Régen írtam, el voltam havazva rendesen, de az idei évre megfogadtam, hogy rendszert viszek a dolgaimba, és ezt ide is értem. Kiírom magamból a tapasztalataimat, melyek egyrészt segítenek nekem, és talán Nektek is.
Hol is kezdjem.
Legutolsó bejegyzésem a szakításomról szólt, de azóta pár nap eltelt már. Próbálkoztam párkapcsolatot kialakítani, de mindegyik megbukott, köszönhetően a betegségemnek (itt a betegség egy elég negatív értelmű kifejezés akar lenni, távol az átlagostól).
Röviden:
Alkoholproblémák miatt voltam a sümegi pszichiátrián 1 hónapot, majd kezdhettem újra az életet(munkahelykeresés, beilleszkedés …), nagyon jó kezelőorvosom van, mind szakmailag, mind emberileg, aki segít, támogat, picit irányítgat is.
Utána édesapám vállalkozásában kezdtem dolgozni, neki, de összevesztünk elég csúnyán, kirakott otthonról, így Várpalotáról költöztem Szombathelyre. Itt keresem társaimat, eddig nem sok sikerrel. Tartom magam, hogy maximum mértékkel fogyasztok alkoholt, különben teljes lenne az összeomlás.
Cikáznak a gondolataim, egyszerre több dologba vágok bele, és mivel látszik, hogy egy káosz vagyok, így mindenhonnan csak és csakis elutasítást kapok. Ezt meg lehet érezni?
Egyik pillanatban kereskedelemben szeretnék dolgozni, másikban a vasútnál.
Egyszerre csinálok 2 egyetemet, egy gazdaságit, egy műszakit.
Elvileg menne minden, csak ….
Csak egy káosz vagyok. És nem értem, tudom miért.
Szerintetek?
Szerző:
