dec. 18, 2009
égbolt dobálja vizes szőrét
hideg lány vár a lépcsők alatt
egy neon formájára önt fényt
szél pompázik a húsába kap
áll betonfalak modorával
mint a gyenge hanyatló állat
dohányfüst keveredik nyállal
valamivel a szeme alatt
vérében tavaszok cikáznak
kicsit sem érdekli a másnap
pórázra tekerem fel a húst
végre az legyek ami a szó
hentes ki mindent megtanult
de soha sehova nem való