Depresszió
Köszi, aranyos vagy! 🙂 Remélem mehet majd a "jó hírek"-hez.
Most kicsit jobban vagyok, talán mert kidumáltam itt magam.
Igen...de olyan mintha mérges lenne rám. Ráadásul ha valakinél ezt tapasztalom, akkor valahogy inkább menekülőre fogom. Nincs kedvem veszekedni meg ilyenek. Csalódtam már 2 barátban, és ezért elég nehezen megy ez nekem. Újra megbízni valakiben. Már neki sem mondok el egy csomó dolgot.
Értem. És óvatosan próbáltad mondani a mostaninak, hogy mit érzel?
Hát most van egy kis remény, hogy újra jó lehet. Talán...
A mostanival az a baj, mondjuk csak fél éve vagyunk barátok..., hogy amikor ő elmondja a problmáját én próbálok segíteni, de ha velem van valami akkor azt valahogy nem veszi komolyan. Mostanában jobban érzi magát aminek én örülök is, de engem meg leszól, hogy ne legyek már ilyen negatív, meg csak rajtam múlik, hogy összeszedjem magam, meg önbizalmam legyen...és úgy egyébként olyan lekezelő velem.
Azt érzem, hogy ő is csak hibáztat, mint mások.
Ó, a megromlott, sőt, megszűnt barátság is lehet még újra jó. Tapasztalat.
A mostaniról írnál valamit?
Igen, csak mindenki sürget, hogy találjam ki. Anyám sem akarja, hogy a nyakukn ógjak, meg hát én sem...
Persze, az rendben van, csak én a kelleténél mindig jobban aggódok, annyira, hogy csak rossz végkimenetelre tudok gondolni, bepánikolok, és alig bírom összeszedni magam.
Igazából még próbálom fejleszteni a mostani barátságom, és megújítani egy régit. Eddig elég nehezen ment, mert egy megromlott barátság azt hiszem nem lesz már ugyanolyan, de próbálkozok, hátha.
Sajnos időnként én szakítom el magam másoktól.
Ne viccelj, ez nem lett hosszú. 🙂
Ne aggódj, én 40 múltam és fogalmam sincs, hogy mi leszek, ha nagy leszek.
Jó, persze téged ez nem vigasztal meg, de hidd el, még van időd kitalálni.
A pótvizsgához sok sikert, azért ez is biztos stresszel. Szóval természetes, hogy aggódsz.
Azért nagyon jó lenne, ha valakivel meg tudnád beszélni ezeket. Néha létrejönnek kis közösségek, én például jártam egy nia nevű táncra és igaz, ismertem is kapásból két velem egyidős nőt, de amúgy is, nagyon jó kis társaság volt és bár sajnos nem ültünk be kávézni utána, de azért egy-két mondatot váltottunk. Vagy most például a kutyafuttatóban szoktam beszélgetni. Ezek nagyon sokat segít(het)nek, mert tök felszínes az egész (amit alapjában véve nem bírok), de mégis több, mint a semmi. Szóval majd később lesz lehetőséged valahol új barátokra szert tenni? Sport, bármilyen szakkör?
Köszi!
Régebben velem is ez volt, akkor meg nem tudtam rendesen. Most meg hiába tudok, valahogy nem könnyebbülök meg utána sem. Csak nézek ki a fejemből.
Sajnálom ez elég durva. Mások nagyon nem értik meg, hogy mit élünk át. Persze elhiszem azt is, hogy nehéz, de megpróbálhatnák legalább.
Most azért is készültem ki ennyire szerintem, mert döntés előtt állok, hogy mi legyen a továbbtanulásommal. Még van egy utolsó, szakmai évem a suliban amivel nem megyek majd semmire. Csak azért maradok, hogy legyen egy kis időm dönteni a későbbiekről. Tanácstalan vagyok, mert nem tudom mi is érdekel igazán. Az a baj, hogy mostanság nagyon semmi, ráadásul úgy érzem, hogy semmilyen munkakörben nem felelnék meg, így elég nehéz. Ráadásul anyám is mindenre azt mondja, hogy nem nekem való. És ott van a két testvérem, mindkettő tanárnak készül...ez is betett, hogy ők ennyire hasonlítanak, csak én lógok ki a sorból állandóan. Nem mintha nekem is ezzel kéne továbbmennem, csak furán érzem magam.
