Skorpió havában

Helló Búra alatt élő sorstárak!

 

Úgy gondoltam írok egy újabb bejegyzést, pedig már rég tettem, ilyet. Kb. Most lesz egy éve, hogy postásként dolgozom kézbesítőként egy postán és készülök váltani, mert egy részt szeretnék több pénzt keresni, másrészt néha fárasztó tud lenni. 

Ebben a kicsit komor novemberi napon, egy Skorpió időszak végén, egy Skorpió, intovertált fickó, aki korábban pszichés beteg volt, is kicsit befordul. Elöntenek a kétségek, a kérdések, hogy össze jöhet e végre nekem is egy olyan munka amiben kaphatok nagyobb elismerést, egy olyan munka amiben a szellemi képességeim jobban ki vannak aknázva, ami megbecsültebb, amiben jobban érezném magam. Félre értés ne essék a jelenlegi munkámat is el tudom látni, hála a két és fél év pszichoterápiának a feszültség tűrésem sokkal jobb, illetve, ha volt is problémám akkor az már egyedűl képes vagyok kezelni, mind magamban mind a környezetemben.

De tudom magamról, hogy többre vagyok képes, ez így elég nagyképűnek hangzik 🙂 , ezért ígyekszem kifejteni:

Fiatalabb koromban és a terápia előtt, nagyon impulzív voltam, érzelmileg gyerekes, az első késztetésemnek engedtem és sok sok meggondolatlanságot csináltam, ezért hittek pl. borderline betegnek, egy biztos az érzelemszabályozás nem tartozott az erősségeim közé.  Az egyik ilyen negatív következménye, hogy bár befejeztem a gimnáziumot (másodjára 🙂 de a tovább tanulásom félbemaradt, otthagytam az iskoláimat illetve nem igazán tanultam a felvételikre, pedig a képességeim meg voltak, később mikor a betegségem a sorozatos kudarcok után kulminálódott, kicsúcsodott, egyre jobban kételkedni is kezdtem ezekben a képességeimben, hogy tudok e még tanulni rendesen. Hála pszichológusomnak, aki felvett velem egy IQ tesztet megállapította az intelligencia hányadosomat, ami azért volt fontos számora, mert végre egy viszonylag valós képet kaptam magamról, az érték az átlag felett van, de nem zseni, szóval a lelkem is megnyugodott kicsit 🙂 És egyre inkább erősödik bennem a vágy, hogy ezt a képességet használjam és képezzem, és egy olyan munkát végezhessek amiben sokkal inkább az elmém van használva, sem mint a testem.  A kérdés persze, hogy hogyan és mikor jön ez össze nekem, hiszen az önéletrajzomban több évet kell átmaszatolnom, amit fél bejelentett munkákkal és a betegséggel töltöttem el.  

Képviselni interjúkon a kihagyásokat, megtalálni azokat a lehetőségeket amelyek illeszkednek az elképzeléseimhez ect. hogy tényleg megtaláljam és mindamellet végre a hivatásomat is megleljem, bár van sejtésem, vágyam mi lenne az, de kicsit most nagyobb kihivás ez is .

 

Persze, reménykedem…

Kicsit lamentáltam egyet, szép estét aki megtisztelt azzal, hogy elolvasta

 

Stoppard

 

 

Skorpió havában Read More »