Teher

Egyre nehezebben bírom. Nap, mint nap küzdök, hogy a legjobbat hozzam ki magamból, mégis én vagyok a rossz. Tudom, Anyunak is nehéz szembenéznie ezzel, de akkor is. Most nem hibáztatni akarom, csak rossz, hogy ennyire nem is akarja megérteni, hogy min megyek keresztül. Kedden annyira felgyülemlett minden bántás, hogy muszáj volt vágnom. Pedig előtte több mint 3 évig kiírtam. Folyamatos terápia nélkül úgy érzem, visszaesek. Félek már az érzéseimtől is. Ilyenkor ellenállhatatlan vágyat érzek, hogy ököllel üssem magam, tépjem a hajam, sikítsak, késsel szabdalom a karom. De nem teszem. Mert ez a sok szar csak érzelmi szinten van, de úgy érzem, így még veszélyesebb vagyok önmagamra, mert ki tudja mikor robbanok. Félek, hogy egyszer olyan mélyen vágok, hogy a mentő visz el a zártra, ahol lekötöznek, begyógyszereznek… Azt nem bírnám. Pedig gyógyszert is szedek (ketilept prolong 200 mg). Több, mint egy hónapja szedem, de nem használ.  Félek magamtól.

Szerző:

Belépett: 1 hét

csilla96

Blog kommentek: 516Blog bejegyzések: 35Regisztráció: 01-02-2017

1 gondolat erről: “Teher”

Írj megjegyzést