Szomorkodó hely
"Emancipált, kltioris központú??? Ne viccelj velem, parrot. Minden egyes kib.szott fogyókúrás reklámban nők szerepelnek. Az összes fagylalt nyaló reklámban nők szerepelnek. A nők diétáznak, sminkelnek, fodrászhoz járnak, tornáznak, fiatalok és vonzók akarnak maradni. A férfiak járnak kibaszott kényelmetlen és egészségtelen magassarkúban, csináltatnak maguknak műszájat, műszempillát, műkörmöt, műcicit?"
Roxi, ezzel tulajdonképpen mit szerettél volna mondani? Tudod egyáltalán, hogy mit jelent a reklám? És hol lehet olyan tévét kapni, amiben csak nőknek szóló reklámok vannak? Érdemes lenne egy olyat is megnézned, amiben azt sugallják, hogy aki nem képes összekaparni egy turbodízel terepjáróra valót, az nem is igazi férfi.
Idézet tőle: SmallvilleRendben köszönöm a választ! Karcaghoz tartozom, és sajnos maximum folyékon antidepresszáns mernék szedni, de régen azért áltam le velük mert szexuális zavarokat hozott létre. Nem volt erekcióm se tőle meg stb, mondjuk volt mikor 2012 fele lejárt prozacba kortyoltam bele.
Karcaghoz tartozom és voltam ott régebben, de ott nincs pszihoterápia csak gyógyszeres kezelést írnak. Meg kicsit félek belevágni hogy sikeres lesz-e a kezelés.Elkezdtem a saját módszerem, napi másfél órát sétálok , mellé szedek 3 db omega 3 kapszulát, és napi 300-400 mg magnézium. L-triptofán aminosavat iszok, ami minden igaz nőveli a szerotonin képződést az agyba. Mellette végzek edzéseket, fekvőtámasz súlyzótás stb. Ezt csinálom 2 napja, egy pár napot kibírok még ezzel szerintem.
A legrosszabb December-Január lesz akkor megyek le a legalacsonyabb szintre.
Klassz, hogy aktív vagy! Ezt jó hallani 🙂 Rendkívül egyéni, hogy hatnak-e a gyógyszerek, és hogyan, bár a mellékhatásaikat sajnos valóban lehet tudni előre. Ha úgy érzed, van erőd kimászni, mi itt lelkesen fogunk drukkolni neked 🙂
Idézet tőle: rhiannon-roxána2.0Idézet tőle: KiscsillagNagyon tetszik mindkettőtökben (Parrot és Atti), hogy a kelj fel és járj, változtass megoldást javasoljàtok. Illetve az is, hogy Parott a gyszert is javasolni szokta. Én a terápiát is, ha személyiségzavar okozza a gondot.
Az szerintem senkit nem visz előre, ha egész nap semmit nem tesz, nem szed gyszert, nem jár terápiára és várja h jobban legyen és utána szeretne elkezdeni vegetálás helyett élni (szórakozni, dolgozni, tanulni).Fontos, hogy amennyire lehet megőrizzük az aktivitásunk. Az egész napi semmittevés, ingerszegènység ellehetetleníti, h valakit örömét lelje valamiben. Nekem pozitívan hat vissza, ha van mit csinálnom, kivéve ha pszichésen, fizikailag v szellemileg túlterhelem magam. Ilyenkor a pihenés segít.
Smallville!
Szerintem nagyon jó úton jársz a gyógyulás felé!
A stílus maga az ember.
Ha valaki először empátiát ad, meghallgat, megért és AZTÁN kicsit biztat (tehát nem mond hülyeségeket, mert egy depis embernek az a halála, hogy "kelj fel és jár", más szavakkal "nincs semmi bajod, szedd össze magad", és ezt itt mindenkinek tudnia kell - javítok KÉNE), akkor oké.
Nekem a depim idején csak és kizárólag azt segített, hogy "nincs semmi baj, majd leszel jobban is". És persze a masszírozás. Meg a remeron.
Nyilván a "kelj fel és járj"-ot azokra az esetekre értettem, akik erőltetve, de képesek azért felkelni és valamit csinálni, tenni a gyógyulás érdekében.
Nekem valaha az is ÓRIÁSI lépés volt, hogy valamik megkértem, h csomagoljon be, segítsen felöltözni, hívjon taxit és vitessen kórházba. Nekem még az is nagy kihívás volt, h a taxiba beszàlljak, kiszálljak. Ez már a tettem valamit azért, h jobban legyek kategória.
A semmit nem tesz érte alatt pedig azt értettem, hogy semmilyen módszerrel nem próbálkozik. Se kh, se terap, se gyszer, nem próbál semmit erőltetni (pl sport, házimunka, hobbi, költözés, munka, iskola). Tehát aki szó szerint csak fexik és várja a gyógyulást.
Szerintem ismersz annyira és tudod, h senkinek nem szoktam azt mondani, h szedd össze magad, nincs semmi bajod.
A kelj fel és járj...azt jelentené itt a búrán,tégy a depi ellen.Terap,gyógyszer,kimozdulás stb.
De ne hagyd,hogy eluralkodjon...Ez mindenre vonatkozik.Szem.zavar,anorexia,stb.
Ha így maradsz,a hozzátartozóid is tönkremennek,s nem ritkán a gyerekek az áldozatai egy nem kezelt pszichés betegnek.
Idézet tőle: parrotRoxi,ha visszaolvasol,jelenleg Smallwill-nek atti tanácsa tetszett legjobban,s ezt próbálja követni.
