Depresszió
nincs kedvem küzdeni, csak feküdnék egész nap begyógyszerezve.....ez már mély depresszió?...
Koszonom szepen Malna! ❤️
Kiscsillag, WBF, mindkettőtöknek jobbulást.
Gyulolok egyedul itthon lenni :'(
Néha azt érzem hogy csak zuhanok és zuhanok és sosem lesz vége... nagyon magam alatt vagyok..
+1 holdfény kedvessége bearanyozza a Búrát! 😀
[quote=Avana]
Ami dobott az alvásomon, az a stresszoldó jóga v stretching vagy gerinctorna este és/ vagy 20 perc-két óra olvasás lefekvés előtt. Gép mellől nem jó aludni menni. Ha nincs idő, akkor is inkább érdemes rászánni kis időt előbbiekre, mintsem rögtön bedőlni az ágyba.
[/quot
Nekem is nagyon bejött a jóga.... Több dologra is jó volt... Anno még a terapeutám javasolta és bejött
Összeszedem magam. Nehéz lesz, de muszáj.
Szeretem holdfény, hogy mindig itt vagy. Nem is tudnám mi lenne nélküled, Hidd el, nekem sokat jelent hogy itt vagy és pár kedves szót mindig ejtesz.
Idézet tőle: holdfénySzia Marci kedves!
Ha magad alatt vagy állj fel, még összenyomod magad.:-)
Annyira szeretlek téged, te mindig írsz nekem valami kedveset.
Maradj mindig ilyen drága kedves holdfény. 🙂
De örülnék egy kis vidámságnak, nagyon magam alatt vagyok.
Bár közelében se vagyok, de szerintem a nyugdíj inkább azoknak jó, akiknek van valami speciális hobbija vagy nagyon kiégtek, fáradtak, "tönkrementek".
Bár lehet, mire odajut az ember, már el tudja magát foglalni, viszont hallottam olyanról is, aki munkatevékenység nélkül csak leépült.
Egyik ismerős mondta, hogy a papájának a nyugdíjjal egyszerre minden baja , nyűgje lett, lerobbant, majd szereztek neki megbízásokat és jól felépült a papa.
Fiatalabbnak látszom a koromnál. Szerencsés géneket örököltem. De 18 éves korom óta dolgozom. Mellette végeztem az iskoláimat. Már alig van nyudíjig.
Ami dobott az alvásomon, az a stresszoldó jóga v stretching vagy gerinctorna este és/ vagy 20 perc-két óra olvasás lefekvés előtt. Gép mellől nem jó aludni menni. Ha nincs idő, akkor is inkább érdemes rászánni kis időt előbbiekre, mintsem rögtön bedőlni az ágyba.
Mint mindenkiúgy gondolta. 😀
Köszi a bíztatást. Azért jó lenne, ha nem csak túlélni, hanem megélni is tudnám a napokat. De az esték egész jók.
26 év munkaviszony! Akkor már egész jól állsz! 
OK, egyszer győzött a depresszió... de azért csak felálltál utána és folytatod tovább...
Az igaz, hogy nehezebb, mint korábban, olyan mintha súlyok lennének az ember kezein és lábain, köd az agyában, stressz az idegeiben, de hát így kihívás az élet! (Így már a hétköznapok is kihívásnak számítanak. Minden felkelés egy győzelem... )
Egy bankban dolgozom. Korábban értékpapírok kibocsátásával foglalkoztam,most hitelezéssel. 7 év után jött a depresszió kiütéssel győzött. Én is a nyugdíjig számolom az éveket. Már 26 év banki munkaviszonyom van. De elképzelésem sincs hogyan tovább.
Szia CatEye!
Ez is nagyon ismerős, amit írsz. Mostanában többször aggodalommal töltött el a gondolat, hogy ha lényegesen nem változik meg az életem, akkor még min. 28 évig kell minden hétköznap reggel beszenvednem magam a munkahelyre. Egyenlőre nem látom, hogy mi lenne az, amit tudnék/szeretnék hosszú távon csinálni.
