Osloi robbantás és lövöldözés
Mintha egy vonat gázolt volna el, annyira fáj ez a merénylet.
Kutatom magamban, miért ütött el most éppen ez a vonat – – – egyszerűen nem vagoyk jelen, a szemeim félárbócra vannak eresztve csak úgy pislogok ki a világba -nem vagyok magamnál, ha a férjem végre este megérkezik, csak a vállára hajtom a fejem, és folynak a könnyeim…
próbálom megérteni, mi történik bennem, és próbálok magamhoz térni.
A kisfiamnak is szüksége van rám. Meg a férjemnek is.
De nem igazán tudok velük mit kezdeni. Túlélésre játszom. hogy majd holnap talán jobb lesz…
azt hiszem, fogok konzultációt kérni. Nem fogok itthon görnyedezni a fájdalomtól.
Három napja Xanaxon vagyok. Ezt egyszerűen nem engedhetem meg magamnak…
Ma legalább elvonszoltam magunkat úszni. A kisfiam olyan édesen lubickol már.
Ő az én napsugaram…
Osloi robbantás és lövöldözés Read More »