Borderline
szerintem viszont katasztrófa ez a cikk, mint általában az összes hasonló témákkal foglalkozó írás a magyar médiában. az összes létező előítéletet erősíti, elllenben semennyire sem bontja ki a valóságot, félmondatokban utalgatnak össze-vissza, összefüggéstelenül. egy laikus ha ezt elolvassa végképp azt gondolja, hogy az összes borderline alapból közveszélyes idióta.
semennyire! én is megkaptam a borderline diagnózist pedig sosem vagdostam magamat, meg semmi hasonló...
Akkora feltétel, mint az antiszociális embereknél. Megölnek 100 embert, vagy nem? 
sztem nem feltétel.
Ez csak egy lehetséges tünet a sok közül.
Sziasztok!
Mennyire "feltétel" a borderline diagnózishoz a falcolás megléte?
A csoport-terápia tetszett volna, remélem ír pár szót róla, aki tud
Idézet tőle: Málna2.0Jó cikk:
Tényleg jó cikk!
"Egyébként szerintem nincs teljes gyógyulás, maximum a szenvedés intenzitása csökken."
Tök jó a doki kutyája. 🙂
Van,sőt,tőle két utcányira: Ébredések Alapítvány. Ugyanaz,csak "komplexebb" alapítvány.
Még 1%-os reklámjuk is van. 😀
Sok skizofrént kezelnek,fél évet jártam oda,semmi extra,az egész ott is monoton,és nem fejlődtem semmit,de megfigyeltem,hogy kb "minden" beteg ugyanazt a gyógyszert szedi,egy bizonyos horror szert,a Leponexet. 😀 (Én kimaradtan a buliból)
Illetve,előszeretettel segítettek az akkor itt "állomásozó" menekülteken,jó sok literes flakonos ásványvízzel.(ott volt az udvarban). Ez persze tök jó.
Ott úgy volt,hogy nem kellett fizessek fél évig(ők látják el a nyócker lakosságát is),Tb alapon,de a végén sajnos a doktornő diszkréten el akart küldeni,így ki akarta velem fizettetni az összes eddigi alkalmat.Aztán eljöttem.:D
Nekem eleve sántít, hogy mindenhol a Nap-kört nyomják. (Ok, van, amit csak ők végeznek és jó kis hely persze. ) Más terápiás műhely nincs Budapesten?
Egyébként valószínűleg nem az ő óradíjuk(terapeuta, most általánosságban, bárhol) irreális, hanem a különbség(amekkora az óradíj és amiből kigazdálkodják az emberek.); emiatt érzi úgy az ember, hogy ez sok, mert felszorozza, hányszorosa az óradíj a keresményének per óra és egész elkeserítő eredmények tudnak kijönni...
nyilván az ebből fakadó frusztráció a terapra is vetül, ebből jöhetnek ilyesmik, hogy "a pénzre mennek csak"(persze biztos van, aki tényleg csak arra megy). 🙂
Most mit mondjak..nekem is néha kiesik a szemem a terapeuta szép és drága cipőitől, persze örülök is, hogy milyen kis ápolt, fess, csak kisebbségi érzetem is lesz tőle...
Sajnálom, hogy rossz tapasztalatod volt a Nap-körrel. Nem tudom, hogy egyéniben ki rendel ott, és ők milyenek. Vannak DBT csoportok, és azok nem annyira drágák.
Sajnos a piacon valóban 10+ a legtöbb óradíj egyéniben, de én sem hiszem, hogy a pénzre mennek, legalábbis a legtöbben nem.
Nagyon eltérő, hogy kinek milyen terapeuta "jön be". Az sem biztos, hogy miközben jár az ember, jól meg tudja ítélni, hogy segít-e. Jelenleg azt gondolom, az a jó terapeuta, aki segít megtalálni amin és ahogyan változtatni tudsz. Eleinte az is számít persze, hogy segít-e megtalálni a problémákat, vagy nevet adni a dolognak, de ezeket az ember sokkal hamarabb felismeri, mint azt, hogyan tud változni.
Miért lennél képmutató? Tényleg ennyibe kerül alsó hangon.
