will I be..

Nem kéne ezt leírnom, mert hazugnak, és önteltenek fogok látszani.
Pedig minden szó igaz, amit leírok.
Ahogy eddig is az volt.
Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok egy beképzelt majom, aki meg nem, az gondoljon, amit akar.
Délelőtt 10-kor taliztam a tanárral.
Azt hittem, kb.egy hét múlva mehetek hozzá.
Erre megkérdezi, hogy ma ráérek-e 1 és 2 között.
Hát hogyne érnék rá.
1-kor megkezdődött az első órám.
Azt mondta, nem azért kérdezte, hogy éves vagyok, mert ezt 60 évesen is meg lehet tanulni, hanem a külső megjelenés miatt.
Aki trampli, azokat nem is szívesen tanítja, a férfiaktól is elvárja, hogy ne follyanak le a székről.
Azt mondta,én nyugodtan mehetek a színpadra, nagyon szép vagyok.
Mondom neki, én nem akarok színpadra menni, csak a tesómmal szeretnék együtt zenélni, a magunk, és családunk örömére.
Erre azt mondja, ő mindenkit úgy tanít, hogy színpadon is megállja a helyét, és egy, másfél év múlva ott leszek.
Csináltunk néhány gyakorlatot, és annyira jól ment, hogy az első leckét teljesen átvettük, ami 3 sorból áll, negyedekkel és nyolcadokkal.
Összesen két hibát vétettem.
Azt mondta van érzékem hozzá, és nagyon érdekes természetem van, mert látja , ugyanakkor a tanuláshoz való hozzáállásomat is, miszerint nem akarok mindent egyszerre elhamarkodni egy felületes tudásra szert téve, viszont látja a kitartást és a szorgalmat.
És higgyem el, neki már nagyon sok emberrel volt dolga, és ez rögtön meglátszik valakin.
Minden gyakorlat után kezet fogott velem, hogy gratulál, hogy hiba nélkül ennyi idő alatt meg tudtam csinálni.
Én meg mindig kérdeztem, hogy nem vagyok nagyon béna ?
Egybevetve az egészet, nagyon jól éreztem magam, és az egy óra nagyon hamar elrepült.
Nagyon várom a következő alkalmat, addig minden nap egy óra gyakorlás.
De szívesen csinálom, mert egyszerűen boldog vagyok, amíg csinálom.
A tesóm is felhívta a tanárját, jövő héten ő is elindul az álmunk felé.