Veleszületett agyalapi mirigy alulműködésem van ami miatt orvoshoz, endokrinológushoz járok 3 havonta.
21 évesen írtak fel nekem hormonokat, melyek csökkent mellékveseműködésre javallottak.
Durván visszaéltem az egyik készítménnyel, amikor ugyanis a betegtársak tanácsára emeltem meg a hidrokortizon tabletta adagolását, ugyanis az én fejemben eldőlt, hogy emiatt vagyok még mindig fáradékony, mert alacsony lehet a szintje, és egyébként is kevés adagot írtak fel, amit más orvos is keveselt, de mikor meghoztam a döntést, hogy márpedig én többet fogok szedni, nem kértem ki az orvos véleményét. Csak hogy apám többet szedett a xanaxból, saját magától akkor én meg eldöntöttem hogy én márpedig ebből fogok többet szedni.
5-2,5-2,5mg-ról megemeltem lépcsőzetesen 15-10-5 mg-ig.
Az még csak hagyján. Belekezdtem egy netről rendelt DHEA nevű készítményt, ami a szakirodalom szerint is mániás állapotokat hozhat elő egyeseknél. DHEA-S hormon szintem 0.1 alatti, tehát azonosíthatatlan volt. Mivel vénynélküli készítményről van szó, azt gondoltam ez már elég indikáció, és rendeltem egy dobozzal.
Hangulatingadozásaim alakultak ki, depresszió és felhangoltság. A mellékvesekéreg- túlműködés egyébként is tud mániás, bipolárishoz hasonló állapotokat kreálni. Striák nőttek a combomra… hála a kortizolnak.
Előtte pedig egy rakás gyógyszert szedtem, amit a neurológus felírt, koncentráció zavarra, feledékenységre mert akkor még nem tudta hogy ADHD-s vagyok, és úgy próbált segíteni, hogy Alzheimer kórra való gyógyszereket írt fel. Lehet éppen ezek is szerepet játszottak, a tardív – késleltetett hatású pszichózis kialakulásában. De soha nem volt ilyen rapid cycling stb. szerű állapotom az előtt. A hydrocortisone tablettát vissza vette az adagolását az endokrinológus és elfogadtam.
A neurológus szerint enyhe Bipoláris I-es típusúm van amit nagyon jól tudok menedzselni.
A házidoki beutalt pszichiáterhez, hogy az öngyilkossági gondolatokkal kezdjen valamit. Felírták a sertralint, itt kezdődött minden. Ugyanis pluszban meglökte a mániát, akkor is ha nem szedtem a DHEA készítményt.
Egy nap hangokat kezdtem el hallani, röhögtek rajtam, ördögi kacajt. Aztán épp akkor volt egy mániákus téveszmém, hogy nekem a Diabetes insipidus nevű betegségem van, legalábbis azt feltételeztem mert egyébként is agyalapi mirigy betegségem van, de nem ez állt a háttérben. Állandó szájszárazság miatt voltam szomjas. Úgy mentem busszal hogy előtte 6 500ml-es üveget tettem a táskába, és vedeltem a vizet, mint kacsa a nokedlit.
Fél percenként kortyolgattam a vizből, nehogy meghaljak kiszáradásban. Elkezdték hangok mondani, hogy nekem ez és ez a hormon kellene még, ezt és ezt a gyógyszereket irassam fel, szerezzem meg. A legjelentősebb, egy éles női hang, amely jelentős atrocitással bír, és én nem tudom ki ez, de én elképzeltem őt hogy hogyan nézne ki, fiatal, 30 éves korú, fekete hosszú hajú nő. Talán az anyám lehetett. De nem tudom. Anyám ütött engem a hasába, mielőtt megszülettem volna, nem akarta a terhességet.
Azt mondja, ÖLJ MÁR MEG! hangoskodó, kiabáló, erőszakos, violens, nem lehet tőle szabadulni, ha a szobában voltam egyedül, akkor az óra kattogásában őt hallottam, hogy parancsol nekem. Még azt is mondták a hangok hogy végezzek önkielégítést. Volt hogy női nyögéseket hallottam. Máskor ordítoztak, mint valami violens zombis játékban a zombik.
Aripiprazole 30 mg Abilify lett a gyógyszerem, melyet 1,5- tehát másfél évig szedtem. De igen ám, csak hogy 0%-ban hatott a pszichózis tüneteire, én kaptam a kórházban egy organikus hallucinózis diagnózist, majd később szkizotípiás rendelleneséget állapítottak meg nálam. Később jött az ADHD, évek múltán.
Elküldtek a kórházi osztályról úgy hogy hallottam a hangokat nagyban, melyek mellé késztetés abszolut nem párosult, rájöttem hogy a női hang honnan ered, vagyis párhuzamot vontam közötte, és a rádiós reklámban szereplő nő hangja közé, amely azt énekli: RÁDIÓ 1.
Letettem a sertralint 1,5 év után és magától megoldódott a pszichózis, mellette én mindig Abilify-t kaptam, de nem hatott semmit se a tünetekre, és nem engedték átváltani a gyógyszert egy másikra, mert hogy azoknak több a mellékhatása. Egyszer azt is megcsináltam hogy másik aripiprazolt kértem abilify helyett, és jobban használt mint az originális készitmény.
Cinkes, hogy a kórházban aripiprazol adagolás után állandó lábfeszültség érzésem, motoszkálás érzés kergetett, mindig mozgatnom kellett a lábaimat vagy hintáztatnom és kereszteznem kellett. nem vették észre az akathisiát. most jövök rá csak évek múltán, hogy az volt. állandó lábfej feszülés stb.
Most invegát szedek előtte ripedon, átváltottam másik orvosra aki hajlandó volt másik antipszichotikumot irni. Invega nem rossz, de néha zajokat hallok, és ez reziduális tünet. addig jó amig nincs beszéd. A másik coping technika, az az volt hogy én megtanultam nem reagálni a hangokra, ezáltal kevesebb erőt kapnak, és a mindfullness technikán keresztül az érzékszerveimre összpontosítani, ami az objektív valóság, magyarán a valós dolgokra figyeltem, a hangokra nem figyeltem. vagy épp azaz, hogy olyan reagálást alakítottam ki, hogy nem kerültem el a hangokat, szembe néztem velük és azt mondtam magamban hogy: NEM FÉLEK! Gyere csak, na és mi van akkor! Ti úgysem léteztek, én pedig igen…
1,5 évig élnem kellett a hangokkal és ez borzasztó… utána miután megoldodott a hangok hallása kérdés, én hiányoltam, már hozzászoktam hogy hangokat hallok, és mindig PTSD szerű emlékek jönnek fel, hogy ez milyen megterhelő volt lelkileg, stresszeltem, féltem.
