életfilozófiák

Általános társadalmi ismereteink bővítésének céljával bemutatom nektek az egzisztencializmust.

 

Az egzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat.

 

Az irányzat előzményének Søren Aabye Kierkegaard dán filozófus és lutheránus teológus bölcseletét, Rainer Maria Rilke osztrák impresszionista költő költészetét és Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író műveit tekintik.

 

A legfontosabb egzisztencialista filozófusok: Søren Aabye Kierkegaard, Karl Jaspers, Martin Heidegger, Gabriel Marcel és Jean-Paul Sartre.

 

Az emberre vonatkoztatva „az egzisztencia megelőzi az esszenciát” kijelentés azt jelenti, hogy először létezik, és csak azután definiálja magát, és olyannak, amilyennek felfogja magát. Az ember választja magát, döntéseivel teszi magát azzá, aki. Ez nem csak a szubjektivitás alapvető voltát jelenti, hiszen az ember egyben a többiekért is felelősséget vállal, amikor magáért felelősséget vállal. A felelősség vállalása szorongással is jár. A választás, döntés nehézsége alól gyakran próbál kibújni, a transzcendencia vállalása (önmaga meghaladása) helyett a rosszhiszeműség (kishitűség) tétlenségébe süllyed (immanenciába). A döntés vállalását nevezi Sartre egzisztencialista humanizmusnak: az ember csak önmagán kívül, önmagát kivetítve ad létet önmagának, transzcendens célokat követ. Az embernek ez a lényege, nem önmagába zárt szubjektivitás. Az ember szabadságra ítéltetett, ontológiai értelemben szabad.

 

 

 

További olvasni való a témában:

Egzisztencializmus – A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

https://hu.wikipedia.org/wiki/Egzisztencializmus

 

 

 

Illetve videó és hanganyag:

„Az egzisztencializmus filozófiája”

„Semmi”

„Filozófia”

„A létre vonatkozó kérdések”

https://zanza.tv/filozofia/letre-vonatkozo-kerdesek/az-egzisztencializmus-filozofiaja