Inkább az a gebasz, ha az ember órabére és a terap óradíja közt akár 10-15X szorzó is lehet....na, EZ gáz, de erről se biztos, hogy teher bármelyik fél.
Szerintem is sokan közülük a pénzre mennek. Négy évvel ezelőtt a kórházi szobájába! jártam/jártunk terapra egy áterhez, 5 e-t kért óránként, kognitív terápia - hát nem sokat ért.
Utoljára meg egy 6 ezres orvosnál voltam(a legolcsóbb,most hiába tűnök esetleg képmutatónak,tényeg így van),rá nem panaszkodtam,csak messze volt,kint a picsába,Buda szélén.
Duna medical center,magánpszichiáter,25 ezer forint/h(felírtak valami szart,nem szedtem)
Gerevich József budai orvos: 20 ezer /h(spitomint írt fel)
Thalassa-ház vezetője,magánpraxisban,Zalka Zsolt: 10 ezer,per óra("Menjen haza,és döntse el mit akar")
Kb a 15 ezer forint szerintem,ami a középmérték a piacon.
A Nap Kör - szerintem - baromi rossz, bár én rég voltam ott, hála istennek és tény, hogy nem csoportban. A csoportjaik elég jók lehetnek. A magán terápiámon (csak 10 alkalommal voltam) a terapom szintén - többek között - a lányáról beszélt... no comment, ki kíváncsi rá és egyáltalán, abszolút szakmaiatlan.
7 ezer forint olcsó??? Nekem a legdrágább terápiáim (utolsó kettő fizetős) volt ennyi. És ezek nem régi árak.
Idézet tőle: CsetnikMinden ilyen magánpraxisú (najó,szerintem a többség,de ez érthető) a pénzre megy,de ezeknél,vagy ennél ez annyira nyilvánvaló volt számomra,hogy hagytam a francba.
Ööööööööööö, izé
1. ebből élnek (és irtó drágák a továbbképzések, továbbá ha becsületesek, akkor adnak számlát és adóznak, plusz nem kevés pénz a helyiség bérlés, igen kevesen csinálják a terápián a lakásukon, bár ilyen is van)
2. szerintem a legtöbben NEM a pénzre "mennek", hanem a szakmájukat csinálják jól-rosszul.
És engem nem kérdezhetnek Piros ruhás hölgy? 🙂
Én egyénire járok magánpszichológushoz. Csoportra akarok menni erre a dialektikusra, mert azt írják, ez kifejezetten használ a bordereknek. Mindegy, akkor majd felhívom őket és rákérdezek.
Fennec,felesleges szerintem email-ben szarakodni velük.
Én felhívtam,elmondtam,hogy ajánlották,és egy pszichiáterhez szeretnék időpontot kérni. Elmondtam,nagyjából mi a problámám,oké,ehhez a szakemberhez kerülök. Elmentem,közölte velem a nő,hogy pszichológus(a végén!)és hogy fiatal korában gyógyszereket kutatott,meg a többi.
SOk orvos van Pesten,vannak sokkalta jobbak,igaz,drágábbak is.
A border simán tönkreteheti a kapcsolatot, lehet szakítóok, ez tapasztalat. De mindenki különböző, lehet, hogy nálad nem jön ki annyira, máshogy kezelitek, meg tudjátok oldani és a párod is megértőbb.
Ez egyéni vagy csoport? A dialektikus viselkedésterápiát csoportterápiának írják a honlapjukon, azért viszont húzós a 7-8k. Amúgy én jelentkeztem, csak az e-mailre nem akarnak válaszolni a nénik. Zaklassam őket telefonon?
...
Szia,szerintem már beleőrültem...
Nem, szinte biztos, hogy nincs senkije, max a munka...
Lehet, neked szerencséd van a pároddal...
Az a sok hangulatingadozás megterhelte a kapcsolatunkat, meg hát sok más is.
Az mondjuk nem helyspecifikus, hogy szar a terápia. Én drágáért jártam teljeske ineffektív terápiára, magánban.
Bár az már valóban gyanús, hogy a saját életéről, lányáról mesélget a terapeuta.
