Reflektor reményteljes kudarca (9)

Volt egyszer egy reflektor, magányosan éldegelt a lámpafoglalatban… Mindig világított utasításra, ekkor fel is forrósodott…tette a dolgát, nem tudott mit tenni…hallotta az emberek zaját, hogy mit beszéltek, neki is lettek volna ötletei, de nem figyeltek rá….csak mikor szükség volt rá, elővették, és felkapcsolták. Használták, addig amig bírta…mivel semmi nem tart a végtelenségig, egy nap annyira felforrósodott hogy egy hangos pukkanás közben kiégett. Egy pici láng is keletkezett, mintha jelezné…még itt vagyok…mentsetek meg! A reflektor nem volt egyedül… Voltak  a szobában mások, így nem tudta a kis láng megmutatni hogy ő is valaki…nem tudott kitörni. Amint észrevették hogy mi történt, nyomban el is oltották a lángot, mielőtt tűz lett volna. A reflektor kiégett, vele együtt a láng is kialudt… talán ha kitört volna más is történhetett volna, amire sokan emlékeztek volna. De nem így lett…

A reflektor többi része a kis lángtól annyira károsult hogy az emberek jobbnak látták javítás helyett kidobni. Olcsóbb volt így… A helyére került egy új modell ami még fényesebb és szebb volt mint a régi, mindenki a csodájára járt.

A régi reflektor darabokban…a rozsda marja szét kudarcra van ítélve… De reménykedik hogy valaki egyszer megjavítja, lát benne valamit hogy érdemes még vele foglalkozni…

 

 

Szerző:

Belépett: 9 év

HellStone

Blog kommentek: 285Blog bejegyzések: 18Regisztráció: 10-02-2015

1 gondolat erről: “Reflektor reményteljes kudarca (9)”

Írj megjegyzést