Lehet, hogy jót tenne, csak valahogy nincs kedvem senkivel sem találkozni, meg jelenleg pótvizsgára tanulok, mert ezt is elcsesztem és megbuktam. Úgyhogy most ezen dolgozok, hogy összejöjjön, aztán meg az érettségi. Csak túl sok időm megy el azzal, hogy sírok, meg aggódok.
Bocsi, hogy ilyen hosszú lett.
Sohamár, kívánom, hogy legyél jobban!
Én a másik véglet vagyok, soha nem tudok sírni. Vagy ha sírva fakadok, kábé 30 mp múlva abbahagyom.
Figyelj, sajnos ez így van, hogy ha bajban van az ember, akkor elfordulnak tőle sokan. A családom baromira nem érti a pszichés betegségemet, konkrétan sz.rnak rá. Anyám kijelentette, hogy soha többet nem mehetek pszichológushoz vagy pszichiáterhez vagy nem támogat. Jó vicc, azért nem tudok dolgozni, mert pszichés betegségem van. A barátnőim is eltűntek, egy-két ember kivételével.
Itt a búrán azért mi szívesen meghallgatunk.
Jársz valahova (tanulni, dolgozni)? Jó lenne, ha kicsit tudnál emberek között lenni, nem? Vagy nem akarsz?
Én köszönöm, hogy elolvastad, és reagálsz rá. 🙂 Ez is sokat segít.
Sajnos pont nincs, majd csak szeptemberben. Most szabin van. :/
Furcsa, mert ha nagyon kész vagyok akkor is átvészelem valahogy. Több kitartás van bennem, mint gondolnám. Most írt a volt legjobb barátnőm akivel azóta is próbálok jóban lenni újra. Mondta, hogy találkozhatnánk, de nem tudom mit csináljak, mert kéne a társaság, de rosszul is érzem magam tőle. Nem tudnék miről beszélgetni...
Sohamár!
Jó, hogy írtál.
Az a baj, hogy vigasztalásban nem vagyok valami jó, de együttérzek veled és megértelek.
Nincs mostanában időpontod a pszichológusodhoz?
Egy nagy ölelést küld neked: Róka
Nem tudom hova írjam, de nagyon szarul vagyok. Két hete minden nap sírok, és nehezen alszok el. Tegnap is 2 órát forgolódtam mire végre sikerült.
Nagyon magányosnak érzem magam. Ott van a családom meg én. Nem mi, hogy egy család vagyunk. Én teljesen más vagyok mint ők. Mostanában semminek sem örültem, és azt sem tudom hogy legyen majd a jövőben. Teljesen kétségbe vagyok esve. Tegnap mikor nem tudtam aludni azon agyaltam, hogy milyen lenne a családom miután meghaltam... Mi lenne a szobámmal, mennyi idő után találnák mega naplóimat? Vajon tudnék annyira mélyet vágni, hogy elvérezzek? Biztos jobban értékelnének, mint mindenkit halála után.
Ma pedig ha még nem lenne elég rossz, az egyetlen barátom is ellenem fordult. Merthogy túl negatív vagyok, meg szerinte csak rajtam múlik, hogy hiszek-e magamban...Bezzeg ha róla van szó, akkor nem ilyen pozitív! De azért engem le kell szólni! Elegem van, hogy senkire sem számíthatok, senki sem ért meg. Mindenki csak hibáztat! Komolyan már hányingerem van. Eddig mindig bírtam valahogy, de ez most túl sok. Annyira kiakadtam tegnap, hogy már az sem érdekelt volna, ha anya meglátja, hogy sírok. Szinte örültem volna...akkor elmondhattam volna minden bajomat, és talán megértené.
