pánikolok

Pánikolok.

És keresgélek mindenféle, mindenféle állásokat.

most körülnéztem, és meg kéne nyugodnom, tudom, hogy óvodapedagógusokból akkora hiány van, hogy már Lengyelországból importálják őket…

tehát nyugi, nyugi.

csak kell egy kis kitartás.

lesz munkám, és nem fogok belebetegedni egy hülye főnökbe, és hajnali kelésbe.

és kapok kezelést a traumámimra.

minden rendbejön, az élet szép, és megtalálom a helyemet az új választott otthonomban, és képezhetem magam tovább is, és nevelgethetem a kisfiamat is, és most félreteszek egy kis pénzt, és ez elég lesz arra, hogy kivárjam azt, hogy egy nekem való állást találjak. Amibe nem betegszem bele.

vagy talán hogy iskolába járjak, angolra és norvégra… és aztán egyetemre menjek…

félek.

minden változás félelmetes…

és lehet, hogy egy részállást, akármit elfogadok itt a környékemen aztán.

tény, hogy nagyon jó fizetést kapok most és félek, hogy ilyen jót nem fogok még egyszer találni…

nyugi. ma megyek a pszichológusomhoz ismét. megbeszéljük a dolgokat.

akarok maradni ennél a cégnél. jól fizetnek. és én tudom, hogy jó vagoyk.

csak meg kell találnom a helyemet!!

Szerző:

Belépett: 4 év

amarilla

Blog kommentek: 6898Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 2010. 10. 31.

1 gondolat erről: “pánikolok”

  1.  

    Voltam pszichonál, írtunk közösen egy levelet a cégen belüli HResnek.

    Azt írtuk hogy a 6.45ös kezdés túl korai nekem, és még utaznom is kell oda.

    és ez nem passzol a jelenlegi élethelyzetemhez, egy négyévessel otthon.

    és nagyon érékelem az óvoda pedagógiai szemléletét, és nagyon szeretnék továbbra is cégen belül maradni.

    meglátjuk mi történik…

    Elvégre van néhány, az óvodalánchoz tartozó ovi a környékemen is, fél nyolcas kezdéssel!!!

Írj megjegyzést