munkahely – nehéz 2

Mi a különbség a takarítónő és a bölcsisnéni között?

A bölcsisnéni nem egyszer, hanem szászzor takarít egy nap, nem állva, hanem térden csúszva és hétrét görnyedve a miniszékeket lemosva és az asztalok alatt kúszva, közben pelenkát cserél és kaját főz, és mosolyog ezerrel… és sebeket gyógyít, és konfliktusokat kezel… és sosem, de sosem mérges!!!

Én most annyira ki vagyok akdva az itteni bölcsinkre, hogy nem tudok egyszerűen csak pöfögni…

Nem bírom pl. felfogni, hogy hogy nem lehet a gyerekek kajáltatását kiszervezni egy cégnek? – nem csak én vagyok hulla, a többi pedagógus is az, és mi jut a gyerekeknek?? a hulla felnőttek, akik kaját főztek, takarítottak, elmosogattak, pelenkát cseréltek, lefektettek aludni, felébresztettek, közben levetkőztettek és felöltöztettek 24 gyereket, aztán újra megetették őket, aztán kivitték őket az udvarra, be is jöttek velük, – csoda, hogy nincs már kedvük mondókázni??

bár ez meg a másik dolog, amit nehezen bírok ésszel felfogni, hogy hogy lehet az, hogy a bölcsiben és oviban a gondozó és óvónők nem tudnak énekelni és mondókázni… Hogy lehet így gyereket szeretgetni???

hogy nem lehet azt megérteni, hogy a testi kontaktust szinte egy az egyben követi a kedves szavak mondogatása? – lehetőleg ritmusban, lehetőleg ismételve, lehetőleg egyszerű dallammal – mert ez segíti a szövegértést és tanulást – lehetőleg a kicsi gyerek testén kedvesen, játékosan ujjakkal mászkálva, – hoyg a testtudata kialakuljon, erősödjön – nem értem, nem értem, nem értem….

jó, hogy rengeteg a nem norvég anyanyelvű dolgozó – akik naná, hogy nem tudnak egy mondókát se – de akkor is – a többiek???

(megjegyzem, én magánszorgalomból megtanultam jópárat! dalokat is! jobban énekelek és mondókázok norvégul, mitn a norvég kollégáim!! 🙂 – és nem tőlük tanultam! hanem itthon, egyedül, videókról és könyvekből!

hálás vagyok a sorsomnak, hogy végülis kirúgtak…

igazuk volt. ez a munka nem nekem való. megőrülök a szervezetlenségtől, a „szabad játék”tól, az ötlettelenségtől, a nehéz fizikai munkától, a takarítástól, gyerekemelgetéstől…

már csak jövő héten két nap.

aztán munkanélkülin leszek egy darabig, úgy teszek, mitnha állást keresnék, -de inkább itthonról dolgozm. új diafilmeket  tervezek, norvégul. megvannak hozzá a rajzolóim. 🙂

és most eköré egy nonprofit projektet is tervezek – hátha ahhoz adnak is pénzt…

sikerült nagy nehezen megértenem a pályázat lényegét – hoyg ti. én ebből igen kevés pénzt fogok látni, és annál több munkát… – de nem érdekel, a diafilmért mindent….

és ahogy ma álltam a villamosmegállóban vacogva, rájöttem, hogy brrrr, meg vau, vau, bzzzzz, miau, miau, pipipipipi,  diavetítést is lehet csinálni – a legkisebbeknek…. 🙂 – hogy hozzászokjanak a műfajhoz – a diafilmhez. hogy kicsit sötétben kell ülni és nézni valamit a falon – akarom, hogy vicces legyen, hogy kedvük legyen hozzá –

jaj, rövid a határidő…

stresszelek…

éjszakázom sokat – holnap inkább újra leülök meditálni – mert be kell adni hamarosan – és kész…

Szerző:

Belépett: 4 év

amarilla

Blog kommentek: 6898Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 2010. 10. 31.

Írj megjegyzést