Akkor sem fogom feladni, nem akarom. Én csak...reménykedek. De annyira egyedül vagyok...............
Egyszerűen muszáj enni néha zöldséget legalább!
Én ezt megfogadtam. Megelőzve a nagyobb bajt (betegségek).
Ugye van éppen így elég bajom, néha-néha meg kell adni a testnek is, ami jár neki.
A víz nekem is nagyon nehezen megy. Bár nem túl szerencsés, de akkor édesítőszeres üdítőt iszom.
Bocsi, tényleg kaja rovat biztos, de a depresszióhoz társuló tünetek ezek szerintem 🙂
Na, az jó! 🙂
Szerintem nem gáz, mindig keverednek a témák...
Holdfény!
Gyülölcsöt, zöldséget sem eszel?
Csak mert akkor legalább lenne benned valmi szilárdabb, és az egészséges is.
Régen én is így voltam Holdfény.
Meg néha most is.
Máskor meg csak a kaján jár az eszem.
Amúgy az édesség a gyengém.
Az ugyanis megnyugtat és a kedvemet is javítja.
De ugye nem egészséges és hízlal.
Nekem sem esik jól az alkohol gyógyszerre. Párszor én is próbálkoztam, pár korttyal.
Talán egy fél pohár sör még jól esik, de amúgy nem vagyok oda érte.
Szóval, nem nekünk való szerintem 🙂
Hát, gyertek! Kedden és csütörtökön van Pécsett, de az egész országban van gondolom, keressetek rá az oldalra!
Még nem tudom, hogy nekem bejön-e, én most egyéni és mentalizáció alapú terápiára járok, ott is van egy kisebb csoport. Igaz, csak heti egyszer.
Én is...pedig még alig éltem. Nem tudom mi lesz.
nekem is alkoholista az apám, anyém ezért vált el tőle. állítólag sokat veszekedtek és én hallottam mindent mocskot apám szájából.
nekem is mennem kéne, mert most nagyon rossz passzban vagyok.
Ez az! Sokszor feltettem már magamnak azt a kérdés hogy mi a bánatos ..csát keresek még itt ebben az életben! Mert ennek így semmi értelme!
Jó kérdés...
Nekem lényegében nincs is saját életem,így nehéz lenne beengedni bárkit is! Olyan emberekkel élek akikkel már nem kellene! Olyan ember meg nincs jelen az életemben akivel élni szeretnék! Hogy lesz ebből happy end...???
Sőt...nagyon rossz. Valakinek egyszerű. Nekem valamiért nem.
Pontosan! 🙂 Csak kár, hogy nem pótolja a személyes emberi kapcsolatokat. Írni könnyű, meg mosolygós arcokat berakni, de valakinek megnyílni, meg megbízni másban...Én most ott vagyok, hogy nem merek nagyon közel kerülni senkihez. Sebezhetőnek érzem magan.
Társas magány sem túl jó dolog! Néha annyira nehéz kapcsolatokat építeni,pedig ennek egyszerűnek kellene lennie! Erre jó egy fórum,elfedi a magányt!
Ez a retkes buzi csak a felét küldi el, amit bepötyögök.
Oh. Szerintem nincs olyan, hogy "túlságosan". Nekem se lesz sokáig...érzem, hogy ez is tönkre fog menni. Különben is...mellette is magányos vagyok. Egyébként elég rutinos barátság elcsesző vagyok. :/ Időnként arra gondolok nem is kellene egy sem. De akkor még magányosabb lennék. Bár így is elzárkózok...
Fogok járni szerintem ACA-ra.
Közösség kell azt mondják.
Nekem ugyan a szüleim nem alkoholisták, vagyis Apukám sajnos már nem él, de ő sem volt az, hanem beteg volt mentálisan.
