agyi eltérés

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCk%C3%B6rneuron

Így egyértelmű, hogy miért nem tud megtanulni normálisan számítógépezni meg telót használni. Mert képtelen arra, hogy amit lát, azt leutánozza. (Szerintem a főzés is ezért nem megy.) Azt akarja, hogy diktáljuk le neki lépésről-lépésre, hogy mit „nyomkodjon”. Mondom, ezt így nem lehet megtanulni. Hogy én ne szóljak bele, neki ez a módszere!, mindenkinek más a tanulási módja.  De, ismétlem, ezt így nem lehet! Erre: nem értesz hozzá! (Mármint a tanulási módszerekhez… ő azt tanulta. 55 éve, ja.) 

Aztán. „Utánoz” hangsúlyokat, mimikát, és azt hiszi, hogy jól. Hát, egyáltalán nem, de mindenesetre a célt eléri: a bántó gúnyolódás sikerül.

Mondjuk én a ló másik oldala vagyok, én sokáig nézegetem, hogyan csinálnak valamit, mire elszánom magam az utánzásra. Pl. anno a kh.-ban 3 éjszaka figyeltem, hogyan rablórömiznek. A negyediken beszálltam, és tök jól ment. Viszont „közben”, hogy már csinálom, amit nem tudok, nem tudom/merem megtanulni. Ez sem jó, de… Legalább működnek a tükörneuróim.

És állítom, hogy ezért nem tud nyelvet sem megtanulni. Kiejtést sem tud utánozni, magyar hangokat ejt. Aszongya: picca, meg szenk ju. Mert úgy írják le a kiejtést. És csak hab a tortán, hogy nem hiszi el, hogy a kiejtés fontosabb, mint a nyelvtani pontosság. Nézem minap is: kérdem: mit csinálsz? Előtte egy német könyv (művészeti, legalább a művtört.-höz tényleg ért), aszongya: német. Aztán látom, hogy szótároz!!! Szótár, szótárfüzet, kiír, stb. Pedig sem a német, sem a francia nem oly’ nehéz, van 10-12 konzekvens kiejtési szabály (mellesleg ezeket tudja), és 1-2 olyan hang, ami a magyarban nincs. Erre példa, hogy az a bizonyos szó végi spanyol o, ami u, az egy hátul képzett o. Ezt, mint magyaros, érti. Kivitelezni képtelen. Na és az angol… hát az szerintem is lehetetlenség. Amikor a lányom kezdte tanulni (ő sem akarta, de hát abban a szakmában muszáj), mondták, hogy nincs ragozás (már egy bizonyos fokig, ugye, mert a felsőfokhoz már kell nyelvtan). Mire az én latinon! (és németen) nevelkedett lányom: épp ez a baj! Akkor honnan tudjam, hogy ez most alany- vagy tárgyeset? Na, hát ő anyámhoz képest nyelvzseni, mert mégis megtanulta. Anyám nyelvtan nélkül??? Semmit. Azt tudja, de én nyelvtan nélkül (mivel sosem tanultam) előbb megértetem magam németül, mint ő tizenév „tanulásával”. Nem tud utánozni!

Szóval, anyám hülyébb, mint egy majom.