Voltam a Napkörnél,- csak közbeiktatván egy véleményt... -pszichiátriai problémával egy pszichológussal beszélgettem....
Ha figyelsz a véleményemre,és hitelesnek tartod(mert az),akkor leírom: Fizetős a Napkör,ugyebár,bementem,és egészvégig a pszichológus nő semmi konkrétumot nem mondott a problémámról,az aznapi focimeccsről beszélgettünk,és hogy a lánya jogász végzettségű és milyen sikeres...Kifizettem a 7-8 ezret(nem is olyan drága a magánpszichiáterek piacán),nem mentem többet vissza. Egyébként a hely is lepukkant,és alig férsz el,mellékhelységre is olyan érzéssel mész el,mintha még te kérnél valami nagy szívességet.
Ne menj oda,csak a pénzed fogyatkozik. Megkérdeztem,és "pszichiáter dolgozik az alapítványnál?" ...persze,persze,dolgozik,de majd megbeszéljük...
Privát és anonim vélemény.
Az ár-érték arány tökéletesen passzol,olcsó,és nem használ.(legalábbis nekem nem használt,nem is mentem többet.)
Minden ilyen magánpraxisú(najó,szerintem a többség,de ez érthető) a pénzre megy,de ezeknél,vagy ennél ez annyira nyilvánvaló volt számomra,hogy hagytam a francba.
Szia Ezvan!Ne magadat hibáztasd,mert ebbe beleőrülsz.20 év után miért akar válni a párod?Nem az ,,állítólagos,,borderséged miatt,az biztos.Hm.Tudom,durva,de nincs harmadik a képben?A férfiak is néha kikacsintgatnak.Függetlenül ki mit mond a sajat szem .zavaráról,én border vagyok,ezt elhiheted,nem a lájtos fajta,s 18 éve vagyok a párommal,békében,nyugalomban.
Több helyen felmerült már a Napkör alapítvány. Utánaolvastam, jónak tűnik,
De a konkrét helyzet az, hogy novemberben (ismét) felkerestem egy helyi pszichológust, aki nem tudom, hogy ilyen téren tudna- e segíteni nekem + abba maradtunk, hogy a szuicid gondolatok miatt mindenképpen keressek pszichiátert gyögyszer miatt, ő így tudna elvállalni a továbbiakban.
Szóval alig kezdtem bele valamibe, megint váltsak????
Mivel már 10 éve járok kisebb nagyobb megszakításokkal , és inkább csak romlott a helyet, a férjem szerint alkalmatlan vagyok a terápiára. Nem tudom meggyőzni, hajtogatja a magáét.
Bár ha beigazolódik, hogy border vagyok, és nem is erre kezeltek, akkor talán érthető az állapotromlás.
Nem tudtam, hogy az idézett hozzászólást többfele is lehet szedni a 'qoute" pakolgatásával.
HUh, huh....nehéz kérdés. :O
Amúgy csak találgatok, kölcsönösen beteljesült szerelmi kapcsolatom nem volt, lehet, nálam is beindulna az ár-apály jelenség és hussanna a szerelem. Ki tudja. De elvileg valamekkora hullámzás normális . 🙂
Viszont a másik félnek ez idegőrlő. nekem is volt olyan partnerjelöltem, aki mindig "találgatta", mit érez....hát kösz, de nem...
http://velvet.hu/helyszinelo/2016/12/10/jw/
Szegény nő,megértem,hogy féltékeny típus. 😀
De szerintem ennek elb.szták az arcát,úgy ahogy van. Vagy ez tetszik neki?
Idézet tőle: AvanaNálam egyértelműen elválik, érzem-e vagy sem. (Bár volt már, hogy próbáltam meggyőzni magam, hogy de, de , szerelmes vagyok vagy leszek...) Fordítva ilyen nem történik-ha szerelmes vagyok, tudom. 🙂
Ez alapján én azt mondanám, hogy akkor én nem voltam szerelmes. De a szakítás óta visszavágyom hozzá, néha jobban, máskor kevésbé. Úgy érzem, teljes szívemből szeretem, de el kell felejtenem és ez nem igazságos. Akkor ezek szerint mégis szeret(t)em, nem?