Én azt tettem hozzá,szerintem a depije már komplexebb kezelést igényel.
S mivel férfi,ezt is figyelembe kell venni.Van gyógyszer,ami nem okoz szexuális problémát.pl.a waldoxan....
Értem. Kérdés, hogy a lelkesedés mennyi ideig fog tartani...
A valdoxan a cirkadián ritmusba kavar bele, valós antidepi hatása nem nagyon van. (Ill. nagyon keveseknél.)
Idézet tőle: parrotEngem az elmúlt 46 évben sokkal több inzultus ért nőktől/lelki,s folyamatos tönkretétel/,mint férfiaktól.
Mondhatom a női vezetőket,kollégákat.S volt köztük testi erőszak is,pl.hajón.
De ez most más téma....Ha valaki depis,meghallgatjuk,tanácsot adunk...Ezt főleg akkor tudjuk megtenni,ha jártunk hasonló cipőben.Kinek mi segített...A döntés az illető kezében van.
S ilyenkor jön a kelj fel és járj!Smallwille évek óta szenved depiben.A felsorolt lépései nem valószínű,hogy kiszedik ebből az állapotból.
Értem. Engem meg sokkal több inzultus ért férfiak részéről. Molesztálás, fizikai erőszak, lelki bántalmazás.
Annyit kell megérteni, hogy mindannyian tök mások vagyunk. Nekem véres posztó ez a "kelj fel és járj". Másnak meg nem.
Hogy kit, mikor, kicsoda és micsoda tud elmozdítani a holtpontról, az megmondhatatlan.
Ha valaki azt szeretné hallani, hogy "kelj fel és járj", akkor ő EZT FOGJA JAVASOLNI A MÁSIKNAK. Ha valaki valóban szeretne segíteni, akkor kipuhatolja, hogy MI A JÓ A MÁSIKNAK (és nem az ő xxx egójának).
Roxi,ha visszaolvasol,jelenleg Smallwill-nek atti tanácsa tetszett legjobban,s ezt próbálja követni.
Én azt tettem hozzá,szerintem a depije már komplexebb kezelést igényel.
S mivel férfi,ezt is figyelembe kell venni.Van gyógyszer,ami nem okoz szexuális problémát.pl.a waldoxan....
Engem az elmúlt 46 évben sokkal több inzultus ért nőktől/lelki,s folyamatos tönkretétel/,mint férfiaktól.
Mondhatom a női vezetőket,kollégákat.S volt köztük testi erőszak is,pl.hajón.
De ez most más téma....Ha valaki depis,meghallgatjuk,tanácsot adunk...Ezt főleg akkor tudjuk megtenni,ha jártunk hasonló cipőben.Kinek mi segített...A döntés az illető kezében van.
S ilyenkor jön a kelj fel és járj!Smallwille évek óta szenved depiben.A felsorolt lépései nem valószínű,hogy kiszedik ebből az állapotból.
Idézet tőle: KiscsillagNagyon tetszik mindkettőtökben (Parrot és Atti), hogy a kelj fel és járj, változtass megoldást javasoljàtok. Illetve az is, hogy Parott a gyszert is javasolni szokta. Én a terápiát is, ha személyiségzavar okozza a gondot.
Az szerintem senkit nem visz előre, ha egész nap semmit nem tesz, nem szed gyszert, nem jár terápiára és várja h jobban legyen és utána szeretne elkezdeni vegetálás helyett élni (szórakozni, dolgozni, tanulni).Fontos, hogy amennyire lehet megőrizzük az aktivitásunk. Az egész napi semmittevés, ingerszegènység ellehetetleníti, h valakit örömét lelje valamiben. Nekem pozitívan hat vissza, ha van mit csinálnom, kivéve ha pszichésen, fizikailag v szellemileg túlterhelem magam. Ilyenkor a pihenés segít.
Smallville!
Szerintem nagyon jó úton jársz a gyógyulás felé!
A stílus maga az ember.
Ha valaki először empátiát ad, meghallgat, megért és AZTÁN kicsit biztat (tehát nem mond hülyeségeket, mert egy depis embernek az a halála, hogy "kelj fel és jár", más szavakkal "nincs semmi bajod, szedd össze magad", és ezt itt mindenkinek tudnia kell - javítok KÉNE), akkor oké.
Nekem a depim idején csak és kizárólag azt segített, hogy "nincs semmi baj, majd leszel jobban is". És persze a masszírozás. Meg a remeron.
Idézet tőle: parrotAtti!
Mindig figyelem,mekkora erőt adsz embereknek,s nyilván a te tanácsaid főleg a kelj fel és járj....Ez nagyon fontos,én is ezt a vonalat képviselem inkább.
Smallville esetében nem teljesen láttam,mennyire mély a depi,de ha még jár táncolni stb.tényleg nincs nagy vész.
Saját példám,hogy a depim idején voltak barátok,programlehetőségek,külföld,utazás,mégsem sikerült erőt merítenem,először csak lemondtam,utána már ki sem mentem a házból,csak feküdtem.
A terap nem igazán segített,kétszer jártam hetente,oda még elvonszoltam magam.Három hónapig gyógyszer nélkül.Teljesen elutasítottam még a felvetését is.Na,aztán ráálltam,a prozac volt az első,s látványosan kezdtem jobban lenni.
Viszont egy dolgot be kell látnunk,a férfiak jelentős része abbahagyja az antidepit,mert erekciós problémákat okoz.Aztán nem is próbálkozik mással.
