hitvilág

Már eleve nem tudom, mi alapján gondolja a barinőm (még a gimiből), hogy ő normális? Az apja művész volt (Munkácsy-díjas), adja magát, hogy volt egy kis lökete. Anyjának nem kétséges, kezelték is jó párszor; róla röviden csak annyit, hogy az autósiskolában az ötödik sikertelen vizsga után alkalmatlannak nyilvánították. A testvére – róla elég, ha azt mondom, hogy ő a sokat emlegetett haverom.
Barátnő is járt áterhez, ahhoz a bizonyos volt osztálytársunkhoz – a továbbiakat róla már annyiszor leírtam, hogy uncsi lenne. Na már most, akkoriban volt barinőnek egy elég súlyos depije, de mindezt ő csak élethelyzeti elakadásnak tulajdonítja (az IS volt benne). De ha megemlítem, letol, hogy az csak egyszer volt, mit hozom fel folyton? (Hát azért, mert akkor mégiscsak tudnia kell, milyen az, hiába igyekszik elfelejteni.)

Amióta (22 éve) összejött a mostani férjével (akit az öccse, a haver csak a-i parasztnak nevez…), egyre jobban elhatalmasodik rajta a vallási téboly. A paraszt hatására kezdődött a buddhizmussal, de Buddha mellett remekül megfér Szűz Mária például. A lélekvándorlással kapcsolatban szemernyi kételye sincs, a gyógyászat csak a gyógynövényekből, természetgyógyászokból és csontkovácsokból áll, gyógyszert nem vesz be, kivéve… Múltkor a haverral betegre röhögtük magunkat, hogy ha fáj a feje, bevesz két Algót – ahelyett, hogy elmormolna néhány mantrát. Most már ott tartanak, hogy húst egy éve nem esznek (de szükséges egy csomó étrendkiegészítő hiánybeteségek ellen), meg például szőlőmagőrlemény értisztításra. Apropó, erek! Azt még csak-csak elviseltem, hogy a már nem élő (azért halt meg, „mert annyi irányból támadták” – mármint túlvilági gonosz erők) hókuszpókember távenergiákkal helyreállította a Scheuermann-os gerincét, de hogy feloldotta a blokott a szívében (trombotikus érelzáródás, gyanú szerint) az már nekem sok(k) volt. Mondjuk ezen az emberen keresztül értesültem arról, hogy az én lelkem a fizikai 4-es szinten áll (1-es az állatok, és 3×7 szint van…), hát szégyellem a pofám.

Na már most, hogy itt körülöttünk hemzsegnek a túlvilági lények, mint ark- és egyéb angyalok, szellemek és holt (leszületésre váró!) lelkek, segítők és rengeteg gonosz erő, oké. Na de ott vannak még az emberi tevékenységek! Mondja, nézz ki, megint csíkos az ég! (valami időjárási jelenség lehet). Nem pont Chemtrail, de valami hasonló szándékos pusztítás. (Szégyen-gyalázat, de ezt a fontos infót elfelejtettem, hogy mi is.) 

Ez már így egy komplett téveszmerendszer. Ráadásul a „lényekkel” lehet kapcsolatot teremteni, pl. meditáció útján. Mindig a nyelvem hegyén van, hogy megkérdezzem: osztán ezekkel a lényekkel szokott-e társalogni is? Vagy azt hinné, hogy heccelem, vagy azt mondja, hogy nem. Attól félek a legjobban, hogy igent mond, akkor meg nem állnám meg, hogy ne hívjam fel a figyelmét bizonyos szakemberek igénybevételének szükségességére.

Az a-i paraszt egyébiránt kvázi eltiltotta tőlem, mert én „olyan negatív” vagyok. Haver (az öccse, ugye) mondta neki, hogy aztán mire lenne pozitív? Merthogy barinő szerint most már valami jobbnak kell jönnie ennyi rossz után. Mondja ezt úgy 20 éve… Kérdem: te komolyan ezt hiszed? Erre ő: ha nem hinném, felakasztanám magam az első fára. Én: Na mit gondolsz, akkor én miért…? Válasz: nagy csönd.

Ráadásul nem veszi észre (illetve inkább nem akarja), hogy milyen mérgező kapcsolatban él, sőt még erényt is kovácsol a hülyeségéből. De ez már túlmutat ezen az irományon, de majd legközelebb!