Nem tudom jelenleg mi van bennem, hogy mit érzek…. Szeretem Reményt, de most azt érzem, lehet hogy igaza van mindenkinek, hogy ennek nincs értelme…. mit is akarok írni… nem ezt… azt akarnám írni, hogy Hiszek Benne, mindennek ellenére Hiszek abban, hogy van értelme, de már nem tudom, hogy tudnék e ebben hinni. Van egy nagyon fontos tényező, és ez Remény betegsége: egyszer közölte velem, hogy „Autista jelleg”, és ha ez igaz, és én is észrevettem rajta ezt, akkor lehet ez is egy oka, hogy hallgat, hogy nem tud közeledni, hogy „nem érez” semmit. Melyik lenne a „jobbik” eset vajon? Ha a betegsége zárná ki a kapcsolatot közöttünk, vagy az ha nem szeret? Nyilván szeretném a „betegségére fogni” a nem közeledést, és mellőzést, és minden erőmmel igyekszem ebbe a „magyarázatba” kapaszkodni…. NEM, nem, nem… én nem erről akarok írni…. nem az okfejtegetésekről, nem a találgatásokról, hanem arról, hogy szükségem van Rá… hogy szeretném, ha mellettem állna… ha írhatnék neki (továbbra is), ha támaszom lehetne vagy én az Övé…. de mi van ha tényleg fel kell adnom? Hogyan tudnám ezt megtenni? Igen, mondtam, hogy leállok, de mi lesz ha nem sikerül? Nagyon ragaszkodom és Szerelmet érzek iránta…. hogyan adjam fel azt akit a legjobban Szeretek a világon? Hogyan….? Sírni akarok, de olyan érzéstelen vagyok….. nem érzek semmit, csak tudok. Az érzéseim a logikámban vannak… úgyértem, ragaszkodom hozzá, de jelenleg nem érzek semmit. Üresség, apátia, érzésnélküliség, és bánat. Mély fájdalom és „csalódottság”, bár biztosat nem tudok. Nem Reményben csalódtam…. az emberekben lehet hogy picit igen. Miért várják el, hogy feladjam a leggyönyörűbb álmomat? Az egyetlen Reményemet? Hogyan tudnám ezt megtenni, hogyan lehet ezt kibírni? Sehogy. Ez nem fog menni. Mégsincs más megoldás. Esetleg ha sikerülne Reménnyel megbeszélnem, de ha valaha szeretett is, lehet már nem vagy elriasztottam… ezt már tényleg elb***tam… tuti…. Miért? Miért vagyok ilyen béna, és magányos? Pedig csomóan szeretnek, lehet még van aki akar is engem, vagy már nem, de nekem csak Ő kell… nem marad senkim…. én Bízok Benned Reményke.. de már mindegy, mert elkönyveltem magamban, hogy mindennek vége… de ezt nem tudom elfogadni… bárcsak írnál nekem… bárcsak megvígasztalnál…. én megtenném Neked hasonló helyzetben. Bárcsak Szeretnél….. :'( Miért nem lehetünk együtt?