Engem is akkor motivált a munkám, amikor profinak éreztem magam benne és minden nap haladtam vele és a főnököm is megbecsülte az eredményt. Te milyen munkát végeztél? Hogyan és mennyi idő után égtél ki?
Szia András,
Én tavaly felmondtam a munkahelyemen olyan rosszul voltam. Súlyos depresszióig küzdöttem magam. Állandóan csak aludtam volna, persze nem tudtam. Untam a munkát, monoton volt, és kikészített, semmi nem motivált már, nemhogy fejlődjek. Aztán cégen belül egy más területre kerültem 2 hónap betegállomány után.
Kicsit jobban vagyok, de ez a meló sem motivál, nem élvezem.:( Mondjuk nincs a világ fájdalma rajtam reggelente mint korábban, de látom, hogy hosszú távon ez sem fog menni. Most elgondolkodtam rajta, hogy egyáltalán lenne-e olyan munka amit szeretek? Lehet, hogy nem. Érdekes, mert régebben szerettem a régi munkámat, profinak éreztem benne magam, és élveztem is sokszor. Aztán kiégtem.
Idézet tőle: layudaSzia Kyra! Én is hasonlóan vagyok, mint te. Reggelenként mindig úgy ébredek, hogy nem vagyok kipihenve, mintha bármennyi alvás kevés lenne, nehezemre esik kikelni az ágyból, és elkezdeni a napot, a reggel és a délelőtt a legrosszabb, annyira erőtlennek, kábának, fáradtnak érzem magam, semmihez nincs kedvem, amit muszáj elvégeznem annak is nekikészülök és nagy kínkeservvel végzem el. Le vagyok lassulva, nem tudok normálisan koncentrálni, nem élvezettel csinálom a dolgokat, hanem kötelességből letudom, de van, mikor annyira semmi kedvem, hogy halogatok mindent. Délután már jobb a helyzet, az valahogy jobban telik, addigra összeszedem magam valamennyire, meg az esték is elviselhetőek. De alapvetően nekem sincs túl sok kedvem az élethez, olyan érzés, mintha rámtukmálták volna, tessék, megszülettél, ha akartad, ha nem, most már élned kell, ha tetszik, ha nem, szóval olyan szükséges rossz, amit muszáj csinálni, pedig semmi kedvem hozzá.
Kedves Kyra és layuda!
Úgy olvastam a kommentjeiteket, mintha a saját hétköznapjaimról szólnának. Nagyon együtt tudok érezni Veletek! Bennem az is felmerült, hogy munkakört/munkahelyet kellene váltanom, mert a mostani nem motivál. (Minden nap 7-8 órát ülök a monitor előtt, mérnökként egy elméleti projekten dolgozom nagyrészt egyedül, ami nem fontos a cégnek, ahol dolgozom, de mégis meg kell csinálni.) Ehhez járul hozzá, hogy hétvégénként a barátnőm nyaggat folyton, hogy nem csinálunk elég közös programot, folyton csak alszom, nem lehet rám számítani, stb...
Van itt valaki, akinek munkahely váltás segített megoldani a problémáját? Esetleg valamilyen tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú munka ajánlott a depresszióval, motiválatlansággal küzdőknek?
Szia Kyra! Én is hasonlóan vagyok, mint te. Reggelenként mindig úgy ébredek, hogy nem vagyok kipihenve, mintha bármennyi alvás kevés lenne, nehezemre esik kikelni az ágyból, és elkezdeni a napot, a reggel és a délelőtt a legrosszabb, annyira erőtlennek, kábának, fáradtnak érzem magam, semmihez nincs kedvem, amit muszáj elvégeznem annak is nekikészülök és nagy kínkeservvel végzem el. Le vagyok lassulva, nem tudok normálisan koncentrálni, nem élvezettel csinálom a dolgokat, hanem kötelességből letudom, de van, mikor annyira semmi kedvem, hogy halogatok mindent. Délután már jobb a helyzet, az valahogy jobban telik, addigra összeszedem magam valamennyire, meg az esték is elviselhetőek. De alapvetően nekem sincs túl sok kedvem az élethez, olyan érzés, mintha rámtukmálták volna, tessék, megszülettél, ha akartad, ha nem, most már élned kell, ha tetszik, ha nem, szóval olyan szükséges rossz, amit muszáj csinálni, pedig semmi kedvem hozzá.
