otthon, betegesen

ma szinte semmi sem történt, de valamiért írhatnékom van. nő vagyok, megoldom a semmiről való értekezést.

most már annyira beteg vagyok, hogy otthonról dolgozom és meglepően jól megy. fura ez a betegség, mert amikor éppen lázas vagyok vagy köhögőrohamot kapok, az rettenetes, de a nap legnagyobb részében kutya bajom sincs. kicsit lógósnak érzem magam, de nem merek kilépni az utcára. ha akármilyen betegségem van (szerencsére nagyon ritkán) mindig rettegek attól, hogy összeesem az utcán, pedig ez csak egyszer történt meg eddig és akkor sem lett semmi baj.

a mai nap egyetlen fejleménye, hogy válaszolt a srác aki tegnap nem, hogy családi gondjai vannak, velem nincs semmi gond. önzés, de ez megnyugtatott. nagyjából tudom, hogy mi a helyzet otthon és tényleg sehogy nem tudok segíteni neki. szóval a behatározhatatlan, de nagyon kedvező státuszom nincs veszélyben.

az előző munkahelyes bakiról nincs hír és sanszos, hogy egy ideig még nem is lesz, de ma már túlléptem a kezdeti sokkon. nagy esély van rá, hogy megúszom, de nem akarom elkiabálni. 1-2 hónapig azért még nem tekintem lezártnak az ügyet.

hülyének fogtok nézni, de miután levittem a lázamat nekiláttam otthon tornázni. tudom, hogy ilyenkor nem ez a legfontosabb, de a láz kicsinálja az izmokat, én meg nem azért dolgoztam ennyit a testemen, hogy néhány nap alatt látványosan leépüljek. nem vagyok rubint réka és nem is akarok az lenni, csak modellesen vékony, izmos lábakra hajtok.

torna után persze sokkal jobban lettem egy darabig és olyan szépen kipucoltam a lakást, hogy el sem hiszem. vicces, hogy folyton azért fohászkodom, hogy legyen egy kicsivel több időm magamra és most, hogy megkaptam, unatkozom otthon egyedül.

Szerző:

Belépett: 4 év

csaken

Blog kommentek: 764Blog bejegyzések: 87Regisztráció: 2011. 05. 16.

Írj megjegyzést