Zuhééé juhhhéééé

Májusi eső aranyat ér. De a jóból is megárt a sok. Tegnap épphogy elkerültem egy totális bőrig ázást Szolnokról hazajövet. A vonatban kapott telibe a vihar. Hátborzongató élmény volt ahogy a jég verte a vagon tetejét oldalát. Nem örültem volna a felsővezeték szakadásnak. Budapestről jött természetesen a vihar.

Semmi bajom a viharos, esős idővel, de valamiért rettenetesen álmos vagyok mostanság. Nem mintha jeln helyzetemben ártana, mert a törött ujjamat legalább pihentetem. Amúgy is fáj. Még két hetet kell kibírnom, és akkor leszek gyógyultnak nyilvánítva. Mentálisan talán soha.