Sziasztok. Van itt olyan aki nem tudja elviselni a nappalokat.? Szinte semmihez nincs kedvem, van mikor csak ûlök és gondolkodom, mit kéne csinálnomm. Késő este mindenhez jobban van kedvem.
Már annak sem látom értelmét, hogy éljek.
Jobbulást Holdfény! 🙂
En se tudok belepni. Biztos kicsit pihentetik.
A vesedokid homokos?? (Bocs.)
Nem, én sem tudok.
Idézet tőle: holdfényHa megdögölnék jobb lenne b@ssza meg a ku..va élet.
Ja, bassza meg a kurva élet, kollektív öngyilkossàg? Áhh nem, csak genyóskodtam megint. Nem olyan egyszerű az, hogy akkor dögöljek meg... Meggyógyulsz, aztàn minden happy lesz 🙂
Csak az lehet. 😀
Nincsenek "vidám programok", ez itt a gond!
Ó,sohamár!Hosszú listát írhatnék,hogy kire pikkelek.
Marci és Holdfény szereplésével kibontakozó szexfilmet érzek készülőben. Vagy csak nekem ilyen piszkos az elmém hogy ez történik meg a jövőben?
Idézet tőle: holdfénySzia Marci kedves!
Próbáltam válaszolni a fórumodba de nem tudtam.
Szeretlek tudod, ilyen meg se forduljon a fejedben.
Csak még ma is az ágy nyomott tele fájdalomcsillapítóval, most jobb kicsit.
Vigyázz magadra gondolok Rád szeretettel mindig, sok puszi ölelés, szép estét kívánok.:-)
Szia!
Most annyira megölelnélek, de csak téged. Én nem osztogatom. Hiányzol. Ha majd vagy, kicsit írj magadról. 🙂
Idézet tőle: holdfényKérdeznék valamit, ha rátokjön hogy suicidek vagytok, mi a megküzdési stratégiátok? Olyankor félek magamtól is.
De most komolyan,?Eszter írt már párat, a terapom a relaxálást erőlteti de az olyankor nem megy, még lélegezni sem bírok.
Kata sajnálom gondolok rád szeretettel.
Ha én ilyenkor tiszta lennék, biztos azt gondolnám át, hogy kinek hiányoznék. Tudtommal van egy szerető családod, nekik biztos nagy trauma lenne a távozásod. Egy nagy űrt hagynál magad után. Másodsorban itt vagyunk mi is búrások, nagyon szeretünk téged, hiányozna a jelenléted. Már abba belegondolni is rossz, hogy elmennél, rossz érzéssel tölt el. Hiányoztál akkor is amikor egy hétre hagytál el minket. Kérlek ne csinálj butaságot. 🙁
Örülök, hogy jobban vagy egy kicsit. A mai nap undok volt.
Szia! Köszi,igen talán lassan. Ma nem vettem be rá fájdalom csillapitót,val.szeg.ezt is megérzem.
Akbar! Sajnálom. Javulgat azért lassan a seb? Jobban vagy ebből a szempontból?
Az elmúlt pár évben olyan munkahelyeim voltak, ahol pokoli volt a hangulat. Iszonyú kemény melók,de ezek semmik sem voltak a hangulathoz képest. Pokoli volt.....
Valószínű az 1 hete tartó fájdalomtól,láztó,hőemelkedéstől ,stb-től jól kijött rajtam a depi. Meg gondolom az idő is.....Ma ki sem mozdultam.
Köszönöm Holdfény!
