Helló világ
Megakadtam. Legalábbis ezt érzem. Most jutottam el addig,hogy feljöjjek az oldalra regisztrálni,korábban már olvastam a bejegyzéseket és nagyon sok közös érzést és látásmódot találtam. Valami nincs rendben ,azt érzem.
Eljutottam arra a pontra amikor már nem akarok senkit a hülye gondolataimmal terhelni. 27 éves nő létemre sokkal jobban kellene állnom,már kész tervekkel és egy „induló” házasággal vagy stabilabb kapcsolattal.
Mintha mindig sodródnék,valahogy a dolgok megtörténnek velem,és akármennyire szerettem volna bármikor is azt érezni én döntök,nem igy volt,legalábbis végül sosem így volt.
Most mesélhetnék oldalakat,napokat mi történt velem,de röviden összefoglalva,kétszeres szexuális abúzus nagyon fiatalon,majd ezt évekig titkolva ,elküldve egy pszichológushoz nem segített a dolog. Közben a nem vagyok fontos,nem lehet szeretni, mindenkit eltaszítok magam körül és mégis alárendelem magam mindenki akaratának érzések. Majd szépen belecsúszva egy függővel való hosszú párkapcsolatba,ahonnan igazán nehéz volt kilépni. Azthiszem a bipoláris depresszióból is jutott némi,mert rengeteg a hangulat váltásom és mostanában inkább lefelé nyom a sötétbe ez az egész dolog.
Nagyon nehéz most minden azt érzem. Hatalmas falatot vettem ki az életemből,január óta egy teljesen más városban élek a párommal,más lett a munkahelyem és minden ismerősömtől távol kerültem. A sodródásomat megint csak éreztem,hiszen nem teljesen fogtam fel mi is történt,csak inkább érzésekben,érzelmekben és hatásokban. Néha mintha minden ember csak figyelne és látná milyen ronda vagyok és nem érek semmit sem. Ez az egyik tévképzetem,mindig csak megakarok felelni másoknak,mindenkinek jó legyen ,szeressenek,mert ugye azt nem érdemlem meg csak akkor ha leteszek érte valamit az asztalra. Vagyis ez van a fejemben.
Debil gondolatok,rengeteg ilyen van,amik igazából mindennap megjelennek és jönnek-mennek többnyire,viszont sokszor elgondolkodom ,hogy ez másnál is, a normálisaknál is így megy ? Nem vagyok benne biztos,sőt tutira nem. Nem hiába nem osztok meg sok mindent mindenkivel. A humorban próbálom oldani azokat a negativ hullámokat,amit lehet és elkomolytalankodni a már egyébként is komoly dolgot. Vagy csak túlreagálom? Bizonytalanság,közben félek attól hogy számomra fontos embereket elveszítek,még akkor is ha többet bántottak,mint szerettek.
Jó kis koktél vagyok,tele összezavart mindennel is.
Ez az első bejegyzésem,na ha ezen valaki eltud menni annak nagy gratula. Már csak ezért is érdemes volt feljönnöm,hogy kiírjam.
🙂