Idézet tőle: AvanaRemélem, úgy fest majd a hozzászólás, ahogy elképzeltem. 😀
Ha nem vagy biztos benne, hogy jól csináltad, ott az előnézet gomb. 🙂
Idézet tőle: FennecÉn már előtte, tizenéves koromban is, de a border nem jött ki. Depresszióval voltam bent, illetve pszichiáterhez, pszichológushoz jártam, tanulási nehézségekkel, perfekcionizmussal.
Én is jártam pszichológushoz 14-15 évesen, "furaság"+visszahúzódás+szorongás miatt, de pszichiátria közelbe csak 25 után kerültem, addig nem éreztem magam érzékelhetően rosszul.
Idézet tőle: FennecAztán a szakítás után lett (volt?) szerencsém olyan „kapcsolathoz”, ahol nincsenek mélyebb érzelmek és most kellett rájönnöm, hogy mennyire más minden. Akkor ezek szerint én szerelmes voltam, csak nem éreztem? Mostanság sokszor felteszem magamnak a kérdést, mivel sok helyen lehet olvasni ezt: a borderline tényleg nem tud szeretni? Vagy hagyjam már abba önmagam címkézését, ahogy sokan tanácsolják?
Nálam egyértelműen elválik, érzem-e vagy sem. (Bár volt már, hogy próbáltam meggyőzni magam, hogy de, de , szerelmes vagyok vagy leszek...) Fordítva ilyen nem történik-ha szerelmes vagyok, tudom. 🙂
Remélem, úgy fest majd a hozzászólás, ahogy elképzeltem. 😀
Na ezt most törlöm, kipróbálom én is az idézés gombot.
Az is szerelem, ha csak az egyik szerelmes, ám viszonzatlan, nem kölcsönös. Szerintem. 🙂
Plátói-e vagy sem, van-e szexualitás vagy sem, szerintem altípusok. 🙂
Látom itt mindenkinek fokozott a "morbustudata". 😀 Jó-e,vagy sem,ti tudjátok.
Jelzem,én meg agorafób vagyok. 😀
Idézet tőle: FennecNálunk fordított helyzet volt. Ő szerelmes volt belém, én nem éreztem szerelmet, vagyis csak néha. Rá kellett jönnöm, hogy a szerelem nálam az, ami másnál a ragaszkodás, rajongás, vágyódás beteljesedés nélkül. Ha megkapom, akkor már nem érzem annyira. Aztán a szakítás után lett (volt?) szerencsém olyan „kapcsolathoz”, ahol nincsenek mélyebb érzelmek és most kellett rájönnöm, hogy mennyire más minden. Akkor ezek szerint én szerelmes voltam, csak nem éreztem? Mostanság sokszor felteszem magamnak a kérdést, mivel sok helyen lehet olvasni ezt: a borderline tényleg nem tud szeretni? Vagy hagyjam már abba önmagam címkézését, ahogy sokan tanácsolják?
1. Nagyon sokan vannak így szerintem. Nagy a szerelem, amíg a másikat meg nem kapod, aztán ahogy megkapod, huss, elrepül. (A szerelem.)(Nem a másik.)
2. Maga a szerelem szó is kérdéses, hogy hogyan értendő/használandó.
a) csak a viszonzott szerelem a szerelem?
b) a viszonzott, szexualitást is magába foglaló szerelem a szerelem?
c) az is szerelem, ha két ember csak plátóian szerelmes egymásba?
d) az is szerelem, ha csak az egyik szerelemes?
Satöbbi.
3. Ha a borderline cimke segít, akkor nincs vele baj. Ha nem ad mankót, aha érzést, megkönnyebbülést, útmutatót, akkor nem kell cimkézni. (Engem most a bipol diag nem bánt. Úgy látom, tényleg "az vagyok". Meg még ember. Meg nő. Meg anya. A borderline diagot most nem is kaptam meg. És szerintem nem is vagyok az.)
Idézet tőle: Avana..és is akkortájt lettem érzékelhetően beteg...
