felejtés

Megbocsátani lehet, de felejteni nem – mondta barátnőm első anyósa. Mi megbocsátunk, de nem felejtünk – mondta egy politikusunk. Erre válaszolt Popper Péter: Hogyhogy? Ön nem tudja, hogy a megbocsátás maga a felejtés? 

Nem értem. Felejteni, az az amnézia. Nincs benne semmi. Elfelejteni a fájdalmat? Hogyan?  Akkor mi az a „megbocsátás”? Egyszerűen nem értem a fogalmat. Mit takar? A dolgot meg nem történtté tenni nem lehet. A tudatosságát elfojtani – lehet, de ez nem visz előre, legjobb esetben is stagnálás, de inkább visszaút.

Értem, hogy valamiféle feldolgozása a dolognak, de annak a végeredménye  – számomra – az illető felmentése. De a fájdalom… hogyan tűnhet el?

Ezt a szót definiálni nem tudom. Lehet, hogy azért, mert képtelen vagyok erre az érzésre, de tényleg nem tudom, mit is jelent. Mit kellene érezni/nem érezni? 

Segítsetek! Egyáltalán, létezik ilyen, vagy csupán egy elvont fogalom, idealizmus?