Pszeudodemencia

Rákérdeztem az orvosnál, hogy vajon az évek óta tartó, nem jól kezelt depressziós epizódok nem okozhattak-e maradandó károsodást az agyamban. 
Megnyugtatott, hogy igazából ez csak a szinaptikus pályák átmeneti inaktivitása, amit a gyógyszer majd rendbehoz, ettől fogok tudni újra kifelé nyitni, lehetnek örömteli tevékenységek az életemben. A próféta szóljon belőle.
A jóindulatú barátom már elkezdte a szedjem össze magam a gyerekemért c. opuszt. Mintha nem az tartana életben, hogy a családot muszáj ellátnom és meg is teszem… 🙁
A kötelező munkákban nem kell örömet találni, azokat mindenképp el kell végezni, de ha mondjuk képtelen vagyok egy filmet, könyvet, zenét, tevékenységet élvezni, azt már nem lehet erőltetni.
És ezek az érzések nagyon hiányoznak.
Ma is volt egy film arról, hogy az állatok lehetnek-e szerelmesek, és alap esetben nagyon érdekesnek találnám, mert szeretem az állatokat, az etológiát is, de alig bírtam végignézni.

Szerző:

Belépett: 7 év

zomebazam

Blog kommentek: 984Blog bejegyzések: 18Regisztráció: 2015. 10. 12.

14 gondolat erről: “Pszeudodemencia”

  1. Teljesen màr sosem javul meg, nyomot hagy. De ahogy hangulatilag javulsz, ez is sokat javulhat. Sokat segít az olvasás rajta, például ha a gyermekednek hangosan mesét olvasol.

    Nekem a szókincsem, kifejezőképességem és a memóriám nagyon megsinylette. Írásban sokkal jobban megy a kommunikáció…

  2. Sziasztok!

    Azt mondják, hogy pl. a számítógépes játékok közül a logikai (match3 pl.) segít, hogy az ember ne butuljon el. Én mondjuk voltam olyan időszakban, amikor semmi másra nem voltam képes, csak „cserélgettem” a gépen. Lehet, hogy akkor ez valami túlélősdi dolog volt. Akkor is csináltam, mikor már untam. Jobb volt, mint a szorongás és a szétvakarózás.
    Igaz, ezt a cikket időskori elbutulással kapcs. írták, de hát azért más agyra is így hathat.
    Amikor már hajlandó leszek más zenéket is hallgatni és más könyveket is olvasni, mint eddig, akkor elmondhatom, hogy kezdek javulni, kifelé nyitni.
    Ja, és belefeledkezni valami akármilyen filmbe. Talán az angol vígjáték-sorozatok még lekötnek, akkor is, ha nem olyanok, amiket már láttam. Bár most ez olyan korszak, hogy az ismert dolgok jönnek inkább elő.
    Igaz, most Ella Fitzgerald karácsonyi albumát hallgatom, ami nem mindennapos.
    A Xanaxnál vettem észre, hogy az egy bizonyos napi mg felett már ténylegesen hülyített, de szerencsére az elmúlt, ahogy csökkentettem.

    CatEye, sajnos a gyerekem már nagy, inkább magamnak olvasok mesét. Nekem most a kényszerem a Harry Potter összes. Tudom, nem szépirodalom, de ettől tudok este elaludni. Már nyár óta szerintem vagy ötödször olvasom el a 7 kötetet. 
    Amúgy visszasírom azt az időszakot, amikor kisebb volt és elő is szedtem pár olyan mesét, amit ő akkor szeretett. Mesefilmeket is szoktam nézni, pl. tegnap a Vukot, kedvencem a Ludas Matyi 🙂

    Hát ha ez a gyógyszer, amit most szedek, kiszed ebből a nihilből, akkor fogok hinni benne, hogy nem szenvedtem nagyon komoly agyi töréseket. Mondjuk már nem vagyok fiatal, ez is belejátszik nyilván, hogy nehezebben regenrálódik az ember.

     

  3. Én majdnem ugyanezeket tapasztalom magamon. Butulok, kisebb a szellemi teherbírásom, alig tudok valamit észben tartani, néha a leghétköznapigg feladatot is meghiúsítja az, hogy képtelen vagyok rákészülni. Na meg ijesztő az, ha kibotorkálok a konyhába azzal a céllal, hogy fölteszek egy teát, és ámulok rajta, hogy már félg elforrt…, de nem tudom elhinni, hogy én tettem fel kevéssel azelőtt.