Itt a búrán az esetek többségében nők írnak,vagy nem jövök rá a nickből,fiú v lány.Indifferens...mondják.
Sajnos nagyon nem.Tündérhegyen megtapasztaltam,s utána számos férfi depisnél,mennyire más az ő rálátásuk akár a terapra,akár a gyógyszerszedésre.
Az emancipált,klitoris központú világban figyelnünk kell rájuk is.De ahhoz pl. jó tudni,a regiző fiú vagy lány.
Nekem egy csepp erőt nem adott Atti eddig még. De talán majd fog.
"Az emancipált,klitoris központú világban figyelnünk kell rájuk is."
Emancipált, kltioris központú??? Ne viccelj velem, parrot. Minden egyes kib.szott fogyókúrás reklámban nők szerepelnek. Az összes fagylalt nyaló reklámban nők szerepelnek. A nők diétáznak, sminkelnek, fodrászhoz járnak, tornáznak, fiatalok és vonzók akarnak maradni. A férfiak járnak kibaszott kényelmetlen és egészségtelen magassarkúban, csináltatnak maguknak műszájat, műszempillát, műkörmöt, műcicit? Welcome to the real world.
(Egyébként Eszter elmagyarázhatnád, hogy mi a különbség az emancipáció és a feminizmus között?)
Az igaz, hogy figyelni kell a férfiakra, hogyne.
Párom pont tegnap fejtette ki, hogy szerinte azért kell azonos nemű teraphoz járni, mert egy női terap pont lesz.rja a férfi páciens erekciós problémáját. Erre én meg azt mondtam, hogy hogy talán a férfi terap titokban a szívéhez kap és magában azt mantrázza, hogy reméli hogy azok a szavak, hogy "erekciós problémáim vannak" nem ragályosak. 🙂 Szóval ő komolyan veszi.
Nagyon tetszik mindkettőtökben (Parrot és Atti), hogy a kelj fel és járj, változtass megoldást javasoljàtok. Illetve az is, hogy Parott a gyszert is javasolni szokta. Én a terápiát is, ha személyiségzavar okozza a gondot.
Az szerintem senkit nem visz előre, ha egész nap semmit nem tesz, nem szed gyszert, nem jár terápiára és várja h jobban legyen és utána szeretne elkezdeni vegetálás helyett élni (szórakozni, dolgozni, tanulni).Fontos, hogy amennyire lehet megőrizzük az aktivitásunk. Az egész napi semmittevés, ingerszegènység ellehetetleníti, h valakit örömét lelje valamiben. Nekem pozitívan hat vissza, ha van mit csinálnom, kivéve ha pszichésen, fizikailag v szellemileg túlterhelem magam. Ilyenkor a pihenés segít.
Smallville!
Szerintem nagyon jó úton jársz a gyógyulás felé!
Világszerte sokkal több férfi depressziós dobja el az életét,mint nő...Mo.kivétel...
Máshogy élik meg,de erről is kell beszélni.
Atti!
Mindig figyelem,mekkora erőt adsz embereknek,s nyilván a te tanácsaid főleg a kelj fel és járj....Ez nagyon fontos,én is ezt a vonalat képviselem inkább.
Smallville esetében nem teljesen láttam,mennyire mély a depi,de ha még jár táncolni stb.tényleg nincs nagy vész.
Saját példám,hogy a depim idején voltak barátok,programlehetőségek,külföld,utazás,mégsem sikerült erőt merítenem,először csak lemondtam,utána már ki sem mentem a házból,csak feküdtem.
A terap nem igazán segített,kétszer jártam hetente,oda még elvonszoltam magam.Három hónapig gyógyszer nélkül.Teljesen elutasítottam még a felvetését is.Na,aztán ráálltam,a prozac volt az első,s látványosan kezdtem jobban lenni.
Viszont egy dolgot be kell látnunk,a férfiak jelentős része abbahagyja az antidepit,mert erekciós problémákat okoz.Aztán nem is próbálkozik mással.
Itt a búrán az esetek többségében nők írnak,vagy nem jövök rá a nickből,fiú v lány.Indifferens...mondják.
Sajnos nagyon nem.Tündérhegyen megtapasztaltam,s utána számos férfi depisnél,mennyire más az ő rálátásuk akár a terapra,akár a gyógyszerszedésre.
Az emancipált,klitoris központú világban figyelnünk kell rájuk is.De ahhoz pl. jó tudni,a regiző fiú vagy lány.
Ilyesmire gondoltam .De csináld rendszeresen.Az sem lenne baj,ha eljárnál valami klubba. Nemcsak a mozgás,hanem a kapcsolatok miatt is. A tánc az is lehet érdekes,kicsit próbáld meg ,hátha lesz olyan aki miatt érdemes lesz lejárni.
Ha van lehetőséged,szerezz be egy kutyát. Mindeggy milyen,sokat segít depresszió ellen.Ja és föltétel nélkül szeret.
Vot időszakom,mikor én is az utcákat jártam éjszaka,a kutyám jött velem,egyszer nem mondta,hogy hagyjam,mert álmos.
Ha ki tudod mozdítani magad a savanyúból,találsz valami kicsit érdekeset,lehet ki tudsz jönni belőle.
A préselt szarokba nem hiszek (gyógyszer) a tünetet kezelik,nem az állapotot.Meg ha szerencséd van függő leszel,vagy szedált. (nem kérek senkitől gyógyszer ismertetőt)
Az jó ,hogy elindultál valamerre,meglesz a helyes irány is ,csak ne add fel 3 nap után,mert akkor véged. Chá:atti
Hát nem csak a munkanélküliség a rossz, hanem olyan munkát szerezni ahol jól érezném magam.
