elégedettség

Sziasztok!

Újra itt vagyok!

Furcsa kijelentem, mert ritkán érzek ilyet, de elmondhatom, hogy BOLDOG vagyok!! 🙂 Ma voltam a lógosumnál, és jól elbeszélgettünk. Bár ma pár osztálytársammal beszélgettünk és szóba került az anorexia, hogy ez egy súlyos betegség, (rosszul mondtam a rádióban, mert nem 178, hanem 168 cm vagyok) de úgy érzem, igazuk van, rájöttem hogy tényleg nagyon sovány vagyok, és ráférne pár kiló. Azért is jöttem rá, mert nem akarom elérni, hogy nem eszek és rosszul leszek még a végén.

Az olyan lányoknak és fiúknak üzenem, akik hasonló testkép zavarral küzdenek, hogy csinosak vagytok. Az a lényeg, hogy Ti elfogadjátok magatokat! Remélem nem tűnik úgy, hogy csak üresben beszélek. Elégedetlen vagyok a testemmel, nem akarok hízni, viszont akármilyen vékony vagyok, nekem nem elég, folyamatosan csak fogyni akarok. Bár ez sok ember szerint anorexia, a pszichológusom szerint ez nem testkép zavar, csak soványság. 

Az életem kezd rendbe jönni, lassan de biztosan. Bár önértékelési zavarok még fennállnak, a hangulatom is ingadozik, már tudom kezelni az indulatosságomat és a dühkitöréseim is egyre ritkábban törnek rám szerencsére. 

Azt kell hogy mondjam, hogy amióta megkaptam azt a csodálatos lehetőséget, hogy szerepelhettem a nagyszerű, reményt adó Rádió ZH-ban, azóta fel vagyok dobva! Ki tudtam beszélni magam, ami nálam nagyon sokat jelent! És így üzenetben szeretnék köszönetet mondani Zoli72nek, Postagalambnak, Noéminek /Zavarban 20/, Zsuzsi82nek, és a többi csodás embernek, hogy számíthatok Rátok! Életemnek értelmet adtok! 

Köszönök mindent a Búrànak, a Rádió ZH-nak és természetesen a sok kedves embernek, akik miatt elkezdtem pozitívan gondolkodni! Köszönöm Nektek a rengeteg biztató szavakat, visszajelzéseket, hogy érdekelnek az írásaim! 

Szeretlek Benneteket és így virtuálisan is küldök mindenkinek egy hatalmas ölelést! ❤❤❤