Délelőtt eljött a tesóm próbálni.
Kedden szülinap, és már nem is tudunk összepróbálni.
Egy akkord lefogásával tudja megcsinálni, de nem baj, az a lényeg, hogy együtt tudjunk haladni a dallal.
Mivel az énekesek nem voltak itt, nekünk kellett énekelni.
pfff
Borzalmas volt.
Anyám is megjelent, szerencsére a dalt nem ismerte fel, a kornyikálást meg időben abba tudtuk hagyni.
Egy csomószor elrontottuk, és olyankor úgy röhögtünk, hogy majd lefordultunk a székről.
11 óra felé megállapítottuk, hogy minél többször csináljuk, annál sz*rabb az egész 🙂
Az énekkel volt a legtöbb bajunk, nem jutott eszünkbe a szöveg.
Úgyhogy leírtam a versszakok kezdő szavát egy papírra, és kitettem a kottatartómra.
Igaz,ezt a tesóm nem látta, de mindegy 🙂
Abban egyetértettünk, hogy mi nem fogunk énekelni.
Jobb is lesz mindenkinek 🙂
Oh yeah, indul a karrierünk 🙂
Kedden lesz az első koncertünk.
Anyám már az utcán hallotta a zenebonát, pedig 1/3 hangerőn van a dob.
Kedvenc szomszédom most vajon miért fog feljelenteni?
Van egy olyan érzésem, hogy visszasírja még a Nevadát.
Szerző:
