Harc a gyerekemért

Fel vagyok háborodva, hoyg a norvég iskola azt várja a bevándorló családoktól, hogy otthon tanítsák meg a nem-norvég anyanyelvű szülők a gyerekeiket helyesen norvégul.

Le kell higgadnom, mert igazából nem veszekedni akarok velük és gyűlölködni, hanem valahogy együttműködni. úgy, hogy nekik is jó legyen, meg nekünk is.

Most már voltam a rektornál, megyek tovább a tanfelügyelőhöz és összecsődítettem az iskolaorvost és az osztályfőnököt is, mert az egészségem látja kárát ennek a harcnak.

Persze, közben privát is gondolkodom nagyon, hogy mit tehetek a gyerekemért.

AZ AGYNAK A ZENEI KÖZPONTJÁT KELL ELSŐSORBAN STIMULÁLNI, MERT ITT VAN A NYELVKÖZPONT IS… 🙂

DE A MESEOLVASÁST IS RENDSZERESSÉ KELL TENNI….

LE KELL KATTANNI A LEGORÓL SAJNOS…

– könyvtárba járás – anyanyelviekkel találkozás

vasárnapi iskola heti egyszer – zene és szöveg együtt – legjobb nyelvtanulási módszer – még lehet további emberi kapcsolatokat is építeni – egy kedves orvosnő is van itt…

– zeneiskola heti kétszer (sajnos az egyik tanára nem anyanyelvi norvég) – itt is lehet találni még családokat akikkel jól éreznénk magunkat.

– anyanyelvi gyerek játszópajtás – szülőkben sajnos semmi lehetőséget nem látok

– és iskolai segítség is kell – heti kétszert célzom meg. Ha ebből heti egyet kapunk, akkor már nem aggódom talán nagyon…

 

 


Harc a gyerekemért Read More »