A legnagyobb gond hogy semmi se köt le és semmi nem tesz boldogá. Csak úgy vagyok létezzem de semmihez sincs kedvem.
Táncolok is elég régóta, de egyszerűen nem érdekel az se és nem tesz boldoggá semmi.
Minden íránt elvesztettem az érdeklődésem, már annak is örülnék ha a hobbiaim ismét boldoggá tennének:
De nem adom fel, köszönöm a válaszokat. Már ez is reményt add hogy látom jó írányba haladok.
Szerintem belekezdek még itthon egy Jogába.
Talán később tudnák munkát találni külföldön, de már elegem lett a depresszióból évek óta ebbe a cipőbe vagyok. Mindig elodázta a kezelést gyógyulás, most már össze kell szednem magam. Csak az időt pocsékolom ha nem küzdök ellene.
Rendben köszönöm a választ! Karcaghoz tartozom, és sajnos maximum folyékon antidepresszáns mernék szedni, de régen azért áltam le velük mert szexuális zavarokat hozott létre. Nem volt erekcióm se tőle meg stb, mondjuk volt mikor 2012 fele lejárt prozacba kortyoltam bele.
Karcaghoz tartozom és voltam ott régebben, de ott nincs pszihoterápia csak gyógyszeres kezelést írnak. Meg kicsit félek belevágni hogy sikeres lesz-e a kezelés.
Elkezdtem a saját módszerem, napi másfél órát sétálok , mellé szedek 3 db omega 3 kapszulát, és napi 300-400 mg magnézium. L-triptofán aminosavat iszok, ami minden igaz nőveli a szerotonin képződést az agyba. Mellette végzek edzéseket, fekvőtámasz súlyzótás stb. Ezt csinálom 2 napja, egy pár napot kibírok még ezzel szerintem.
A legrosszabb December-Január lesz akkor megyek le a legalacsonyabb szintre.
Idézet tőle: SmallvilleSziasztok új vagyok itt!
Szóval évek óta vagyok depressziós, az embereknek családnak kifele nem mutattom. De mikor beérek a szobámba és magamra zárom az ajtót egyből rám tör, most is fáj a fejem is sírhatnám van. Folyik a könyem és minden bajom van, ez a depresszió milyen fajtája?
Azért nem beszélek róla senkinek mert évekkel ez előtt mindenki csak leszarta, és 7 éve mikor megemlítettem nővéremnek csak beszólogatott hogy sajnáltatom magam.
2010 környékén lehetett ez a incidens, de sajnos volt hogy javultam volt hogy romlott az állapotom de meg gyógyulni nem gyógyultam.
MIndig esti órákba jön rám nagyon erősen a depresszió.Másik nagy gondom hogy 10 éve nem jártam fogorvosnál, folyton tervezzem hogy elmegyek, de egyszerűen nem jutok el sose odáig. Helyre akarok hozni mindent amit az évek alatt elbaltáztam.
Szeptember vége óta vagyok munka nélküli, és van hogy felkelek egésznap fekszek nettezek és nincs erőm kikelni az ágyból. ha meg sikerü, nagyon nagy nehézségek árán.
Asszem van egy internetfüggőségem is, szóval milyen irányba induljak el?
Szedem omega 3-at, magnéziumot de nem túl nagy a siker.
Szia!
Nem fontos most annyira, hogy milyen típusú vagy erősségű most per pill a depressziód. Biztos, hogy javulhat, ha elmész terápiára és/vagy megfelelő gyógyszert kapsz rá. Kitartást, lehet, hogy egy időbe bele fog kerülni, amíg jobban leszel. És jobbulást.
Kedves Smallville!
Ajj,nagyon ismerős szitu,nekem voltak időszakok,hogy már az ágyból sem tudtam kikelni..Pedig lett volna dolog,csak nem ment.Ez a depresszió,s mennél inkább mondják,csináld ezt,azt,programokat,stb.annál rosszabb.
Ne hibáztasd magad,a lényeg,felismerted,s már kérsz segítséget.A munkanélküliség alapból lehúz,nemcsak a pénz miatt,de a minek keljek fel,úgyis mindegy...Ez néha elmegy olyan szintre,hogy az ember már alapvető dolgokat sem képes megcsinálni,pl.fürdés,felöltözés,stb.
Őszintén szólva nekem a reggelek a szörnyűek,az ágyból felkelés máig problémás...Este mindig jobban vagyok,akkor pl.már lehet szólni hozzám.
Szóval ne hibáztasd magad,s bármilyen gyógyszer segíthet,de utána próbálj munkát keresni,emberek közé menni,s tartalmassá tenni a napjaidat.De nagyon nehéz ez,tudom.
Szia Smallville!
Érdemes lenne kombinálni a gyógyszeres kezelést pszichoterápiával. Mindenképpen keres szakértő segítséget -- attól függően, hogy hol laksz, kell lennie egy körzeti pszichiátriai gondozónak, ha mást nem találsz, megnézheted, hogy ott ki rendel, és kérhetsz egy első véleményt.
Rendben köszönöm, régen szedem pár anti depresszáns 2010-2011 környékén. Akkor ez az egyetlen ami segíthet?
Oké akkor megpróbálom felépíteni ezt a rendszert. MIt rakjak bele? Mi az ami hasznos tud lenni depresszió ellen?