Én már előtte, tizenéves koromban is, de a border nem jött ki. Depresszióval voltam bent, illetve pszichiáterhez, pszichológushoz jártam, tanulási nehézségekkel, perfekcionizmussal.
Idézet tőle: AvanaNekem az a bajom, hogy ha érzem, hogy a partner nem szerelmes belém, szétszedem a frusztrációtól. Széttrancsírozom.
(Fordítva, ha hozzám vonzódnak jobban, én kevésbé, csak zavar, sarokba szorít, lever, de nem hozza ki a borderes köröket...)
Eddig az volt a képzetem, egy szerelmi kapcsolat csillapítaná az ingadozást, de ezek szerint akkor nálad nem így alakult..
Nálunk fordított helyzet volt. Ő szerelmes volt belém, én nem éreztem szerelmet, vagyis csak néha. Rá kellett jönnöm, hogy a szerelem nálam az, ami másnál a ragaszkodás, rajongás, vágyódás beteljesedés nélkül. Ha megkapom, akkor már nem érzem annyira. Aztán a szakítás után lett (volt?) szerencsém olyan „kapcsolathoz”, ahol nincsenek mélyebb érzelmek és most kellett rájönnöm, hogy mennyire más minden. Akkor ezek szerint én szerelmes voltam, csak nem éreztem? Mostanság sokszor felteszem magamnak a kérdést, mivel sok helyen lehet olvasni ezt: a borderline tényleg nem tud szeretni? Vagy hagyjam már abba önmagam címkézését, ahogy sokan tanácsolják?
Nekem az a bajom, hogy ha érzem, hogy a partner nem szerelmes belém, szétszedem a frusztrációtól. Széttrancsírozom.
(Fordítva, ha hozzám vonzódnak jobban, én kevésbé, csak zavar, sarokba szorít, lever, de nem hozza ki a borderes köröket...)
Eddig az volt a képzetem, egy szerelmi kapcsolat csillapítaná az ingadozást, de ezek szerint akkor nálad nem így alakult..
..és is akkortájt lettem érzékelhetően beteg...
Idézet tőle: FennecNekem 25 éves kiskamasz koromban jelent meg. 😀
Hát igen, valamikor csak el kell érni a kiskamasz kort. 🙂
Nekem 25 éves kiskamasz koromban jelent meg. 😀
Idézet tőle: babarczyeszterTovábbra is óvatosan kezeld, amit mondok, de: ha évekkel ezelőttről van emléked, hogy jobban vagy, akkor nem vagy border. A borderség kiskamasz kor környékén legkésőbb megjelenik.
Ez most komoly? Kiskamasz kor környékén legkésőbb? Huh.
Szia!
Még korai lenne, ezért is fura.
Pms talán?
Sziasztok!
Nem tudom mi van ma.
De ha lehetne, hangosan ordítanám Segítsen valaki.. Hol sírnék, hol kiabálnék,hol szeretek,hol utálok. Lehet mai naptól újra vissza a betegségbe? Ennyi volt a viszonylag jó lét? Újra gyógyszer keresés? Hiába volt minden, amit azért tettem hogy ne kelljen annyi bogyót szednem?
Legszívesebben elbújnék valahol,egy könyvvel és fülhallgatón keresztül zenét hallgatnék csutkó hangerőn, és semmi mással nem foglalkoznék.
Annyi stressz volt az utóbbi hónapokban az életemben, kikapcsolódás meg semmi, lehet ez a baj,nem tudom. De el vagyok keseredve...
-
Van. Össze kell szorítanod a fogaid és minden érzésed, akaratod ellenére azt kell mondanod neki: „Ne haragudj, de most nem vagyok jól, hagyjuk egy kicsit egymást, amíg lenyugszom.” Nagyon-nagyon nehéz, mert belülről mardos az érzés és foggal-körömmel tiltakozol azellen, amit mondasz. Nagyon rossz érzés, de ha szereted a másikat, meg kell tenned, hogy nem rajta éled ki a dühöd, a félelmeid, hanem valahogy máshogy vezeted le.
Ugyanez a problémám, Kínos, azt bántod akit szeresz.,
Vajon ez minden párkapcsolatban előjö?van esély boldogságra?