Vagyis is sérült családból származom. Talán lesznek barátaim. 1 már van
Nekem még barátom sincs! Egyszer volt,csak túlságosan szerettem,és ezért megutáltattam magam! 😀
Szomorú vagyok...magányosnak érzem magam. Már az egyetlen barátommal se tudok rendesen beszélgetni. Ma szinte minden szava lekezelő volt amit hozzám intézett. Talán észre sem vette, én meg csak hallgattam.
Jó, drukkolok! Anno láttam egy táblázatot és messze ennek a ssri antidepinek van a legkevesebb és legenyhébb mellékhatása!
Értem. Nekem a cipralex nem csinált semmit. De remélem, neked jó lesz.
Szedtél már ssri-t?
A kettő majdnem ugyanaz. A cipralex hatóanyaga az escitalopram, a citalopram hatóanyaga pedig meglepő módon a citalopram. Az escitalopram - nekem ezt mondta az 1. sz. áter - kicsivel más csak, modernebb.
De mintha múltkor azt írtad volna, hogy 2-3 nap szedés után már nem szeded a citalopramot?
Milyen műtétjeid voltak és mennyi idei voltál lebénulva? Mindkét alkalommal lebénultál?
Érdekes, nagybátyám műtétjei szuper jól sikerülnek, pedig már elmúlt 70 éves. Szépen gyógyulnak a sebei és nagyon szép hegek maradnak. Furcsa.
Drága Holdfény, iszonyúan megkönnyebbültem, hogy ezek szerint nem biztos, hogy meg kell műteni, ugye? Bocsáss meg, biztos leírtad már, de tulajdonképpen mi a betegséged? Ha nem akarod, ne írd le.
Nem is tudom, mit írjak. Jobbulást neked is!!
Jobbulást neked.
Idézet tőle: holdfényNem akarok gondolkozni ha rá gondolok rosszul vagyok. Még egy hónap mire lesz eredményem.
Műtéti leírás: gyomor eltávolítása és új gyomor kialakítása.........
Rosszul vagyok....
Még egy hónap addig felőrlődöm teljesen, néha ha nem jut eszembe jobb kicsit....
Ez már biztos? 🙁
Én sem vagyok jól, főleg szerintem azért, mert nem eszek és TELJESEN ŐSZINTÉN: HIÁNYZIK REMÉNYKE. :'( De ezt magamba kell(ene) fojtanom, mert az emberek ezt nem fogadják el, mert másnak is bejön Ő, de nem baj, ez van... én azért Érzem, hogy Ő gondol rám és hiányzom neki (Talán).
És mi van a főnökkel,kollégákkal? Észrevesznek valamit?
Csak ki akartam írni magamból, mert már nem tudok vele mit kezdeni.
Általában ez van, de azért valamikor jobb. És most szükségem lenne arra a valamikorra. Nagyon.
Hasonlóképpen
Idézet tőle: SohamárAz egész nap úgy megy el, hogy nem csináltam még szinte semmit...a koncentrációm meg nulla.
csak nem? nekem az elmúlt öt évem nagyjából így telt!
Az egész nap úgy megy el, hogy nem csináltam még szinte semmit...a koncentrációm meg nulla.
Én is úgy érzem, hogy egyedül a nyugtató ( Rilex ) az, ami segít, és éppen arról akar az orvosom leállítani...
Mellette Mirzaten 30 mg-ot szedek, de úgy érzem, hogy egyáltalán nem használ semmit, jól elalszom (azzal nem is volt gondom), de (ha csökkentem a nyugtatót) attól még rámjön - mint ma is - reggel 6-kor a szorongás...
Idézet tőle: FeelingMostanában igen.
Remek hír!
Idézet tőle: FeelingNekem talán a nyugtató az egyetlen, ami "segít". Alvászavarra még a mini adag mirtazapin (Yarocen)...volt jó.
És mostmár tudsz aludni gyógyszer nélkül is?
Sziasztok! Nem vagyok jól, depressziós vagyok és hányingerem van.