Önrombolás?
8 éves korom óta kényszeresen és bizonyos időszakokban, nem állandóan, sebeket vakarok a hajas fejbőrömön. Mindig van egy pár var készenlétben, amit nem tagadok, de élvezettel szedek le.
Ez másnak gusztustalan lehet, de igazából nem látszik, nem kopaszodom ott és nekem kifejezett örömet okoz.
Talán azért, mert ezt én uralom, ez én magam vagyok, magam irányítom, tudom, mit várhatok és mi az eredménye.
Nem falcoltam sosem, de megértem, mert ennek is hasonló lehet az oka.
„Érzem magam, még megvagyok.”
Az alapoka biztos a szorongás és a „normális” embereknek ez önrombolás, gusztustalanság, ellentmond az „ápold a tested!”-elvnek.
Ezért hajat sem tudok ( nem is akarok?!) festeni, pedig már nagyon őszülök, annak ellenére, hogy még fiatal és fiatalos vagyok, alig múltam 40, 35-nek látszom állítólag. Anyámnak 76 évesen kevesebb ősz hajszála van, és sosem festette.
Egyre kevésbé érdekel a normálisnak mondott világ, a hírek, Szaros Pista szent véleménye a tv-ben, a neten, a fórumokon (kivétel ez a fórum).
Nem tudom, deviáns leszek-e vagy inkább elkezdtem gyógyulni?!