az igazság, hogy egyáltalán nem kerestem utána a problémáinak itt a búrán, és eszemben sem volt terápiára csábítani. (Ha körülnéz akárcsak a mai levelemben, láthatja, hogy tényleg csinálok ilyet, de azt akkor nyíltan meg is mondom. ) Vizsgálatot kért, és én pont azért említettem az alapítványunkat, mert nálunk van olyan önálló szolgáltatás, hogy "szakvizsgálat", minden további (terápiás) kötelezettség nélkül. Persze lehet, hogy sok más helyen is van, de én ezt tudom biztosan. Méregtelenítsen tehát nyugodtan! Üdv., Éva
Idézet tőle: gerdaKedves Doktornő!
Lehet, hogy megint olyat kérdezek, amire nehéz válaszolni, mert esetfüggő, de mit gondol, mitől alakulhat ki az, hogy valaki zsigeri szinten gyűlöli magát? Ha nincs épp aktuális örömteli vagy sikerélményt okozó történés vagy más személytől érkező pozitív visszacsatolás, akkor elég sokszor kellemetlen a saját társaságom önmagam számára vagy akár kisebb (pláne tényleg jogosan megítélt) bűnért is irgalmatlan bűntudatot érzek és elutasítom, nem akarom magam. Kevés az olyan időtartam, amikor nagy túlzással szeretem magam, valahogy legbelül mindig rossznak élem meg magam. Az egyedüllétet is kínnak élem meg, nagy szorongást, kétségbeesést vált ki. Mit gonol, ebből lehet esteleg arra következtetni, hogy korai időszakban az anya bármennyire is szerette a gyermekét, nem tudta dekódolni a gyermek érzelmeit és valahogy ő is úgy élte meg az anyaságot, mint terhet és ez 'íródik át'? Vagy milyen altenatíva lehetséges még? Nyugodtan írja meg, ha ez túlságosan az egyéni terápia keretében tárgyalandó, én csak elméletileg vagyok kíváncsi a magamhoz való viszonyulásom lehetséges okaira.
köszönettel,
gerda
Kedves gerda,
az biztos, hogy az ember először mások szemén keresztül tanulja meg látni is, szeretni is önmagát, és ebben a korai élmények nagyon meghatározóak. És nem is az számít, hogy valójában szerettek-e és megértettek-e minket, hanem az, hogy éreztük-e, hogy szeretnek, éreztük-e, hogy megértenek, és hogy bízhatunk abban, hogy bármi történjék is, ezt a szeretet és megértő figyelmet nem veszíthetjük el. Ennél konkrétabban valóban csak egy komoly és hosszú egyéni terápiában lehet az okokat is és a változási lehetőségeket is megtalálni. Jó hír, hogy lehet! Üdvözlettel, Éva
Idézet tőle: weepingwillowKedves Doktornő,
a Ketilepthez (50 mg/nap) hozzá lehet szokni? Vagy az antidepresszánsokhoz hasonlóan ez sem okoz függőséget? S u.olyan hatáshoz az idők múlásával emelni kell az adagot, vagy ezt is szinten lehet taratni?
Ja, s ha napközben veszek be 50 mg-mot, mert ki akarom húzni magam ideiglenesen az élők sorából, s 2 Rivotrillal kombinálva alszom tőle 4-6 órát, akkor van értelme a reggeli Wellbutrinnak, vagy azt így tök feleslegesen szedem? (Igazság szerint csak a Wellbutrint kéne, Ketileptet csak este, 25 mg-ot, de azt is csak akkor, ha kialakult volna a W-nak mellékhatása, de 3 nap gyomorfájást leszámítva semmi mellékhatás. Igaz, pozitív sem, bár ebben lehet, bene van, hgy random módon szedem a Ketileptet.)
Köszönettel, ww
Kedves ww,
nagyon veszélyes és értelmetlen is a gyógyszereket egyenetlenül szedni. A hatás eléréséhez egyenletes vérszint biztosítása szükséges, ami úgy érhető el, ha nagyjából egyidőben minden nap ugyanannyi gyógyszert vesz be. Maradjon tehát a kezelőorvosával megbeszélt adagoknál, és ha elégetlen a hatásokkal vagy mellékhatások lennének, csak vele egyeztetve változtasson. A megfelelő gyógyszerberállítás mindig türelmet igényel, az antidepresszívumok általában csak hosszabb idő után kezdenek hatni, viszont a mellékhatások meg pont az elején a erősebbek, ha vannak, később általában csökkennek.
