Anyák napja

Jó régen nem írtam. Megvolt rá az okom, sőt még mindig megvan. Péntek óta iszonyat szarul vagyok. Egyszerűen nem érdekel semmi, alig bírom rávenni magam dolgokra. Vasárnap ugye Anyák napja volt, nekem nem volt kit köszöntenem, nem azért mert fizikailag nem lehetséges. Közben jött az emlék tavalyról, hogy Anyák napja estéjén indult be a szülés nálam. A legnagyobb ajándék amit az ember kaphat az élettől. Most, május 4-én lett 1 éves. Iszonyatos, hogy még mindig nem lehet velema betegségem miatt. Jövőhéten befektetik szegényt a SOTE-ra ahol 6 hetes korában feküdt már bukásai, súlyproblémái miatt. Most szintén ez a gond, azt mondták kivizsgálják. Félek attól, hogy találnak nála valamit, de attól is ha nem.

Közben 2 évre korlátozó gondnokság alá kerültem, és ugyan nem tiszta, de ha jól értettem ezzel együtt megszűnik a szülői felügyeleti jogom teljesen. Én ezt biztosan nem élem túl.