Amiatt.
Kirúgni ,nem rúgnak,(szerintem),csak kikezdenek.Teljesítmény csökkenés,fáradékonyság,zavartság,visszavonulás.
Totál szétesés,az ott vagyok igyekszem felfogni, végrehajtani , de valójában azt sem nem fogom fel mi van ,mit kell csinálni, mi volt,mit csináltam akár 10 perccel v fél órával előtte.Kiesik minden.
Szia Holdfény!
Nehéz kérdés.
Nekem ez általában bejön:Én elég sokat írok szó és agymenésnek hívom vagy kézműveskedek, pláne ha kettéválás fenyeget v kijön rajtam a szuiciditás v elbújnék a világ elől,hagyjon mindenki magamra periódus na akkor elvonulok és kiszabadul a kreatív agymenés a fogalmam sincs mit csinálok,de csinálni kell, időszak.
Tehát így próbálom közelíteni ,,magamat magamhoz,"
A depi miatt nem tudtál kimozdulni?
Oké, értem, elítélik (hát hülyék szegények). De most akkor mi van? Attól félsz, hogy kirúgnak? Nem tudod ellátni a munkád?
Írj egy pár szót, akkor jobban megértem, hogy mi a probléma.
Nem.2 hete ért véget a 3 hetes szabi,amiből kb 4 napot tudtam kimozdulni a lakásból.
Senki sem tudja rólam.Munkatársaim elítélik a psz betegeket,emberi gyengeségnek tartják ,nem betegségnek.Ennyi az egész.
Kata!
Nem tudsz betegszabira menni? (Gondolom nem.)
Hogy érted, hogy nem beszélhetsz?
1 kérdésem lenne.
Ha nem vagytok jól.... munkahelyen,hogy tudjátok hárítani a pletykákat, stb.?Eddig ment,de most már
Én is érzem,látom magamon,hónapok óta nem vagyok a régi. Most már nagyon látszik rajtam.Észrevették,mennek a találgatások ,nyakig benne vannak a magánéletemben is anélkül ,hogy ismernék a valódi okokat. Várható ,hogy mennem kell beszélőre a főnök elé De nem beszélhetek!
Igyekeztem,de már.nem tudom objektíven nézni ezt az egészet.Ha bevonódom elsodornak A dep számukra emberi gyengeség nem betegség.Mert minden fejben dől el csak akarni kell.
Az utóbbi időben én sem örültem túl sok dolognak. Úgyhogy az ilyen hirtelen váltásokat nem is tudom hova tenni. Igazából csak hagynom kéne, hogy örüljek ennek. De egy kicsit azért bennem van ilyenkor, hogy úgyis megint rossz lesz...
Na mindegy, azt hiszem jobban járok ha nem törődök vele. 🙂
Idézet tőle: SohamárKöszi, drága vagy! 🙂
Most jobban vagyok egyébként, szinte azt mondanám jó kedvem van, nem is értem. Teljesen össze vagyok zavarodva. Nem tudok kiigazodni magamon.
De jó, ez Nagyon Szuper, hogy Jobb a Kedved! Nekem is, annyira furcsa, mert én már lassan elszoktam szinte attól, hogy tudjak örülni valaminek is... de most ettől én is feldobódtam, amit írtál, csak így tovább Kedves Sohamár 
Köszi, drága vagy! 🙂
Most jobban vagyok egyébként, szinte azt mondanám jó kedvem van, nem is értem. Teljesen össze vagyok zavarodva. Nem tudok kiigazodni magamon.
Kedves Sohamár, én is gondolok Rád, hogy minden Rendben legyen a Vizsgádon, és azt is kívánom, hogy Tudj Bízni az Emberekben, ha csalódtál két Barátban, ez biztosan nem egyszerű, sejtem milyen, mert nekem is volt már egy Csalódásom, de Tapasztalatból mondom, hogy lehet ismét Bízni, és én Minden Jót kívánok Neked Sok Szeretettel <3
Köszi! 🙂