A nagyon viselhetetlennek érzett időszakokat más módszerekkel kellene mepróbálni áthidalni, elviselhetővé tenni (barátok, ismerősök segítségével, egyéb időstrukturálással, pl. mozgás, séta, figyelem elterelő és megnyugtató tevékenységekkel, kellemes, nyugtató hatású vagy figyelem lekötő ingerekkel, stb.), a gyógyszerek által való "kiütés" veszélyes stratégia; ha beidegződik, mint megoldás, akkor mindenképpen pszichés alapú gyógyszerfüggőséghez vezethet, még akkor is, ha az alkalmazott gyógyszereknek egyáltalán nincs biológiai függőségi potenciáljuk. Ezen kívül a "kiütéses" módszer utóhatásai tovább ronthatják a tüneteket, így ördögi körbe kerülhet, amiből igen nehéz kikeveredni. Remélem segítettem, még ha nem is közöltem örömhíreket,
mielőbbi javulást kívánok, Éva
Idézet tőle: choiceKedves Éva!
Most is vacakul érzem magam, és mindenféle gondolataim vannak, pl. vonat elé ugrok, vagy ilyesmi. Túl közel a vasúti töltés... Azt kérdezném, ha lehet ilyet, hogy a meglévő gyógyszereim mellett ez normális hogy nincs egy pillanat sem amikor jól lennék? Reggel szedek 120 mg Cymbaltát, 2 mg rivotrilt, 1 tbl. spitomint. Délben 2 mg rivotril. Este 2mg rivotril, 1 tbl.spitomin, 250 mg litium, 100 mg tiapridal. Ezt én soknak tartom főleg ahhoz képest hogy ennyire rosszul vagyok,kilátástalannak látom a helyzetet. Amikor mondtam a pszichiáteremnek azt mondta már nincs rám vonatkozóan több ötlete. Most is alig birok, enni, inni olyan feszült vagyok, hasmenésem van az idegességtől 3 napja, dührohamom van. Rombolni tudnék, persze ezt mind magam ellen forditom, inkább az öngyilkosságba menekülök. Már próbáltam berúgni is, hogy kikapcsoljak, de rengeteg alkohol után is szin józan maradtam, csak egy kis szédülés kisérte. Nekem már ez sem megy. .Üdv.C.
Kedves choice!
Nehéz látatlanban mit mondani, mert nem ismerem eléggé a körülményeit és előzményeit. Saját tapasztalataim, szerint több lehetőség jön szóba. Egyik, hogy éppen a depresszió miatt nem szívódnak fel jól a gyógyszerek (egyes esetkeben a súlyos depresszió változáshoz vezet a felszívódásban), ebben az esetben csodát tehet egy infúziós antidepresszívum kúra, amihez kórházi vagy legalább nappali kórházi kezelésre lenne szüksége. Ha budapesti, ajánlanám, hogy Kálvária téren, az Ébredések Alapítványnál végeznek ilyet, dr. Harangozó Judit irányítása alatt. A második, hogy esetleg az életkörülményeiben rejlik valamilyen erős megterhelő körülmény, ami súlyosbítja a depresszióját. A harmadik, hogy nem reagál jól az adott antidepresszívumra, és akkor más szert kell keresni. Kizárólag akkor, ha netán már minden antidepresszív hatású vegyületet kellő adagban végigpróbáltak, és soha egyik sem hatott, akkor kell gondolni arra a nagyon ritka lehetőségre, hogy a depressziója nem reagál semmilyen antidepresszívumra. Bármiről is van szó, ha ilyen súlyos állapotbam van, és ez nem a javulás fele mozdul, mindenképpen kórházi kezelést ajánlanék. Ez biztonságot jelent mind a veszélyes késztetéseivel, mind a gyógyszerátállítással járó nehézségekkel szemben, miközben lehetőséget nyújt infúziós kezelésre és gyógyszerváltoztatásokra egyaránt. A kórházi kezelést követően, ha már kicsit jobban lesz, érdemes foglalkozni azzal, hogy lehetnek-e az életkörülményeiben olyan súlyosan nyomasztó tényezők, amelyek felerősítik a depresszióját, és ha igen, ezeket hogyan lehetne kezelni.
Azt javaslom, tegye félre a kórházi kezeléssel szembeni esetleges ellenérveit, gondoljon arra, hogy semmi sem fontosabb az életénél és az egészségénél, és mindent más fontos szemcélyt és fontos célt is csak akkor fog tudni szolgálni illetve megvalósítani, ha megőrzi önmagát és visszaszerzi a lelki egyensúlyát.
Visszajelzést várok, üdvözlettel, Éva
Idézet tőle: akbarKedves Éva!
Kérte, hogy jelezzem, hogy hogy alakulnak a dolgok. Sajnos meglehetősen vacakul vagyok. Az eddigi tünetek mellett(melyek erősödtek) már mások is jelentkeztek. Nem tudok aludni, csak forgolódok. Szörnyű szorongásrohamok jönnek-mennek sírógörcsökkel kombinálva. Remegek, izzadok. Fáj a gyomrom,nyugtalan vagyok. Ön szerint mit tegyek? Álljak vissza és lassan csökkentsem? Ez lenne a legjobb, ugyanakkor már egy hete egyáltalán nem szedem a Mirzatent, lehet, hogy a tünetek már lassan szünni kezdenek. Bár egyelőre nem így tűnik...