    Az olvasás is azért nem megy, mert egy-két oldalig vagyok képes koncentrálni. Ez katasztrófa, mert az olvasásnál nincs jobb gyógyszer. Annál jobban semmi nem tud kikapcsolni. (Kár, hogy a fiatalabbak közül legtöbben ezt már nem tudhattták meg.) És éppígy nem megy a levelezés sem, mert lyukas aggyal nehéz levelet írni.

    Úgy gondolom, hogy nálam a frontin, rivotril okozta ezt. Nem tudom, hogy visszafordítható-e.

    🙁  :/

  4. Kedves Zsolt!
    Az írásodból nem úgy tűnik, hogy butulnál, meg az eddigi beírásaidból sem, ha ez egy kicsit vigasztal.
    Erre szokták mondani, hogy jó, akinek van miből hülyülni. 🙂
    Most a fiam kapott egy könyvet Karácsonyra, Az irodalom visszavág. Ezt tuti el fogom olvasni és hátha neked is kedved támad hozzá.
    A rivotrilról nem tudok nyilatkozni, de a frontin/xanax nem okozott bennem maradandó károkat, úgy hiszem, pedig azért voltam én már függő is, meg elég hosszú ideig szedtem. Igaz, napi 1,5 grammnál többet nem igazán.
    Az antipszichókkal vannak érdekes emlékeim, hogy pl. állok a buszmegállóban és majdnem alszom függőlegesen délután 5-kor és a buszról mindjárt lemaradok, mikor begördül. Ekkor Seroquel XR 450 mg-ot szedtem. De nem okozott nagy traumát.
    Azt mások is tapasztalják, hogy az antipszichók valamiféle személyiségváltozást, érzelemmentességet és spleent adnak.
    Én anno a Xanaxtól sokkal jobban tudtam élvezni a filmeket, mert kikapcsolta a szorongást. ma már sajnos nem hat, csak a hiányát árzem meg.
    Nem tudom, te mennyi ideig szedted, az is biztos számít.
    Nyilván az agyat elég könnyű áthangolni, de talán vissza is lehet evvel az erővel?!
    Igaz, sok olyan cikket olvastam, ahol „brit tudósok” megállapították, hogy a depressziós epizódok az érzelmi jellegű szinaptikus pályákat roncsolják.
    De az internet is csak egy nagy olvasztótégely, ki tudja, minek higgyek.

  5. Kiegyelte a Bura a hozzászólásomat☺

    Zomebazam☺Ebből is látszik, hogy az áldemencia tünetei jelentkeznek nálam, mert már nem egyértelműen fogalmazok. A meseolvasást 50373-nak írtam, neki van pici fia, tudom, hogy már nálad nem aktuális. 

    A pszichiáterem szerint a pszeudodemencia maradványtünetek nélkül gyógyul, ha a hangulati oldalát kezelik. Jó lenne neki hinni. Az is igaz, hogy van egy természetes szellemi tompulás a korral, 40 felett már nyilvánvaló, hogy nem lesz az emberből atomfizikus.

    A pc játékok tényleg nagyon jók, hogy karban tartsa az ember az agyát, én szókirakózom, meg sudokuzom na meg a rejtvények. Inkább az aktív időtöltések, mint a passzív mint a filmnézés, zenehallgatás, de sajnos most csak az utóbbiakra vagyok alkalmas.

  6. Nekem mindig Szepes Mária jut eszembe, mint ellenpélda, Ő 60 körül lett író. Még előttünk áll az élet 🙂
    A sudoku az nagyon jó!
    Rákaptam a futoshikire is. Ha megveszed a Kedvenc sudoku havi számát, ott vannak még erősebb kihívások is.

  7. Ha valaki tanult valamilyen nyelvet, lényegtelen, hogy gyakorolja-e, akkor a feliratos filmek is rendes kihívást jelentenek az agynak, ebben bizots vagyok.
    Vannak kineziológus gyakorlatok is, amik serkentik az agyat, ezeknek talán utána lehet nézni a neten.
    Nekem egy olyan volt, hogy egy A4-esre kinyomtatott nagy X és azt kellett nézni, miközben jobbtérd-balkönyök és baltérd-jobbkönyök emeléseket csináltam, tizet.

Írj megjegyzést