Van sok dolog ami bennem maradt, sok érzelmet elfolytottam és néha ezek is nyomasztanak akkár rossz álmok formájában is. Rengeteg mindenről álmodozok, de a valóság sose úgy történik ahogy én azt elképzeltem.
Idézet tőle: SmallvilleSziasztok új vagyok itt!
Szóval évek óta vagyok depressziós, az embereknek családnak kifele nem mutattom. De mikor beérek a szobámba és magamra zárom az ajtót egyből rám tör, most is fáj a fejem is sírhatnám van. Folyik a könyem és minden bajom van, ez a depresszió milyen fajtálya?
Azért nem beszélek róla senkinek mert évekkel ez előtt mindenki csak leszarta, és 7 éve mikor megemlítettem nővéremnek csak beszólogatott hogy sajnáltatom magam.
2010 környékén lehetett ez a incidens, de sajnos volt hogy javultam volt hogy romlott az állapotom de meg gyógyulni nem gyógyultam.
MIndig esti órákba jön rám nagyon erősen a depresszió.Másik nagy gondom hogy 10 éve nem jártam fogorvosnál, folyton tervezzem hogy elmegyek, de egyszerűen nem jutok el sose odáig. Helyre akarok hozni mindent amit az évek alatt elbaltáztam.
Szeptember vége óta vagyok munka nélküli, és van hogy felkelek egésznap fekszek nettezek és nincs erőm kikelni az ágyból. ha meg sikerü, nagyon nagy nehézségek árán.
Asszem van egy internetfüggőségem is, szóval milyen irányba induljak el?
Szedem omega 3-at, magnéziumot de nem túl nagy a siker.
SzIa!
https://bura.hu/szakmai-informaciok/krizisintervencios-telef
Itt a szakmai információknál megtalálod a TB által támogatott szakrendelések listáját.
Feltétlenül keress fel egy szakembert.
Könnyebb napokat kívánok!
Ezek inkább kifogásnak tűnnek.
Építsél föl egy napi rendszert,és tartsd is be .Helyre teszi ezt a depressziónak mondott dolgokat. Miért sírsz arról nem írtál?
Sziasztok új vagyok itt!
Szóval évek óta vagyok depressziós, az embereknek családnak kifele nem mutattom. De mikor beérek a szobámba és magamra zárom az ajtót egyből rám tör, most is fáj a fejem is sírhatnám van. Folyik a könyem és minden bajom van, ez a depresszió milyen fajtálya?
Azért nem beszélek róla senkinek mert évekkel ez előtt mindenki csak leszarta, és 7 éve mikor megemlítettem nővéremnek csak beszólogatott hogy sajnáltatom magam.
2010 környékén lehetett ez a incidens, de sajnos volt hogy javultam volt hogy romlott az állapotom de meg gyógyulni nem gyógyultam.
MIndig esti órákba jön rám nagyon erősen a depresszió.
Másik nagy gondom hogy 10 éve nem jártam fogorvosnál, folyton tervezzem hogy elmegyek, de egyszerűen nem jutok el sose odáig. Helyre akarok hozni mindent amit az évek alatt elbaltáztam.
Szeptember vége óta vagyok munka nélküli, és van hogy felkelek egésznap fekszek nettezek és nincs erőm kikelni az ágyból. ha meg sikerü, nagyon nagy nehézségek árán.
Asszem van egy internetfüggőségem is, szóval milyen irányba induljak el?
Szedem omega 3-at, magnéziumot de nem túl nagy a siker.
Én elvagyok szomorodva, hogy minden velem egykoru férfi már rég elvesztette a szüzességét én meg csak álmodozok az egészről,jól kicseszett az élet velem , most nem sajnáltni akarom magam de nagyon fáj 🙁
Én nem szomorkodok 🙂 <3
szomorkodjunk, fáj, fáj, nagyon fáj, mintha tépné ezer sas, csak üvöltsd, hogy nem-jó-ez-így
Inkább - igazad van - felmentem a régi hivatalos profilomra 🙂 <3
Azt nem tudom, nem próbáltam Kedves Dopamin, de én az újra szeretnék felmenni, mert a régin senki nem fogadott el engem :'(
A régibe nem tutsz bejutni?
Gyanús tevékenységet észleltek 2x a Facebook fiókomban. Most nem tudok belépni (az új profilomra). Szomorú vagyok emiatt.
Idézet tőle: SzomorkaNa eldőlt, november végén hazaköltözünk:) most eh helyre hozott, magyon várom!
Biztos talál munkát, igazi túlélő:) meg egy kiscicát is örökbefogadunk, mjndig is nagy vágyam volt eg cica benti tartással. Állatok között a depresszióm is elkerül jórészt. Ma véglegesítettem a döntést, ahogy bementem dolgozni, ezek az emberek, ez a közeg, mind csak álarcot visel, mosojog az embesz szemébe... felfordul a gyomrom!
Viszont nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, itt mindenki kedves 🙂
gyógyszeres kezelésen nem gondolkodtam
eddig, kis vese alulműködéssel úgy gondoltam jobb minden bogyót elkerülni, de nem vagyok túl jártas ebben. Milyen készítmènyek vannak? Erős a függőség, és a mellékhatások? Jó lenne, ha leírnád a tapasztalataodat! Köszönöm előre is 🙂
Hú, nagyon örülök, nagyon jó hírek ezek!
Gyere át a gyógyszer topikba.
Na eldőlt, november végén hazaköltözünk:) most eh helyre hozott, magyon várom!
