összeomlás, szorongásos roham, piás félkábaság meg a többi

yok hozzászokva, későn is jött először de hamar Durva ez az este. Ma jött el a szabi ideje, lesz három hetem amitől rettegek is és azt hiszem, kezdek kicsit kiengedni, de kemény hogy épp így. Az utolsó akihez fordulhatok ti vagytok és még a netem is úgy tűnt hogy meghalt. Ha az is, akkor végem – gondoltam.  Azt hiszem, lehet nagyon régen nem sírtam, csak mentem reggeltől estig melóba és haza. Jövő héttől szabin, ott a lehetőség hogy heti kétszer menjek a terapeutához …. és ez ijesztő. A héten írtam neki pár emailt, pl mert már hét elején bőgtem ugye a wc-ben, az utolsó reakciója végén szakadt el ma  a cérna, hogy a vele való kapcsolatomat is tönkreteszem. sad Akkor pedig kb senkim nincs. 

Holnap megyek hozzá, rettegek, hogy fogunk boldogulni, vagyis ő hogy fog velem, egyáltalán hogy odaérek

e  mert nem vagyok hozzászokva, későn is jött először de hamar kábít a bor, főleg a jó, édeskés, félédes vörösbor és hullámokban tör rám  a fájdalom és fekszek az ágyon a plüss macit ölelve zokogva ….. és rettegek. Teljes a szorongásroham ma estére.

A pszichológus nincs email közelben, ok, de sms-t se olvas, sose, a terápia ő ragaszkodik ahhoz hogy verbális, oké, verbális, szenvedek néha, de már az elejétől tiszta, bármi gáz van, őt nem merném hívni, Az orvosom számát nem ismerem, közös lelkisegély számot sose hívnék, idegent…mert mit mondanék? Ja, igen, szorongok a telefontól is, úgyhogy nem nyúlok hozzá. Iszok amíg a pia ágyba nem dönt és akkor talán nem kéne piára gyógyszer ma. Vagy majd meglátom hogy alszok … és hogy indul a másnap. Ez csak vörösbor de kezd belódítani …. és még csak 10 óra bassza meg. Túl sok bennem rendszeresen a kezeletlen feszültség és szorongásban kitör …. sose tudom mikor. Most az email (más senki nem ír vissza semmit, vagyis maga az elutasításnak is örülök) és eközben írtam néha a pszichológusnak amit tudom hogy szerinte nem szabadna….

Annyira magányos vagyok és rettegek hogy mindent tönkreteszek. Inkább magammal teszek valamit, minthogy a vele való kapcsolatom is gallyra menjek, ahogy minden köröttem.

( Ha mindebből amit leírtam, bárkinek is egy pillanatra is eszébe jut a borderline, jelezze! nem egy ember jelzett már e téren. Csak érdekel!)

Szóval, jelen borozós állapotomban, komolyan nem tudom hogy érek oda holnap, beszédülök az ágyba amikor kész vagyok rá és lesz ami lesz. Nem szoktam piálni – fáj a monitor fénye, és nehéz tartani a fejem – szóval, nem mindennapos nálam, de van amikor szükséges. Szükséges és nincs határ. Egy-egy alkalom, de akkor nincs ……

k.o, bocs, de nem birom összrendezni a sorokat jó éjt..

összeomlás, szorongásos roham, piás félkábaság meg a többi Read More »