diagnózisok

Így elkezdtem járni ehhez az áterhez (én választottam a lehetőségek közül), szerintem már akkor is megállapította, hogy kevert fázisban vagyok. Kaptam Tolvont (ez is annak a „bizonyos” áternek az öröksége, hogy ezt kértem), na meg a sima helyett Xanax SR-t. Meg az Olanzapine-t, akkor még kis mennyiségben, aminek az „eredménye” lett 10 hónap alatt +30 kiló. Aztán észrevette, hogy rendesen bedepiztem, és ellentmondást nem tűrően beutalt a Balassába, gyógyszerbeállításra. Na, az az osztály holt unalmas (olykor lejártam a kertbe, de már ősz volt, úgyhogy én ott többnyire fáztam…), egyébként csak bámultam ki a fejemből. És akkor jött a doktor, hogy vagy kveti, vagy lítium. A Kwetapinnal már többször megszívtam Tarcsán, attól egyenesen irtózom, maradt a lítium, a vérvételekkel. Attól aztán nem érzel semmit, nem érdekel semmi, totál egykedvűség, motiválatlanság – és butulás. 
Viszont itt megmondták egyértelműen, hogy „tipikus bipoláris” vagyok, olyannyira, hogy még egy egyetemi csopihoz is elvittek demonstrálni.

Amikor kijöttem, kaptam még Escitalopramot, na az cukorka. Helyette jött a Brintellix, ez legalább megszünteti a szuicid késztetést. Azért tudom ezt biztosan, mert a gerincsérvműtétkor a kh.-kban nem adták (a sajátomból is csak a végén!), és azon filóztam, hogy vegyek lendületet az ablakon kiugráshoz járókerettel…

A következő gyszer az Arisppa, eleinte jó volt, kicsit pörgetett is, aztán jöttek tőle a parkinsonismusos tüneteim, irány a neurológus, aki vagy adott volna még egy gyszert (szintén mellékhatásokkal), vagy gyógyszerleállítást javasolt, így szabadultam meg a lítiumtól. Aztán nem múlt a kézremegés, és amikor itt döglöttem lebénulva az ágyban, elhagytam az Arisppát (később bevallottam a dokinak). Volt elvonási tünet: izzadás, hideg végtagok, habár ki tudja, akkor mi mitől volt.

Utána egész jól elvoltam a Br-xanival, csak hát elkezdtem kicsit iszogatni a haverral (aki most a Nyírőben van), és ennek a következménye lett az anyámmal való balhé, és ő a jól bevált gyakorlat szerint rám hívta a mentőket (persze yard is jött, már ismernek…) Egy héttel megúsztam a klinika zártot, mert azt mondta a doktornő, hogy jelenleg nekem nincs szükségem zárt osztályi kezelésre. De megkaptam a „bizonyos” áter-féle Tiapridalomat, a Xanax SR-t lecserélték Rivóra (a pia”elvonás” miatt), és bevezették a Lamolepet, amitől (egyelőre) nem lettem pöttyös. Ezt most szép fokozatosan emeljük.

Közben megjött az „idézés” a rokkantságot felülvizsgáló bizottságtól, úgyhogy az áterem kellett írjon szakvéleményt. A kh.-ban eltűnt a borderline, viszont ő beírta. Na de ott szerepel az alkoholizmus, erre meg közölte a doki, hogy „nem baj, azt én nem írom be”. Na, itt tartunk jelenleg.