Biztos talál munkát, igazi túlélő:) meg egy kiscicát is örökbefogadunk, mjndig is nagy vágyam volt eg cica benti tartással. Állatok között a depresszióm
is elkerül jórészt. Ma véglegesítettem a döntést, ahogy bementem dolgozni, ezek az emberek, ez a közeg, mind csak álarcot visel, mosojog az embesz szemébe... felfordul a gyomrom!
Viszont nagyon örülök, hogy rátaláltam
erre
az oldalra, itt mindenki kedves 🙂
gyógyszeres kezelésen nem gondolkodtam
eddig, kis vese alulműködéssel úgy gondoltam
jobb minden bogyót elkerülni, de nem vagyok túl jártas ebben. Milyen készítmènyek vannak? Erős a függőség, és a mellékhatások? Jó lenne, ha leírnád a tapasztalataodat! Köszönöm előre is 🙂
Idézet tőle: SzomorkaAz a baj, hogy kis falvak vannak errefelé, gyalog távon belül csak egy két munkahely van, buszozni nem nagyon tudok, mert pánikolok. Attol félel mindig, hogy rossz helyen szállok le, vagy nem áll meg a busz 🙁 😀
igyekszem, csak most nagyon el vagyok keseredve, de sokat segített, hogy válaszoltál 🙂 terapeutát szeretnék, az lenne a legjobb ha othon találnék megfelelő munkát, akkor nem lenne ennyi stressz, jobban lehetne a lelkem is. Majd írok fejleményeket, ha már kiderült mi lesz, csak drukkolj kérlek!
Persze, hogy drukkolok!
Ezek szerint jó lenne, ha itthon tudnál dolgozni. Párod itthon is találna munkát?
Az a baj, hogy kis falvak vannak errefelé, gyalog távon belül csak egy két munkahely van, buszozni nem nagyon tudok, mert pánikolok. Attol félel mindig, hogy rossz helyen szállok
le, vagy nem áll meg a busz 🙁 😀
igyekszem, csak most nagyon el vagyok keseredve, de sokat segített, hogy válaszoltál:) terapeutát szeretnék, az lenne a legjobb ha othon találnék megfelelő munkát, akkor nem
lenne ennyi stressz, jobban lehetne a lelkem is. Majd írok fejleményeket, ha már kiderült mi lesz, csak drukkolj kérlek!
Idézet tőle: SzomorkaNagyon bonyolult a helyzet. Szerintem nem akarnak kirúgni, de új séfet kaptunk, és a hotelt fel akarjàk húzni 3csillagról 5re. Csak 22éves vagyok, nincs olyan nay szakmai tapasztalatom. Már kirúgtak egy embert, és tudom hogy a hó végén is kirúgnan egyet. Én szeretnék elmenni, a télen csak a desszertekkel kellene foglalkoznom, és új étlapunk lesz, amiről meg sem kérdeztek, hogy én mit csinálnék. Olyan desszertek lettek berakva, hogy előre látom, hogy meg fogok szakadni a munkába, és nem is szívesen csknálnám az az ugazság. Dtermészetesen segítene a párom, de nem akarok rá utalva lenni, hónapokig a saját szomorúságomba fürödve otthpn ülni, amíg ő dolgozik,de az egyik legnagyobb félelmem ami mindig is gondot okozott az új munkahely. Eljutok odáig, hogy jelentkezek, aztán be kell menni próbanapra.... nem tudok németül, csak angolul, ez nagyon nagy hátrány itt. na meg az idegen új környezet.... teljesen kikészülök ha ez jut eszembe. Most beszéltünk róla, hogy november végéig gyűjtűnk egy kis pénzt, és hazamegyünk, a tartalékkal kihúznánk amíg legalább egy jogsit meg egy nyelviskolát elvégzek. Ha lenne jogsim, akkor nem a munkahely által biztositott lakásban laknék, könnyebben kereshetnék új helyet is ha valami nem tetszik. Ha most innen elmegyek akkor megint oda kell költöznöm ahol dolgozok, így még nehezebb. A kollégáim kedvdesek amúgy a szemembe, de pár szakmai dolgom kívül másról nem tudunk beszélni, olyan mintha egy robot lennék aki csendben dolgozik.
Itt sajnos nincs mód terápiára, egy évig jártam pszichológushoz, de valahogy nem tudtam vele őszinte lenni, így nem is tudott a depressziómról, csak a pánikbetegségről.
Értem. Nehéz ügy, de szerintem elég jó kilátások vannak. Majd belátod. 🙂 (Haha, de rossz. Kilátás, belátás.)
Jó terv a jogsi szerzés és német tanulás. Hajrá!!
"Ha lenne jogsim, akkor nem a munkahely által biztositott lakásban laknék,"
Itt mi az összefüggés?
Nagyon örülök, hogy szereted a szakmádat, hogy szeretnél új, jobb helyre menni. Ha hazajöttök, próbálj meg legalább egy pár alkalommal elmenni egy teraphoz és legyél teljesen őszinte. Esetleg gyógyszert is kipróbálhatnál, akkor áterhez is kell menned.
