csak mondatok amiket egymás alá írtam

Szeretném tudni – így negyven felé – hogy miben vagyok tehetséges, és ennek fényében mit kezdjek magammal.

Szeretném tudni jól kezelni a munkahelyi stresszt, jelentsen bármit is az, hogy „jól kezelni”. 

Szeretnék egy gyomorgörcsösen átstresszelt munkahét után odabújni valakihez, aki jónak és értékesnek lát engem, és szeretném így elengedni az összes feszültséget, ami a napjaimat jellemzi. 

Szeretném nem az elkövetett hibáimon keresztül látni magamat. Szeretném, ha egy elkövetett hiba nem oda vezetne, hogy megkérdőjelezek mindent, amit csinálok.

Szeretném nem minden tükröződő felületen megnézni magamat csak azért, hogy megállapíthassam, mennyire szarul festek. 

Szeretném, ha nem a félelmeim irányítanák a napjaimat, hanem valami pozitív dolog, például hit önmagamban és a képességeimben 

Szeretnék önmagam lenni, de közben szeretnék teljesen másmilyen lenni, mint amilyen vagyok.

Szeretnék sokkal kevesebb önellentmondással élni, mert ezek a dolgok terhemre vannak.

Szeretném pontosan tudni, hogy mit akarok, és szeretném tudni, hogy jó-e az irány amerre megyek, és ha nem, szeretnék tudni változtatni rajta az egyhelyben toporgás helyett. 

Szeretném elhagyni a kétkedést és a bizonytalanságot, amik visszavetnek mindenben amit csinálok.