Történetem 22

Sziasztok!

Bocsánat, ha tolakodó vagyok, hogy ennyiszer írok, de muszáj…

Tegnap egész délután remegtem erősen. Este megint rosszabbodott… Remegtem, rángatóztam, téptem a hajam közben…szinte nem tudtam magamról…senki nem vette észre. Még az sem segített, hogy mindezt kibeszéltem Anyunak egy kb hajnali fél 1ig történő hosszú beszélgetés keretében. Gyakran van ilyen rángatózás esténként…Ilyenkor olyan, mintha nem én lennék, mintha alig tudnék magamról… Nem tudom, mitől lehet (oké, erős szorongás, de valami más is lehet csak nem tudom mi), gyógyszer mellékhatása biztos nem, mert Tündérhegyen nem volt ilyen, csak a remegés, az is néha…Mindezt elmondom majd az áteremnek, csak olyan sokára lesz még szerda…arra is gondoltam, hogy jól befalcolok, hogy elmúljon ez a lelki fájdalom, ez a kín…Mert nekem az, higgyétek el. Most is remegek, bár most enyhébben kicsit…Félek folyamatosan, hogy meg fogok őrülni, ha még nem őrültem meg…megőrülök, diliházba kerülök lenyugtatózva lekötözve…nem akarom… Lehet hogy őrültség, de már arra is gondoltam, hogy mielőtt bemegyek az áterhez azelőtt falcolok, hátha tesz valamit…vagy ad valamit ami lenyugtat, mert NEM BÍROM KI!!! 

Szerző:

Belépett: 2 hét

soulborder

Blog kommentek: 516Blog bejegyzések: 38Regisztráció: 01-02-2017

4 gondolat erről: “Történetem 22”

Írj megjegyzést