Nagyon bonyolult a helyzet. Szerintem nem akarnak kirúgni, de új séfet kaptunk, és a hotelt fel akarjàk húzni 3csillagról 5re. Csak 22éves vagyok, nincs olyan nay szakmai tapasztalatom. Már kirúgtak egy embert, és tudom hogy a hó végén is kirúgnan egyet. Én szeretnék elmenni, a télen csak a desszertekkel kellene foglalkoznom, és új étlapunk lesz, amiről meg sem kérdeztek, hogy én mit csinálnék. Olyan desszertek lettek berakva, hogy előre látom, hogy meg fogok szakadni a munkába, és nem is szívesen csknálnám az az ugazság. Dtermészetesen segítene a párom, de nem akarok rá utalva lenni, hónapokig a saját szomorúságomba fürödve otthpn ülni, amíg ő dolgozik,de az egyik legnagyobb félelmem ami mindig is gondot okozott az új munkahely. Eljutok odáig, hogy jelentkezek, aztán be kell menni próbanapra.... nem tudok németül, csak angolul, ez nagyon nagy hátrány itt. na meg az idegen új környezet.... teljesen kikészülök ha ez jut eszembe. Most beszéltünk róla, hogy november végéig gyűjtűnk egy kis pénzt, és hazamegyünk, a tartalékkal kihúznánk amíg legalább egy jogsit meg egy nyelviskolát elvégzek. Ha lenne jogsim, akkor nem a munkahely által biztositott lakásban laknék, könnyebben kereshetnék új helyet is ha valami nem tetszik. Ha most innen elmegyek akkor megint oda kell
költöznöm ahol dolgozok, így még nehezebb. A kollégáim
kedvdesek amúgy a szemembe, de pár szakmai dolgom kívül másról nem tudunk beszélni, olyan mintha egy robot lennék aki csendben dolgozik.
Itt sajnos nincs mód terápiára, egy évig jártam pszichológushoz, de valahogy nem tudtam vele őszinte lenni, így nem is tudott a depressziómról, csak a pánikbetegségről.
Nem járok én semmilyen terápiára sem orvoshoz. Régen voltam pszicgiáternél amikor pánikbeteg lettem. Akkor írt fel nekem gyógyszert amit több mint 1 évig kellett szednem.
Szia én csak barátokat szeretnék olyan embereket akikkel mindent megoszthatok és megértenek engem. Ez a dolog már általános iskolás korom óta van vagyis már jóval elötte is voltak gondok egyrészt a családi körülményeim miatt is. A családom nagyon szegény volt édesapám meg alkoholista aki minden nap részegen járt haza és bántotta a családját többek közt édesanyámat meg a testvéreimet engem viszont nagyon szeretett féltett. Az életünk nagyon rossz volt mellette és engem is bántottak az iskolában már elsős korom óta. Lenéztek minket mert szegények voltunk. Én meg csendes visszahúzódó félénk. Ez sajnos a mai napig is kihat az életemre. Semmibe nincs szerencsém bátortalan vagyok és elnyomnak az emberek. Párkapcsolataim is nagyon rosszak voltak sose találom meg a hozzám illő párt. Mindig olyanokkal jövök össze akik az ellentéteim és nem tudnak megérteni. Nagyon sokat szenvedek mert szeretnék végre boldog teljes éltet élni mint a többi ember de nem megy. Most a párkapcsolatommal küzdök már a szakítás szélén állunk. Én meg sajnos társfüggő is vagyok ha elhagy abba bele fogok betegedni. Ismerem magam nagyon jól. Mindegyik szakítás után kikészültem. Egyszerűen nem tudok szakítani pedig az lenne a legjobb mert nem vagyok boldog a párommal és ő se velem sajnos. Ellentétei vagyunk egymásnak szinte mindenbe. Ő egy végtelenül nyugodt ember elvan a maga kis világában neki az az élete jó amit folytat. Én meg ennek az ellenkezője vagyok hamar felhúzom magam mindenen folyton idegeskedek és sajnos agresszív vagyok főleg akkor ha nem úgy bánnak velem ahogy azt szeretném.
Idézet tőle: SzomorkaSzép estét, új vagyok, az első hozzászólásom. Nem tudom mit kezdjek az életemmel. Ez a tehetetlenség minden napomra rányomja pecsétet. Külföldön élek, dolgozok, szeretek itt lenni, de jobb volna otthon. Hazai viszonylatban nagyon nehéz lenne megélnem, 9 hónapig bírtam, és penge élen táncoltam. Nincs aki anyagilag segíthetne, nincs választásom. Úgy érzem belefáradtam a munkámba, nem tusom képes leszek e örök életemben szakácskodni. Mindig azt gondoltam ez az álmom, de néha annyira elfáradok. Amúgy is folyton fáradt vagyok a depressziótól. Pedig, most mondhatni mindenem megvan, van hol lakni , végre van kivel lakni, és van mit enni. De úgy érzem nem itt van a helyem, és rettegek tőle, hogy a szakmámban kudarcot vallok, hogy nem leszek elég jó. Félek minden nap, hogy elveszítem a munkahelyemet, és akkor nem lesz aki segítsen. A páromat nem akarnám ezzel terhelni, de ha kirúgnának, megint annyira magamba fordulnék, hogy hónapokig nem tudnék dolgozni. De ez a mindennapi félelem sem jó. Ha találnék jobb helyet akkor felmondani is félnék. Tanácsok jól jönnének, hogyan tehetném elviselhetőbbé a helyzetet? Vagy csak arról, hogyan érezhetném magam kevésbé fáradtnak, motiváltnak?
Szia!
Nehéz dolgod lehet, de szerintem azért nem annyira rossz a helyzet.
A mh-i problémát megértem, egy szakácsnak nagyon sokat kell dolgoznia.
Van arra utaló jel, hogy ki akarnak rúgni vagy tulképpen te szeretnél máshova menni (mert nem jó a fizetésed vagy átlagon felül is túl sokat kell dolgozni vagy nem szereted a kollegáidat vagy túl messze van a mh., satöbbi)?