Köszönöm:Ági
Valóban, a második kéten már csökkenniük kellene a tüneteknek, ha közben ez bekövetkezett, várhat a visszaállítással, hátha lecsengőben vannak. Ha nem, vagy ha még fokozódnak, akkor a visszaállítás és a nagyon lassó csökkentés a megoldás. üdv, É.
Idézet tőle: királylányKedves Éva!27 éves vagyok. 2009. decembere óta vagyok pánikbeteg (a kisfiam ekkor volt 6 hónapos). Először Paroxatot és Frontint kellett szedjek, egy idő után gyógyszer mellett is jelentkeztek a tünetek, nem mertem kimenni az utcára egyedül, a gyerkőccel meg főleg, féltem hogy történik valami, de sose estem össze, hirtelen rosszullét , gyengeség fogott el. Később volt hogy ez otthon is előjött. Egy idő után abbahagytam a gyógyszert hirtelen letettem, mert nem éreztem változást, átáltunk a Sertralin Sandozra amitől gyomorpanaszaim lettek és abbahagytam az orvos javaslatára, pár hónap gyógyszer nélkül újra előjöttek a panaszok, és már 3 hónapja szedem a Cipralexet 1 egész szemet, és reggel este fél-fél Frontint.Most kb. 1 évig, mivel visszaestem.
Közben kerestem kineziológust, de nem igazán hatott. Mostanában fényterápiára is járok. Homeopátiás bogyókat is szedtem Schüssler sókat.
A panaszok szűnnek, de még most sem nagyon merek egyedül/ a gyerekkel hosszú útra indulni, tömegközlekedési eszközökön , tömegbe sem szeretek menni, a vezetést is hanyagolom. Lassan munkahelyet is kell nézzek.
Lesz még valaha teljes életem? Elfog ez múlni 100 %-osan?
Előre is köszönöm válaszát!
Kedves királylány,
ennek a zavarnak a leghatékonyabb terápiája a pszichoterápia, általános tapasztalat, hogy a gyógyszerek és egyéb beavatkozások többnyire legfeljebb átmenetileg segítenek. Sohasem lehet semmi biztosat ígérni, csak annyit tudok mondani, hogy ezzel a módszerrel van a legnagyobb esélye a panaszai teljes felszámolására, legrosszabb esetben a minimálisra csökkentésére illetve biztonságos leszabályozására. Különösen és bizonyítottan hatékonyak a kognitív és kognitív viselkedésterápiás módszerek, autogén tréninggel, légzéstréninggel kombinálva. A Nap-Kör Alapítvány szorongó-pánikos önsegítő csoportot indít, kezdetben pszichológus vezetésével, ahol szintén el lehet sajátítani majd jó tünetcsökkentő technikákat. (Rövidesen felkerül az alapítvány honlapjára) Emennyiben igényli, ott egyéni pszichoterápiás segítséget is találhat. Üdv., Éva
Idézet tőle: bello88Kedves Éva!
Már egyszer el akartam volna jutni pszichológushoz, de konkrétan senki sem tudott nekem segíteni... egyesek azt mondták hogy a háziorvostól kell beutalót kérni (bár ez sztem a pszichiáterre vonatkozik inkább), mások azt írták, fel kell hívnom az adott intézményt és időpontot kell kérnem.
Fizetős pszichológushoz sajnos nem tudok menni, mert tanuló vagyok, és nincs önálló keresetem.
Ön szerint ilyen nagy a probléma?
Kedves bello,
nem kell a problémákat méterre vagy kilóra mérni, nem is érdemes őket egymáshoz viszonyítani. Lehet, hogy pont egy pszichoterápia tudná megnyugtatni afelöl, hogy nincs semmi komoly baja. Az a lényeg, hogy szenved ettől a problémától, és akkor érdemes lenne segítséget igénybe vennie a probléma megoldása érdekében. Ha budapesti, akkor tudom ajánlani, hogy jelentkezzék a Pszichológiai Intézetben, ott működik egy kitűnő kognitív terápiás munkacsoport, az intézetvezető dr. Perczel Dóra pszichológus vezetésével és jól értenek az ilyen problémák kezeléséhez. Ők elsősorban rövid idejű (pár hónapos) ambuláns pszichoterápiákat végeznek, TB-s alapon. Nagy valószínűséggel ott tudnának segíteni a problémáján, és később, ha kell, még mindig elmehet egy hosszabb terápiába valahova, de lehet, hogy nem is lesz rá szüksége. A Pszichológiai Intézet a Tömő utcában, a Szemészeti Klinika egyik folyosólyán működik. A Szemészeti Klinika portáján elmagyarázzák, hogy találja meg a Pszichol. Intézetet, ott pedig a Titkárságon fogják eligazítani, illetve valószínüleg adnak egy időpontot egy első beszélgetésre, ahol elmondhatja a gondjait, és annak alapján megajánlják a terápiát. Jól képzett, kedves és megértő fiatal kollegákra számíthat, próbálja meg! Üdv., Éva
Mindenkinek jó estét, Éva