Azt írod, van barátod. Akkor felteszem, ő segítene, ha kirúgnának, nem? Vagy otthon elővenné a lelakatolt fridzsiderből a kaját, megvacsorázna és nézné, hogy te nézed, ahogy eszik? 🙂
Szedsz gyógyszert a depire? Gondolom terápiára nem tudsz járni.
Szép estét, új vagyok, az első hozzászólásom. Nem tudom
mit kezdjek az életemmel. Ez a tehetetlenség minden napomra rányomja pecsétet. Külföldön élek, dolgozok, szeretek itt lenni, de jobb volna otthon. Hazai viszonylatban nagyon nehéz lenne megélnem, 9 hónapi bírtam, és penge élen táncoltam. Nincs aki anyagilag segíthetne, nincs választásom. Úgy érzem belefáradtam a munkámba, nem tusom
képes
leszek e örök életemben szakácskodni. Mindig azt gondoltam ez az álmom, de néha annyira elfáradok. Amúgy is folyton fáradt vagyok a depressziótól. Pedig, most mondhatni mindenem megvan, van hol lakni , végre van kivel lakni, és van mit enni. De úgy érzem nem itt van a helyem, és rettegek tőle, hogy a szakmámban kudarcot vallok, hogy nem leszek elég jó. Félek minden nap, hogy elveszítem a munkahelyemet, és akkor nem lesz aki segítsen. A páromat nem akarnám ezzel terhelni, de ha kirúgnának, megint annyira magamba fordulnék, hogy hónapokig nem tudnék dolgozni. De ez a mindennapi félelem sem jó. Ha találnék jobb helyet akkor felmondani is félnék. Tanácsok jól jönnének, hogyan tehetném elviselhetőbbé a helyzetet? Vagy csak arról, hogyan érezhetném magam kevésbé fáradtnak, motiváltnak?
Szia Marika!
Üdv a fórumon!
Miben tudunk segíteni?
Jársz orvoshoz? Vagy terápiára?
Mióta tart ez?
Mit értesz a nagyon sérült alatt? Traumák?
Kis koromtól kezdve szerencsétlen vagyok mindenben nem bírok így élni kérem valaki segítsen rajtam 🙁 Nagyon magam alatt vagyok bánatos vagyok depressziós.
Sziasztok őszinte igaz barátokat keresek olyan embereket akik hasonlóan gondolkodnak mint én. Lelkileg gyenge és nagyon sérült nő vagyok aki már sokat szenvedett az életben és a mai napig is csak szenvedek kínlódok. Nem szeretek élni mert nem jó az élet 🙁 🙁 🙁
Idézet tőle: KiscsillagIdézet tőle: Kiwi1.2.3.Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.
Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.
Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még kevés szó esett.
Szerintem.
Ez sem kerülte el a figyelmem. 🙁
Tudom Kiscsillag.
Ez csak egy gondolatmenet volt a részemről.
Idézet tőle: Kiwi1.2.3.Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.
Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.
Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még kevés szó esett.
Szerintem.
Így van. Esztert és Kriszt nagyon megviselhetik a történtek. 🙁
Idézet tőle: Kiwi1.2.3.Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.
Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.
Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még kevés szó esett.
Szerintem.
Őszintén?
Az első percekben inkább arra gondoltam , hogy Mit dolgozhatnak most Krisszék ezt valahol le is írtam. Iszonyat meló...
Már megéltem ezt amikor egy éves anyag veszett el egy másik közösségi portálon és mennyit dolgoztunk a módik a tagoknak válaszoltak szinte 24 órás felosztásban ott több százezres tagság volt és az utolsó biztonsági mentés maradt meg...nagyon is átéreztem ezt...rengeteg munka és nem vígasz, hogy a fejlesztéseket icipicit könnyebb visszaállítani semmi nem vígasz erre...
Majd később jöttem rá mi veszett el tőlem...
Most bizonytalannak érzem én is hogy ki kicsoda, de remélem ez változik és remek gondolat cserék jönnek...
Kicsit ez új lehetőség is egy új kezdet...
Idézet tőle: dopaminKedves, nem támadásnak írtam csak elmondtam, hogy éreztem magam tőle...ez egy sacc egy másfél hetes kommunikáció volt egy topicban igazából azt sem tudom ki vett benne részt csak olvastam...
Egy másik fórumon én is több évet voltam és megéltem sokat az önmagának válaszolgató kérdezgetőtől ...a víszályt szító...a dupla tripla regges...igen nos sok minden volt...értelek...tapasztaltam...
Igyekszem úgy írni, hogy ne bántsak senkit...lehet ezt még gyakorolnom kell...
Én nem vettem támadasnak. Csak tisztázni szerettem volna, hogy miért írtam azt amit írtam.
Idézet tőle: Kiwi1.2.3.Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.
Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.
Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még kevés szó esett.
Szerintem.
Ez sem kerülte el a figyelmem. 🙁
Kedves, nem támadásnak írtam csak elmondtam, hogy éreztem magam tőle...ez egy sacc egy másfél hetes kommunikáció volt egy topicban igazából azt sem tudom ki vett benne részt csak olvastam...
Egy másik fórumon én is több évet voltam és megéltem sokat az önmagának válaszolgató kérdezgetőtől ...a víszályt szító...a dupla tripla regges...igen nos sok minden volt...értelek...tapasztaltam...
Igyekszem úgy írni, hogy ne bántsak senkit...lehet ezt még gyakorolnom kell...